Emerging Member of the WorldGBC

HuGBC

Healthy is the new green – avagy az egészséges az új zöld?

2017. október 31., Saját hír 225 better places for people better places for people konferencia zöldépítés barta zsombor beleznay éva szentesi mária baross pál

Idén is nagy érdeklődés övezte a HuGBC 2017. október 26-án Better Places for People - A zöld és élhető épített környezetért címmel megtartott éves konferenciáját. A Kinnaprs House konferenciaterme nem véletlenül volt teltházas, az érdekes témákra, új és hasznos információkra, nem utolsó sorban a minőségi időtöltésre a mottó és az előadók személye nyújtott garanciát.

A nap három blokkra tagolódott, a tágabb környezetből (városrészek) a fókusz folyamatosan szűkült a munkahelyek majd otthonaink irányába.

A Zöld és élhető városnegyedek tematikájával foglalkozó szekciót Beleznay Éva, a HuGBC alelnöke nyitotta meg és vezette le. Első előadóként az egyesület elnöke, Barta Zsombor A zöld és egészséges épületek értéke és lehetőségei címmel a WGBC ez évi témáját kívánta körbejárni. Alapvetésként beszélt arról, hogy az épített környezetnek az ember szolgálatában kell állnia, azaz emberközpontú házakat kell létrehoznunk. De egyáltalán mit jelent a zöld és egészséges épület? Két példát összevetve: szó szerint zöldnek látszik a Bosco Verticale Milánóban, miközben az amszterdami The Edge csupán egy hatalmas üvegtömbnek tűnik – pedig utóbbi a világ legzöldebb, legintelligensebb épülete. De elég-e egy ház esetén, ha csupán környezettudatos? Egyre nagyobb arányban ismerik fel a vállalati döntéshozók az úgynevezett 90-es szabályt: kiadásaik 1%-át teszik ki az energiaköltségek, 9%-át a bérleti díjak, és 90% megy el az alkalmazottak bérére, különböző juttatásaira! Számtalan tanulmány támasztja alá, hogy a munkakörnyezet fejlesztése a kulcs, a jövő a termelékenység, költséghatékonyság javítása irányában. Ezen szemlélet terjesztését, gyakorlati megvalósításának elősegítését célozta meg a WGBC, amikor 2016-ban kiadott egy ingyen elérhető tanácsadó füzetet az emberközpontú munkahelyek kialakítására.

A következő (táv-)előadásban Colin Powell, a WGBC "Better Places for People" kampányának projektvezetője ismertette a tanulmányok, kutatások eredményeit. A fent említett 90-es szabályt alkalmazva szemléltette, hogy míg a zöld módszerekkel elért rezsicsökkentés hatása elenyésző, a megfelelő munkakörülmények révén tapasztalható produktivitás-növekedés (vagy pl. a betegszabadságok csökkenése) már jelentős megtakarításokat eredményezhet. A befolyásoló tényezők közé nem csupán a fizikai, ergonómiai, hanem a pszichológiai körülmények is beletartoznak, többek között, hogy milyen messze van a főnöki iroda a beosztottaktól, milyen a munkahely megjelenése (büszkék lehetnek-e a munkavállalók a cégre), motiválják-e őket a mindennapi mozgásra például a lépcső központi elhelyezéséve. Kimutatták, hogy az ablak mellett dolgozók, éjjel átlagosan 46 perccel többet alszanak és 6,5%-kal kevesebbet mennek betegszabadságra. A levegő tisztításán túl a zöld növények látványa javítja a közérzetet, fokozza a produktivitást. Powell előadását esettanulmányokkal zárta, megemlítve a SKANSKA, a Saint Gobain vagy a Delta Development munkahely-átalakításait és a beruházások megtérülési mutatóit.

