Emerging Member of the WorldGBC

HuGBC

A HuGBC volt a gazdája az egyik panelbeszélgetésnek a Nordic Green Light üzleti fórumon

2017. május 18., Saját hír 947 nordic green light fenntartható épület környezettudatos építés zöldépítés üzleti fórum fenntartható építés zöld minősítések

A Külgazdasági és Külügyminisztérium idén először szervezte meg a Nordic Green Light elnevezésű, angol nyelvű fenntarthatósági üzleti fórumot május 8-án. A Minisztérium célja az volt, hogy nemzetközi partnerek közreműködésével segítse a hazai cégeket a zöld gazdaságban rejlő üzleti potenciál kiaknázásában. A rendezvényen 15 települési önkormányzat, 80 magyar és 20 skandináv vállalat vett részt, a szervezők tájékoztatása szerint mintegy 250 üzleti tárgyalás van folyamatban.

A délelőtti plenáris előadásokat ebéd után négy – egyidőben tartott – panelbeszélgetés követte, melyek közül a „Fenntartható épületek és környezettudatos építés” címet viselő szekció moderálására Baross Pált, a HuGBC korábbi elnökét kérték fel a szervezők.

A panelbeszélgetés résztvevői (a fotón balról jobbra) Schmidt András, a Skanska (HuGBC tag) fenntarthatósági vezetője; Kurt Emil Eriksen, a VELUX A/S (Dánia) szenior politikai tanácsadója; Beleznay Éva, építész-urbanista, a HuGBC alelnöke; Radványi Gábor, a Futureal Csoport főépítésze, a HuGBC alalnöke; dr. Reith András, építész (a HuGBC korábbi elnöke), az ABUD Kft. ügyvezetője és Mikó András, a Lindab ügyvezetője voltak.

A beszélgetőpartnerek között Baross Pál kérdései nyomán igazi eszmecsere alakult ki, és kifejtették véleményüket több területen is. Arra a felvezető kérdésre, hogy mit tartanak fenntartható épületnek, a résztvevők különböző megközelítésből többféle választ adtak. Az alacsony energiafogyasztás, a beltéri egészséges környezet és a felhasznált anyagok újrahasznosításának hármasa éppúgy felmerült szempontként, mint az, hogy a legfenntarthatóbb épület az, amit „meg sem építünk”, ha arra nincs igazán szükség. Azonban azért építünk, hogy nekünk, embereknek legyen hol élnünk, dolgoznunk, tanulnunk, szórakoznunk. Fenntartható épületként gondolhatunk olyanra, mely kevés energiát fogyaszt, de ahol mi magunk nem érezzük jól magunkat, mert fázunk vagy melegünk van, ahol kevés a természetes fény vagy rossz a levegő, máris nem nevezhető tudatosan fenntarthatónak. A hűtés- fűtés, szellőztetés a megfelelő üzemeltetés és a használat mentén lesznek kisebb hatással a környezet terhelésére, azonban az épületek fejlesztésétől a kivitelezésig is figyelemmel kell lenni a környezetben hagyott negatív nyomainkra.

Üzleti fórum lévén nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt a kérdést, hogy mekkora üzlet van a zöldépítésben? A spekulatív fejlesztések, melyek főként irodaházak, bevásárlóközpontok, ipari épületek, a zöld minősítések egyikének megléte elengedhetetlen. Maguk a pici igények, a bérlői elvárások követelik ki az ingatlanok minősítését, amelyek feltételeinek teljesítése jelentős anyagi ráfordítást igényel a beruházó részéről. Azonban nem kevés értéket is teremtenek a minősítési igények, hiszen húzzák magukkal az építőipari szegmenseket, legfőképpen az építőanyag-gyártást, a szállítást és a forgalmazást, de a kivitelezési folyamatokat is. A termékek újrahasznosíthatósága vagy újrahasznosított anyagokból új termékek előállítása mind kreditet jelentenek a minősítési fokozatokban. A tudatos tervezéshez azonban sokrétű és az egész piacot átfogó képzésekre, szemléletformálásra lenne szükség, hiszen a fenntartható, okos és automatizált épületkezelő rendszereket sokszor a felhasználók nem tudják működtetni.

A beszélgetés során szóba került még az épületek teljes életciklus-elemzésének (LCA) szükségessége, a közösségi fűtés szélesebb körű használata, a meglévő épületállomány zöldítésének szükségessége, valamint a munkaerőnek mint vállalati értéknek a fenntartható épületekhez fűződő viszonya.

 

 

Forrás: http://

<< Vissza a főoldalra