Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük, itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Iroda, amely játszótérre, butikhotel lobbijára, máskor meg komfortos otthonra emlékeztet? Ha magunk elé idézzük a Google, a Yahoo, az Airbnb vagy éppen a Prezi designmagazinokban is felbukkanó irodáit, könnyen beláthatjuk, hogy a munkakörnyezet világában valódi forradalom zajlik.1
Ennek jegyében a ma ideálisnak tekintett munkahely kialakítása fényévekre van a korábbi évtizedekre jellemző, szigorú rendben sorakozó íróasztaloktól, a cellás elrendezéstől és a dolgozónak dobozkányi életteret jelentő fülkesortól.
Egy trendekkel lépést tartó cég ma már kiemelten kezeli azt a környezetet, ahol dolgozói töltik mindennapjaikat, és saját jól felfogott érdekében figyelmet fordít arra, hogyan is érzik itt magukat az alkalmazottak. A látványos külsőségek mögött komoly tudományos kutatások rejlenek, amelyek szigorú statisztikákkal támasztják alá a munkakörnyezet és a produktivitás összefüggéseit.
Betegíthet, de szárnyakat is adhat a munkakörnyezetünk
Érdemes tanulmányozni a World Green Building Council, a fenntartható építés elterjesztéséért küzdő világszervezet élhető terekért indított kampányának weboldalát – betterplacesforpeople.org, ahol számos érdekes tanulmányt, kutatási eredményt találunk a témában.
A tevékenység alapú munkavégzés teóriája először a holland Erik Veldhoen könyvében (The Art of Working, vagyis A munka művészete) bukkan fel a 2000-es évek elején.
Valószínűleg nem mondunk újat azzal, hogy a zavaró zajhatás komolyan rontani tudja a munkateljesítményünket, de így van ez a rossz minőségű levegővel, a nem megfelelő hőmérséklettel és az ideálistól eltérő fényviszonyokkal is. Pozitívan befolyásolnak viszont minket az olyan tényezők, mint a tárgyalás eredményességét növelő belső tér, az elvonulásra és közösségi munkára alkalmas terek változatos elrendezése, a beltéri zöldek jelenléte vagy éppen a zöld környezetre való kilátás.
Szélsőséges példa az ún. beteg épület szindróma (Sick Building Syndrome, SBS), amely természetesen nemcsak irodákra alkalmazható, de sajnos gyakran ráhúzható ezekre. A fogalom azt a jelenséget takarja, amikor egy épületben/adott térben tartózkodva „megmagyarázhatatlan” tünetek kínozzák az ott lévőket: fejfájás, a szem vagy épp a torok irritációja, szédülés, sőt hányinger is felléphet. Ezeknek a tüneteknek számos oka lehet, a nem megfelelő beltéri levegőminőségtől és a levegő illékony szervesanyag-tartalmától kezdve a pszicho-szociális körülményekig. Érthető módon az ezektől szenvedő dolgozó nem fog képességei csúcsán teljesíteni, így elemi érdeke a munkaadónak, hogy megelőzze a gondok jelentkezését.
Miért is jó mindez a munkaadónak?
Leszűrhetjük, hogy a munkaadónak komoly pénzösszegekben mérhető megtakarítást jelent, ha kiküszöböli ezeket a munkavállalók közérzetére, jóllétére és egészségére kedvezőtlenül ható körülményeket. A munkából távol maradó munkavállaló ráadásul az egész társadalomnak veszteség, a munkáltatónak éppúgy, mint az államnak, az egészségbiztosítónak, és persze magának a dolgozónak is.Ennek jegyében a ma ideálisnak tekintett munkahely kialakítása fényévekre van a korábbi évtizedekre jellemző, szigorú rendben sorakozó íróasztaloktól, a cellás elrendezéstől és a dolgozónak dobozkányi életteret jelentő fülkesortól.
Egy trendekkel lépést tartó cég ma már kiemelten kezeli azt a környezetet, ahol dolgozói töltik mindennapjaikat, és saját jól felfogott érdekében figyelmet fordít arra, hogyan is érzik itt magukat az alkalmazottak. A látványos külsőségek mögött komoly tudományos kutatások rejlenek, amelyek szigorú statisztikákkal támasztják alá a munkakörnyezet és a produktivitás összefüggéseit.
A cikk tovább folytatódik ITT.