Ezután Füleky Zsolt, építészeti és építésügyi helyettes államtitkár számolt be a zöldépítés aktuális magyarországi trendjeiről, illetve a HuGBC-vel való közös együttműködési pontokról. Mottójuk a korszerű építésügy – minőségi építészet, melynek szellemében a jogszabályokat úgy kívánják átalakítani, hogy megvalósulhasson az integrált tervezés. A kitűzött cél elérése érdekében a jogszabályalkotó folyamatokba a mérnököket, építészeket is bevonják, a változásokat párhuzamosan több irányban is elindítják. Ennek eleme a bürokrácia radikális csökkentése, az építőanyagok minősítési rendszerének korszerűsítése (melyen az ÉMI dolgozik), illetve a Lechner Tudásközpont működése is. Fontos a zöldfelületek valamint a településkép védelme, emellett egyfajta szemléletváltásra is szükség van: azaz felelősségteljes gondolkodásra a saját telekhatáron túl is. Ebben sokat segít a lakosok bevonása, hiszen ha részt vesznek a településükre vonatkozó szabályok kialakításában, jobban be is fogják tartani azokat. Füleky Zsolt a folyamat fontos állomásaként nevezte meg a zöld infrastruktúra segédlet megalkotását vagy például a digitális alaptérképek ingyenessé tételét a települések számára – itt a cél az, hogy 2019-re egységesüljön a térképrendszer az ingatlan-nyilvántartással is.

Az egyik különösen érdekes és inspiráló előadást Kaposvár polgármestere, Szita Károly tartotta. Smart City - fenntarthatósági szemlélet a városfejlesztésben címmel mutatta be, mi az, amit a város eddig konkrétan megtett, és mik a további tervek a település élhetőbbé tételére. Abból kiindulva, hogy hazánkban a lakosság több mint 60%-a városban él – és globális szinten is fokozódik az urbanizáció –, a városfejlesztés szerepe kiemelkedő jelentőségű. Ennek fényében Kaposváron először kísérleti jelleggel 8, később több utcában csökkentették a közvilágítás fényerejét, ami 30%-os megtakarítást eredményezett. A közvilágítás lámpáiba levegőszennyezettség-mérőt szereltek, hogy az aktuális adatok elemzésével határozhassák meg a további tennivalókat. A buszokat lecserélték, ma a település cukorgyárából származó répaszeletek termelte biogázzal futnak a járművek. A meglévő épületállományról épületenergetikai térképet készítenek, hogy az igény és funkció függvényében lehessen szabályozni a fűtést, világítást stb. A kaposvári Agórában az épületfelügyeleti rendszernek köszönhetően 30%-os a megtakarítás, a megoldást lépésről-lépésre a többi közintézményben is be kívánják vezetni. A közeljövőben tervezett beruházásokat (sportcsarnok, uszoda, közpark, műemlék épületek felújítása) szintén a Smart elvek mentén, de nem látszatmegoldásokat puffogtatva akarják kivitelezni. Cél a távfűtés fejlesztése (függetlenedés a gáztól), emellett partnerként vesznek részt az európai városokat összefogó ELENA projectben, ahol a megtermelt megújuló energiák adás-vételével próbálják elérni a kiegyensúlyozottabb szolgáltatást (a kereslet-kínálat találkozását).

Még a kávészünet előtt került sor rá, hogy Radványi Gábor, a Futureal főépítésze beszéljen a kelenföldi városrehabilitáció fenntarthatósági szempontjairól. Előadását a kérdéssel kezdte: ha az általános nézet szerint az épületeket kb. 50 évre tervezzük, milyen időtartam vonatkozik a városokra? A város folyamatosan változik, reagál, az emberektől válik azzá, ami. A jelenleg is zajló folyamatok azt mutatják például, hogy bár a munkahelyek és szolgáltatások az urbanizációt fokozzák, az emberek lakni nem a városban, hanem peremrészein akarnak. Felismerve ezt a tendenciát, Radványi abban látja a jövőt, hogy nem az embereket kell a városba vonzani, hanem a várost „elvinni” hozzájuk. Ez a cél Kelenföld esetén is, mely földrajzi adottságai révén (a nyugatról érkező forgalom egy „folyosón”: Törökbálinton és Budaörsön keresztül jut a fővárosba) városkapu szerepet tölt be. Ezáltal itt van a legnagyobb potenciál a városfejlesztésre, ezen a helyen található a különböző közlekedési formák legösszetettebb csomópontja, a legtöbb jármű. A Futureal korábbi fejlesztéséhez, a Corvin-projekthez hasonlóan ide is be lehetne vonzani az embereket, olyan tereket, szolgáltatásokat kialakítva, melyek a lokáció használatára ösztönöznék őket ahelyett, hogy pusztán átmenő forgalomként jelenjenek meg. Mivel közel 700 000 m2-es területről beszélünk, ehhez nagy szükség lenne a különböző telektulajdonosok (MÁV, BKK, állam, befektetők) összefogására és egy átfogó, közös koncepcióra.

