Emerging Member of the WorldGBC

HuGBC

A fenntarthatóság egy holisztikus szemlélet

2017. december 05., Sajtómegjelenés 81 barta zsombor magyar környezettudatos építés egyesülete hugbc fenntarthatóság

Mit tehet az épített közeg a környezeti, társadalmi, gazdasági fenntarthatóságért? Hol tart ebben a szemléletben Magyarország? Barta Zsomborral, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület elnökével Bán Dávid beszélgetett.

Bán Dávid (BD): Milyen célkitűzései vannak a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének?

Barta Zsombor (BZs): A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete egy világszervezet, a World Green Building Council hazai tagja. Ez a szervezet minden évben megfogalmaz az épített környezet fenntarthatóságával, a környezettudatos építkezéssel kapcsolatos témákat, melyeket utána a tagszervezetek is átvehetnek, tovább dolgozhatnak. Az idei téma a Better places for people, többek között az emberek épített környezethez való viszonyát, az ehhez kapcsolódó jobb közérzetet és egészséges belső tereket célozta meg, de tágabb értelemben az anyaghasználattal és a károsanyag-kibocsátással is foglalkozott. Ezt a témát természetesen a mi szervezetünk is felkarolta – részben az egyesületünk tevékenysége kapcsán – , mert pozitív tendenciát látunk Magyarországon, főleg Budapesten és vonzáskörzetében. A fővárosban létesülő új építésű ingatlanoknál - noha nincs erre vonatkozó törvényi kötelezettség -, de a befektetők, beruházók, építtetők egyre többször célozzák meg a zöld minősítéseket. Ma Magyarországon nagyjából 110-120 minősített épületről beszélünk, ami a régióban és az ország méretét, gazdasági súlyát tekintve szép szám. Ugyanakkor alapvető kérdésünk, hogy miként lehet innen továbblépni. Örülünk annak, hogy a tervezésnél, kivitelezésnél, üzemeltetésnél fontos szemponttá vált a fenntarthatóság, de közben nem feledkezhetünk meg a belső komfort vagy a multikomfort eléréséről sem. A fenntarthatóság egy komplex, holisztikus szemlélet, amely magába foglalja az emberi, társadalmi, környezeti, gazdasági elemeket is, és mindez ugyanúgy megjelenik az épített környezetben is. Ide tartozik a komfortérzet – pl. a kilátás, világítás, hőérzet együttese -, de ugyanúgy beszélnünk kell az anyaghasználatról, az épület emberi szervezetre, egészségre, közérzetre gyakorolt hosszú távú hatásáról.

BD: Az egyesület munkájában ez miként jelenik meg? Ez a szemlélet, az idei kijelölt téma hogyan tud érvényesülni?

BZs: Mivel szakmai szervezet vagyunk, számtalan kutatásban, szakmai anyagok, ajánlások vagy jogszabályok előkészítésében veszünk részt. Megjegyzem, a kormányzat részéről egyelőre kevés olyan konkrét projekt létezik, amely ebbe az irányba mutatna. Továbbá minden évben rendezünk egy nagy szakmai konferenciát - idén ez október végén volt -, amelyre több külföldi előadót is hívunk. Harmadrészt havonta szervezünk egy Green Talk, Zöld Beszélgetés nevű programot a RICS-szel és a CEU-val közösen, amely a diákok és külső érdeklődők számára is nyitott és a fenntarthatóság komplexitását járjuk körül.

Az interjú tovább folytatódik ITT.

 

 

Forrás: http://

<< Vissza a főoldalra