Emerging Member of the WorldGBC

HuGBC

Energiaszegénység: az Európát égető probléma

2017. május 08., Sajtómegjelenés 65 energiaszegénység energiahatékonyság európai unió

Az európaiak több mint 10%-a nem tudja melegen tartani az otthonát, míg 15%-uk egészségtelen körülmények között él energiaszegénység miatt. A Meszerics Tamás európai parlamenti képviselő irodája által szerkesztett Kézikönyv az energiaszegénységről című kötet az energiaszegénység összetett jelenségének felszámolását sürgeti.

2005 és 2011 közt az átlagos villamosenergia-árak az USA-ban 5%-kal, Japánban 1%-kal növekedtek, míg az EU-ban ez a szám eléri a 29%-ot. A létfenntartáshoz szükséges energiához való hozzáférés rengeteg háztartásban fokozatosan ellehetetlenül. Ez sok embert kizár a társadalomból, miközben az energiának nem kényelmi kérdésnek, vagy luxuscikknek kéne lennie. Európa szerte számos háztartás mégis arra kényszerül, hogy döntsön: fűtsön, vagy egyen. E tarthatatlan állapot mögötti okok és az ebből adódó következmények feltárása elengedhetetlen ahhoz, hogy a problémát kezelni lehessen.

A rendkívül magas energiaárak mellett az alacsony jövedelmek, a lakások alacsony hőhatékonysága és a rossz lakáskörülmények egyaránt a fő okok közé sorolhatók. Az Európai Szegénységellenes Hálózat jelentése szerint az energiaszegénységnek leginkább kitett háztartások esetében az alacsony jövedelemmel egy, vagy akár több kiszolgáltatottság is társul, mint például az öregség, a fogyatékosság, vagy tartós betegségek. Az egyszülős családok szintúgy nagyobb eséllyel esnek az energiaszegénység csapdájába.

A modell felhívja a figyelmet arra, hogy erős összefüggés mutatható ki az energiaszegénység és az egészségi állapot romlása közt. A Cold Weather Plan for England (Hideg Időjárás Terv Anglia Számára)  kutatása például kimutatta, hogy a hideg, rosszul, vagy nem fűtött otthonok olyan közvetlen egészségügyi következményekkel járnak, mint például megnövekedett esély agyvérzésre, szívrohamra, légzőszervi megbetegedésekre, influenzára, különböző sérülésekre, esésekre, illetve kihűlésre. Gyakori, az energiaszegénységgel együtt járó jelenség a társadalmi elszigetelődés is, ami tovább rontja a társadalmi integrációra való esélyeket, így az ördögi körből való kitörést is: akik energiaszegénységben élnek, gyakran szégyellnek segítséghez fordulni, vagy egyszerűen nem szereznek tudomást arról, hogy milyen lehetőségeik vannak, esetleg uzsorapénzből fedezik az energiaszolgáltatások késedelmes befizetését.

Extrém esetekben az energiaszegénység téli elhalálozáshoz vezet: a WHO becslései szerint 11 vizsgált európai országban évente 40 000 téli elhalálozás tudható be a jelenségnek. Különböző kutatások az energiaszegénységet az összes téli elhalálozás 10-50%-áért teszik felelőssé.

A jelenség másik fő okozója a régi épületállomány alacsony energiahatékonysága. A második világháború utáni gyors újjáépítési hullám kevéssé tartotta fontosnak az épületek energiahatékonyságát, így nem megfelelő épületállomány maradt örökül a fiatalabb generációknak, míg a lakástulajdonosok az energiahatékonysági felújítások költségét gyakran a bérlőkre hárítják. A beázó tetők, nedvesedő falak, korhadó padlók, aljzatok és ablakkeretek pedig szintúgy az egészségi állapot romlását vonják maguk után. Amennyiben a megfelelő felújítás nem történik meg, ezek a körülmények az épületállomány öregedésével csak még rosszabbak lesznek.

A Meszerics Tamás európai parlamenti képviselő irodája által szerkesztett „Kézikönyv az energiaszegénységről” című kötet mindezen tényezőt figyelembe véve igyekszik feltárni az energiaszegénység jelenségét, bízva abban, hogy a probléma komplex mivoltát megértve hatékony szakpolitikai intézkedések, civil szerveződések és akár állami beavatkozások válnak kivitelezhetővé. A február 22-én a budapesti Bálna alagsori galériájában bemutatott kötet számos jó gyakorlatot is leír. Két példa: a Szociális Építőtábor és az Utcáról Lakásba Egyesület Kunyhóból Lakásba nevezetű programjának energiaszegénységgel kapcsolatos tevékenységeinek a bemutatása. Mindezt további jó gyakorlatokkal egészítik ki egy angol nyelvű publikációban, amelynek címe Good practices aiming to end energy poverty.

A cikk tovább folytatódik ITT.

 

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2017/05/07/energiaszegenyseg-az-europat-egeto-problema

<< Vissza a főoldalra