A fonalat a HB Reavis Magyaroszág akvizíciós és fejlesztési igazgatója, Kígyóssy Örs vette fel, aki Környezettudatos városközpont az Árpád-híd pesti lábánál címmel az AGORA Budapest projektről mesélt. A helyzet erősen hasonlít Kelenföldre, hiszen jelenleg az Árpád-híd környéke is meglehetősen rendezetlen, koszos, forgalmas átmenő csomópont. A most megkezdett beruházás ezen szeretne változtatni, egy a korábbi irodafejlesztésektől (melynek fókuszában kizárólag az adott funkció és épület állt) teljesen eltérő szemlélettel. Először a városrész „szívét” kívánják kialakítani, ahol az emberek napi ügyes-bajos dolgaikat (bevásárlás, fodrász, edzés stb.) intézhetik, ami közösségi, átjárható és megközelíthető. Ezután kerül csak sor az irodatömbökre, melyek egyfajta térfalként is szolgálnak. Mivel a megvalósítás komoly terhet jelent a már eleve itt lakóknak, fontos a folyamatos párbeszéd velük, illetve az, hogy a kellemetlenségekért cserébe kapjanak is valamit. Ennek érdekében az AGORA esetén például egy 5000 m2-es területen (melyet a befektető akár parkolóként, akár felvonulási területként tudott volna hasznosítani) közparkot alakítottak ki, ahol egyrészt bemutató irodát hoztak létre, másrészt a köz használatára bocsátott tér a tervezett új városnegyed atmoszférájából és jövőképéből is ízelítőt ad. A beruházás végére a BREEAM Communities megszerzése a cél.

Éppen a közelmúltban járták be a sajtót a Kopaszi-gát mellett, 54 hektáros területen létesítendő új városrész 120 méteres MOL székházáról szóló hírek, tiltakozások, vélemények és ellenvélemények. A beruházás részleteiről Fenntartható megoldások a BudaPart projektben címmel Schrancz Mihály fejlesztési igazgató mesélt. Bár elsőre ellentmondásnak (egyfajta lehetetlen küldetésnek) hangzik, mégis kiemelt céljuk elérni, hogy a terület egyszerre biztosítsa az urbánus városrészek előnyeit, szolgáltatásait, illetve a természetközeli otthon feltételeit. Ennek érdekében több lépést tesznek: kidolgoztak egy tervezési útmutatót, hogy a különböző épületek egységes képet nyújtsanak, mégse legyenek unalmasan egyformák, az alsó szinteken szolgáltató utcát hoznak létre, elkészítették a területet összefogó tájépítészeti koncepciót, a Dombovári-Budafoki út mentén irodaházak szolgálnak majd zajvédő falként, hogy a terület belsejében elhelyezett lakóházak élvezhessék a nyugalmat. A parkolási stratégia megakadályozza az áthajtást, csupán minimális felszíni parkolást engedve. Emellett az energetikai kérdéseket is városszintű léptékben kezelik, szimulációk segítségével igyekeznek olyan beépítést kialakítani, mely megfelelő átszellőzést biztosít, és minimalizálja a hősziget-hatást.

Az első blokk előadásait Tornóczky Mónika prezentációja zárta, aki az Alukönigstahl Kft. termékmenedzsereként a korábban elhangzott elméleti aspektusokat sikeresen megvalósult példákon keresztül szemléltette. Az ezt követő kérdezz-felelek részben a hallgatóság kérdéseit igyekeztek az előadók megválaszolni, melyek közül a legnagyobb hangsúlyt az kapta, mennyire van vajon elmaradva Magyarország a zöldépítés terén Nyugat-Európától, illetve fel tud-e zárkózni, s ha igen, milyen ütemben.

Szűkítve a fókuszt, a következő szekció címe és témája Zöld és egészséges munkahelyek (irodák, kereskedelmi egységek, ipari épületek) volt, melyet az előadások házigazdájaként Baross Pál, a HuGBC korábbi elnöke vezetett fel és moderált. Bevezetőjében elmondta, hogy legyen szó akár ingatlanfejlesztőről, építészről vagy HR-esről, akkor lehet sikeres, ha „látja a jövőt”, a jövő pedig kétségkívül a zöldépítésé.

