Emerging Member of the

HuGBC

„A kivitelezéseken energetikai művezetőre is szükség lenne”

2018. május 31., Saját hír 218 HuGBC képzés TNM rendelet KNE épületek

A fenti megállapítás a HuGBC 8 alkalomból álló képzés-sorozatának 7. modulján hangzott el május 29-én, amelyen a közel nulla energiaigényű (KNE) épületek irányba mutató innovatív kivitelezési megoldásokról esett szó.
1

A HuGBC arra vállalkozott az idén, hogy a beruházástól a kivitelezésig górcső alá veszi a KNE épületek kihívásait, feladatait, melyeket a 7/2006. TNM rendelet előír és a KNE fogalma jelent.

A kifejezetten kivitelező szakemberek számára összeállított képzésen elsőként Kopanecz Gábor, a 2KOP Kft. ügyvezetője, a paksi Forráspont Energiaház kivitelezője mutatta be annak a hagyományos, jól hőszigetelt passzívházakon túlmutató innovációnak a kivitelezését, melyet az exkluzív bemutató- és rendezvényházban kísérleti jelleggel valósítottak meg. A megoldás olyan mozgatható termikus burok, mely lehetővé teszi az irodarész hőszigetelését, a bemutató- és rendezvéyntér árnyékolását, valamint a terasz befedését, esővédelmét. Így a ház évszakonként „öltöztethető”, alkalmazkodva a környezethez.

A következő előadó, Miskolczy Imre, a Miskolczy Energiaterv Kft. ügyvezetője kifejezetten a passzívház minősítési eljárás kivitelezésre gyakorolt kihatásairól beszélt, főként a légtömörségről. Példának a XIII. kerületben megépült 100 lakásos passzívházat, és a több díjat is elnyert Meséskert passzívház óvodát hozta. Tőle hangzott el a címben említett mondat, mely szerint egy energetikai művezető kifejezetten azokra a kivitelezési hibalehetőségekre tudna figyelni, amelyet a minősítési eljárás során éppen a légtömörség-vizsgálat mutat ki. Így el lehetne kerülni a javításokból eredő extra anyagi- és időterhet.

Eiles Károly, az Alukönigstahl Kft. (HuGBC tag) Key Account Managere „Nagyfelületű transzparens üveghomlokzatok kivitelezése elemes technológiával” című előadásában többek között arról beszélt, hogy az épületburokkal szembeni olyan elvárásoknak, mint a napenergia, a természetes fény és a szellőzés kihasználása, találkozniuk kell a beruházó és a fejlesztők szándékaival. Pl. ilyen a beruházási költségek minimalizálása, az építési időszak lerövidítése, nagyobb pontosság a tervezésben és a kivitelezésben, a folyamatok pontos tervezhetősége, az energiafelhasználás és a környezeti hatások csökkentése az építés és az épület használata során vagy az egészséges beltéri környezet megteremtése a hatékony munkavégzés érdekében. Az elemes homlokzatoknak erre válaszul magas az előregyárthatósági fokuk a műhelyben, így jobb minőségben készülnek, jobban kalkulálhatók a költségek, jobban tervezhetők és ellenőrizhetők, kisebb helyigényük van az építkezésen, stb.

A függőleges homlokzatok témáját az „ötödik” homlokzat, a tető követte Csabina Péter, az APP Kft. műszaki tanácsadójának előadásával, aki a zöldtetők alkalmazásainak előnyeiről, az alkalmazási lehetőségekről és a kivitelezés módjairól beszélt. A fenntartásra helyezte a hangsúlyt, és arra, hogy a tervezés-kivitelezés-fenntartás vetületében prioritások helyett összefüggésekben kell gondolkodni. Egy zöldtető akkor lesz jól használható és gazdaságosan fenntartható, ha a tervezés során a funkció, a használat intenzitása, a tető teherbírása, lejtése, benapozottsága és a várható csapadék mind szem előtt vannak. Kivitelezésnél a helyszín megfelelő ismerete, az anyagmozgatás módja, a vízszigetelés védelme, a megfelelő logisztika, az anyagismeret, illetve az alkalmazástechnikai ismeretek játszanak jelentős szerepet.

A képzésen végül a gotermikus hőellátó rendszereket tekintette át a gyakorlatban Korompay Zoltán, a GeoConcept Energetikai Kft. ügyvezetője. Előadásában beszélt a geotermiáról általában, a tervezés, az engedélyezés, az előkészítés folyamatáról, furatok és az összekötés kivitelezéséről, a gépházi szerelésről, a beüzemelésről és az átadásról. A geotermikus hőszivattyúk a fűtésben és a hűtésben is jeleskednek, ha energiamegtakarításról van szó. Télen a gázfűtés költségének kb. 35%-a, nyáron egy normál klímarendszer költségének kb. 50%-a takarítható meg. A geotermikus rendszer megtérülése így 4-8 évre tehető.

A képzés többek között a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósult meg.

Forrás: http://

<< Vissza a főoldalra