A téma kifejtését Dr. Reith András, a HuGBC korábbi elnöke folytatta, aki A város és az épületek környezettudatos kapcsolatáról tartott rövid előadást. Mivel egyetlen Földünk van, ahol már most több, mint 7 milliárd ember él, ráadásul 72%-uk városban, hatalmas az építészek, várostervezők, fejlesztők felelőssége. A globális energiafogyasztás, -kibocsátás modellezésére kidolgozott programmal szimulálva, 25 éves periódust vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a célkitűzéseket (a túlélés esélyét) a mélyzöld irány tudja csak teljesíteni. Ezt segítik a minősítő rendszerek, a környezettudatos tervezés, a szimuláció, ezeket alkalmazták például a Skanska Nordic Light irodaházában is, ahol a globális klímaváltozás szcenárióját szintén figyelembe vették. A cél az önellátó városok létrehozása, ám a városi fenntarthatóság sokkal komplexebb, mint az épületeké. Éppen ezért például a történelmi városrészekben nem elég épületekben gondolkodni, helyette klasztereket vizsgálva lehet igazi eredményt elérni. Reith András és csapata – önszorgalomból – ezt a vizsgálatot el is végezte az V. kerületre. Meglátásuk szerint a városléptékű modellezés (turbulencia, hőszigetek) akár 20%-os megtakarítást is eredményezhet, az átszellőzés és egyéb paraméterek építészeti struktúrákkal jelentősen javíthatók. A célok eléréséhez egy háromlépcsős modell segít: 1. igények (például fűtési hőmérséklet) csökkentése, 2. megoldások optimalizálása, 3. fennmaradó igény környezettudatos kiszolgálása. Ez a folyamat viszont annyira komplex, hogy a szakágak szoros együttműködése szükséges hozzá.

A következő előadó, Dr. Lógó Emma, a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékének adjunktusa nagyon érdekes témát hozott, valószínűleg a résztvevők nagy része szívesen hallgatta volna tovább az időkorlát miatt szűkre szabott ismertetését, mely A munkahelyek egészséges, ergonomikus és fenntartható kialakításába próbált kis betekintést nyújtani. Érdekes jelenség, hogy míg Európában az ergonómiára valami szofisztikált tudományágként, addig a tengerentúlon nagyon is praktikus, gyakorlatban alkalmazható szakmaként tekintenek. A megfelelő (munka)környezet vizsgálatához alkalmazott minden modellben szerepel az egyén, akinek sajátos, egyedi motivációi, munkához fűződő attitűdje vagy akár fizikuma van, viszont ugyanannak a területnek a kialakításakor akár több különböző igény is felléphet. Jó példa erre a kasszazóna, itt a pénztáros érdeke a kényelmes, ergonómiailag megfelelő kialakítás, az üzlettulajdonos csupán holttérként tekint rá, ahol nem lehet terméket elhelyezni (ezért minél kisebb területet szán rá), míg a vásárló szempontja, hogy egyrészt gyorsan tudjon áthaladni ezen a szakaszon, másrészt ne érezze úgy (például a túl kicsi pakolóhely miatt), hogy innen „kidobták”. A vizsgálatok következő szintje a csoport, amit pedig a szervezet követ, ahol erősen előtérbe helyeződnek a munkapszichológia aspektusai is. Nagyon fontos, hogy 2006 óta (Sidney Deckernek köszönhetően) paradigmaváltás történt a munkahelyen bekövetkező emberi hibák megítélésében. Korábban úgy vélték, az alapvetően biztonságos technikai rendszerekben csupán az ember számít kockázati tényezőnek, és az emberi hiba a problémák oka, míg ma úgy látják, a technikai rendszerek alapvetően nem biztonságosak. A biztonságot a céltudatos emberi erőfeszítések révén kell folyamatosan fenntartani, mégpedig a megfelelő felelősségek és hatáskörök összekapcsolásával. Ezen felfogás szerint az emberi hiba a problémák tünete, azt kell vizsgálni, mit lehet tenni a kiküszöbölésére.

Ezt követően a wellbeing jól hangzó elveit a CBRE ingatlanvagyon-kezelési igazgatója Kákosy Zsolt a madridi WELL minősített irodája példáján a gyakorlatban is bemutatta. A különböző zöld minősítési rendszerek után a WELL a munkavállalóra koncentrál, ahhoz ad útmutatót, milyen munkakörnyezetet alakítsanak ki a vállalatok ahhoz, hogy: 1. a tehetségeket meg tudják tartani, 2. növeljék a termelékenységet, 3. csökkentsék a betegszabadságok arányát. A vizsgált szempontok közé tartozik a levegő és a víz tisztasága, a megfelelő fényminőség, az étkezési lehetőségek és azok egészséges mivolta éppúgy, mint a testmozgás biztosítása, a kényelem vagy a lelki egyensúly megteremtése.

Ugyanezt a vonalat folytatta Schmidt András, a Skanska fenntarthatósági vezetője, mikor a Jövőbiztos irodákról mesélt a hallgatóságnak. A változó munkahelyi/étkezési/életvezetési szokások kielégítésére az integrált tervezés adhat kielégítő választ, melyben a projekt kezdetétől közösen dolgoznak a különböző szereplők és területek. Sokkal olcsóbb például úgy megvalósítani a zöld építészetet, ha már a tervezés legelején meghatározzák a fenntarthatósági célokat (ami már a telekválasztást is befolyásolhatja). Schmidt megemlítette, hogy a viszonylag újabb WELL minősítési rendszer összhangban van a LEED-del, tehát ami anyaghasználat szempontjából megfelel az utóbbiban meghatározott kritériumoknak, az automatikusan kielégíti a WELL kívánalmait is.

A Kinnarps Hungary stratégiai projektmenedzsere, Paukovics Gábor A hiányzó ismeretlen, a dolgozó címmel tartott előadást. Ennek során kiemelte, hogy a fizikai környezeten túl (lokáció, fényviszonyok, alaprajzi elrendezés stb.) legalább ilyen fontos a pszichológiai környezet (melynek meghatározói az emberek, szokások, szabályok, a vállalat policy), a munkáltató és munkavállaló közötti bizalom. Nem mindegy, hogy a főnök vezeti vagy menedzseli alkalmazottait. A Kinnarps a megfelelő pszichológiai környezet kialakítása érdekében hozta létre a Next Office koncepciót, mely segít mérni a kollektív és egyéni igényeket, illetve a sokszor ellentétes érdekek miatt kialakuló súrlódásokat is kezeli. Általánosan jellemző, hogy egy iroda tervezésekor az építész csak a megbízóval (azaz a cég vezetőjével) áll kapcsolatban, így a szükséges információ nagy része és az alkalmazottak munkakörnyezettel kapcsolatos valódi igényei el sem jutnak hozzá. Erre nyújt megoldást a Next Office, mely menet közben is a dolgozók igényeire támaszkodik, és a projektet egy elégedettségi kérdőívvel zárja, hogy a visszajelzésekből is fontos következtetéseket tudjon levonni.

A második blokkot Kiss Gábor zárta, aki a Polyfloor padlóburkolatokat mutatta be a közönségnek. Lehet-e fenntartható egy műanyag padló? Attól függ, mit nevezünk fenntarthatóságnak. Az egyik fontos eleme például az átláthatóság (azaz kap-e elegendő információt az ügyfél arra vonatkozóan, honnan érkezik az alapanyag, mik a fő jellemzői és teljesítménymutatói). Nem elhanyagolandó szempont a termék gyártása során felhasznált anyag, víz és energia mennyisége sem, csakúgy, mint az, hogy mennyi természetes anyagot (fa, kő, stb.) távolít el a természetből. A műanyag termékek egy része újrahasznosítható, a vinyl padlók népszerűsége pedig azért is nő, mert közel nulla a VOC (káros anyag) kibocsátásuk, és gyártásukkor nem használnak formaldehidet vagy egyéb mérgező anyagokat. Ugyanakkor ezen termékek gyártása lokálisan, kis üzemekben nem hatékony, nagy központi telepre van szükség, így a hangsúly a szállítás zöldebbé tételére helyeződik.

A munkahelyekről szóló blokkot szintén kérdezz-felelek zárta, ahol az előadók arra próbáltak választ adni, hol tart most a zöld építés, valós igény-e a környezettudatos elvek követése vagy csupán trendi címke. Dr. Lógó Emma úgy véli, egyre inkább nő az érdeklődés és a szándék az új generáció, a hallgatók körében, akik mindig belső motivációból választanak szakdolgozat témát, és az utóbbi időben egyre több közöttük az, ami környezettudatos aspektusokat jár körbe. Schmidt András szerint ma még inkább az irodapiacra jellemző, de ott sem teljesen belső igény, inkább piaci elvárás. Ezt a nézetet osztotta Paukovics Gábor is, azzal folytatva, hogy nagyon fontos lenne eljutni oda, hogy a befektetők lássák, felismerjék a zöld építés valódi (akár pénzben is kifejezhető) előnyét. Dr. Reith András szerint mind az állami, mind a privát szektor elég lomha, még mindig piaci alapon gondolkodnak. Ugyanakkor van esély a változásra, most várhatóak azok az állami gigaberuházások (kórházfejlesztések), ahol a környezettudatos szempontok érvényesülhetnek majd.

Az eseménydús nap harmadik, egyben utolsó blokkjának házigazdája Szentesi Mária, a Saint-Gobain műszaki és termékfejlesztési vezetője, témája pedig a minden embert érintő lakhatás, azaz a Zöld és egészséges otthonok kialakítása volt.

Először a HuGBC saját kutatásának /Mennyire fenntartható az újlakás piac ma Magyarországon? (Aktuális helyzet, kihívások, a jövő)/ eredményeit ismertette Philippos Protopapas, aki a Klimate-KIC Pioneer program keretében dolgozott együtt az egyesülettel. Az ingatlanpiac több szereplőjével elkészített interjúkból az derül ki, hogy ma Magyarországon még elterjedtebb hozzáállás az, hogy a megrendelők (lakásvásárlók) elsődleges igényeit elégíti ki a befektető, illetve betartja a szabályozásokat, de nem tesz hozzá semmi pluszt. Ugyanakkor nagyobb részük mondta azt, hogy napjainkban megfigyelhető egy elmozdulás a vásárlói igényekben a zöldebb megoldások irányába, akár a költségcsökkentés, akár a jogszabály változások, akár a könnyebben elérhető fenntartható megoldások miatt. Arra a kérdésre viszont, hogy hajlandóak-e a vásárlók többet fizetni a zöldebb lakásokért, nem született egybehangzó válasz. Ugyanakkor abban nagyjából mindannyian egyetértettek, hogy jelenleg a zöld minősítési rendszerek csak a kereskedelmi épületek esetén érvényesülnek, mivel megszerzésük költséges és komplex feladat, miközben a lakásvásárlók részéről nincs rá valódi igény. A többi országgal való összehasonlításban a válaszadók úgy vélték, nincs nagy különbség a kivitelezésben, technológiában vagy anyagokban, lemaradás van viszont a kivitelezés minőségében vagy a fenntartható megoldások alkalmazásában. Összegzésképpen Protopapas elmondta, hogy bár jelentkezik valamekkora igény a zöld építésre, a költségek, illetve az ismeretek hiánya legtöbbször gátat jelent, szükség van hát mind a fejlesztők, mind a vásárlók ösztönzésére.

A következő előadó Nadeshda Sokolova, a VELUX A/S építésze volt, aki Klímabarát felújítás szociális bérlakásoknál - RenovActive projekt, Belgium címmel mutatott be egy követendő mintaként szolgáló kísérleti projektet. Mivel Európában a lakásállomány közel fele 1945-1980-as évek között épült, és 10-ből 9-et 2050-ben is használni fognak még, nagy hangsúly helyeződik a meglévő épületek környezettudatos és emberközpontú felújítására. Ebből a célból indította el a Velux a RenovActive projektet, melynek keretében Brüsszel peremkerületén újítottak fel egy ikerházrészt. Nem csupán a zöld elvek érvényesültek, de szem előtt tartották, hogy az új otthon egészségesebb és komfortosabb is legyen. A tervezési szakasz számításait a valós tapasztalatokkal, mérésekkel, visszajelzésekkel összevetve lehet továbbfejleszteni a prototípust, melyet később 86 ház felújítása követ majd. A fő tervezőelvek a következők voltak: 1. tetőtér hasznosítása, 2. megnövelt ablakfelületek, 3. központi lépcsőház-akna a természetes fény és szellőzés érdekében, 4. igény szerinti dinamikus árnyékolás, 5. természetes-mesterséges hibrid szellőztetés, 6. hőszigetelés+korszerűsített fűtési rendszer, 7. épületbővítés.

A régi épületek felújítását egy teljesen új lakóprojekt követte: Bara Ákos vezető tervező mutatta be a szegedi Cédrus Liget beruházás fenntartható megoldásait. A volt kábelgyár területére létezett ugyan egy önkormányzati rendezési terv, ám eléggé elavult elvek mentén készült: zárt lakótömbök, parkolás az utcán, kevés zöldfelület stb. Mivel a projekt indulásakor a tervezők szabad kezet kaptak, egy teljesen új koncepciót tettek le az asztalra. Az organikus elrendezés figyelembe veszi a tájolást, geotermikus kutak szolgáltatják a hőt, központi fűtés adja a meleget, és egyéb hasonló zöld megoldások szerepelnek a tervben. Ám nem csupán ez teszi élhetőbbé a javaslatot, hanem a kialakítás, melyben az új épület kölcsönhatásban van a várossal, az urbánus helyszín ellenére minden lakáshoz zöld kert- vagy teraszkapcsolatot biztosít, gyalogos távolságban van a belvárostól (azaz kisebb az ökológiai lábnyoma, mint az ingázóknak). Tudatos döntés volt az is, hogy a környéket megterhelő kivitelezést minél rövidebb idő alatt, egy ütemben végezzék.

Multi-komfort koncepció családi házakban címmel Slawomir Szpunar, a Saint-Gobain nemzetközi marketing igazgatója számolt be a 3024 résztvevő bevonásával végzett kutatásról és annak eredményeiről. A Health&Wellbeing Report 2016 tanulságaira alapozva hozták létre a Multi-komfort koncepciót: ennek célja, hogy nagyszerű terek kialakításával javítsák az emberek mindennapi életét. A koncepció fő elemei a hő-, vizuális, akusztikus komfort, valamint a beltéri levegőminőség javítása. Ám nem csupán elveket és elméleteket gyártottak, hanem a tervezők számára gyakorlati, hasznos útmutatóval is szolgálnak a cég honlapján.

Érdemes volt kivárni a blokk utolsó előadását: Blaskovich Ákos tervező egy olyan projektet mutatott be, mely egyszerre nyúl vissza az ősi, jól bevált megoldásokhoz, és mutat utat az élhető jövő felé. A környezettudatos életre adott merőben új válasz, azaz a Noah ház Pilisjászfalun az első, megépült prototípusa a közeljövőben sorozatgyártásban értékesítendő rezsimentes önfenntartó lakóháznak. Az ötletet egy megújuló energiákkal végrehajtott Föld-körüli hajóút adta: a vízen teljesen önfenntartóan működő hajó a szárazföldön sem viselkedett másképp. Az ennek mintájára kialakított ház bárhová telepíthető, gyorsan felépíthető és rezsimentes. A természetből nem (sokat) vesz el, de nem is hagy benne idegen anyagokat (például beton alapozást), mivel talajcsavarokkal van rögzítve. Hasznosítja az esővizet, ám (ellentétben a csatornázással elvezetett csapadékkal) szűrés után vissza is juttatja a talajba.

Zárásul Szentesi Mária azt a kérdést tette fel az előadóknak, mit jelent vajon az embereknek a fenntarthatóság – csupán költségcsökkentést? Blaskovich Ákos szerint nem igazán mondanak le a környezettudatosság érdekében a komfortról, és azt sem szeretik, ha drágább a zöld, mint a hagyományos megoldás. Nadeshda Sokolova azt felelte, hogy be kell látni, a klímaváltozás miatt ez az egyetlen lehetőségünk, ezért is helyez olyan nagy hangsúlyt az EU a zöld projektekre. Protopapas szerint az emberek sajnos elég rövidlátóak, csak a költségcsökkentés motiválja őket, ezért ismeretterjesztésre, tudatosításra van szükség. Bara Ákos úgy véli, akkor hajlandóak áldozatokra, ha kapnak is érte cserébe valamit, Szpunar viszont optimistább, hisz benne, hogy ha lassan kapcsolnak is az emberek, mégis változik a hozzáállásuk. Meg kell, meg lehet őket győzni, hogy a fenntartható változattal is megkapják ugyanazt a komfortot.

Az információban, példamutató projektekben, elvekben és jó gyakorlatokban gazdag napot Budai Henrietta, az egyesület titkára zárta, megköszönve mind a hallgatóság, mind az előadók részvételét. Reményét fejezte ki, hogy az emberek, a zöldépítéshez kapcsolódó attitűdök és felfogások sokszínűségére válaszul sikerült egy elég széles palettát bemutatni, ahonnan mindenki tud valamit hazavinni.

További fényképek a galériában érhető el ide kattintva.

 

Letölthető dokumentumok:

Forrás: http://

<< Vissza a főoldalra