Emerging Member of the WorldGBC

HuGBC

Jól halad az energetikai átállás Európában

2017. február 06., Sajtómegjelenés 131 energiahatékonyság megújuló energiaforrások széndioxid kibocsátás

Az energiaunió helyzetéről szóló második jelentés rámutat arra, hogy az Európai Unió gazdaságának korszerűsítése és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású (karbonszegény) technológiákra való átállás már folyamatban van, ami új korszak nyitányát jelzi.

Minden jel arra utal, hogy Európa teljesíteni fogja a 2020-ra vonatkozóan kitűzött céljait az üvegházhatású gáz kibocsátás, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások tekintetében. Az Európai Bizottság még nagyobb lendületet kíván adni ennek a folyamatnak, ezért az energiaügyi biztos ismét körutat tesz a tagállamokba, hogy ismertesse az energiaunióban rejlő lehetőségeket. 

Összhangban korábbi kötelezettségvállalásával, miszerint éves rendszerességgel be fog számolni az energiaunió helyzetéről, a Bizottság ma közreadja az erről szóló második jelentését, melyben ismerteti, milyen előrelépés történt az energiaunió helyzetéről szóló első jelentés 2015. novemberi közzététele óta. Ezek a helyzetjelentések fontos elemei annak a mechanizmusnak, amelynek révén a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság nyomon követi az általa prioritásként kezelt energetikai célok megvalósítása terén elért előrehaladást.

Maroš Šefčovič, a Bizottság energiaunióért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Az energiaunió nem pusztán az energiáról és a klímavédelemről szól. Átfogó célja, hogy felgyorsítsa az európai gazdaság egészének korszerűsítését, elősegítve, hogy a szén-dioxid-kibocsátás a lehető legalacsonyabb szintű legyen, az energia és az erőforrások felhasználása hatékonyan történjen, és mindeközben a társadalmi méltányossági szempontok is érvényesüljenek. Ezzel egyidejűleg erősítenünk kell az energiaunió külső dimenzióját is, hogy növeljük az EU globális vezető szerepét e téren. Most, hogy a vonatkozó jogalkotási javaslatok nagy részét már benyújtottuk, 2017 remélhetőleg a végrehajtás éve lesz. Ezt az üzenetet fogom közvetíteni a tagállamoknak az energiaunióval kapcsolatos új körutam során, mely február 3-án veszi kezdetét.”

Miguel Arias Cañete, az éghajlat- és az energiapolitikáért felelős biztos a következőket mondta a témában: „Európa jó úton halad afelé, hogy teljesítse a 2020-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai céljait. Dacára annak, hogy a geopolitikai helyzet jelenleg meglehetősen bizonytalan, Európa töretlenül folytatja erőfeszítéseit a környezetbarát energiagazdálkodásra való átállás érdekében. Ennek nincs alternatívája. A tények magukért beszélnek: a megújuló energiaforrások a költségek szempontjából ma már ugyanolyan versenyképesek, sőt sok esetben olcsóbbak is, mint a fosszilis tüzelőanyagok, a megújulóenergia-ágazat több mint egymillió embernek biztosít megélhetést a kontinensen és sok más ágazatnál több beruházást vont Európába, és a megújuló energiaforrásoknak köszönhetően a fosszilis tüzelőanyagok behozatalát 16 milliárd euróval sikerült csökkenteni. Fontos, hogy ez a lendület folytatódjon, ezért partnereivel karöltve Európa a jövőben is élen fog járni abban a globális versenyben, mely egy fenntarthatóbb és versenyképesebb gazdaság kiépítésére irányul.”

Az energiaunió helyzetéről szóló első jelentés közzététele óta jó ütemben haladt előre az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállás, ami több területen is tetten érhető. Az energiaunióval kapcsolatos 2017-es figyelemfelkeltő körút során a Bizottság további részletes elemzéseket fog készíteni a tagállamok szakpolitikai intézkedéseiről.

Az energiauniót illetően 2016 a megvalósítás éve volt, melynek során az energiaunióra vonatkozó keretstratégiában megfogalmazott elképzelések alapján konkrét jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezések születtek, különös tekintettel a „Tiszta energia minden európainak” elnevezésű csomagra, melyet a Bizottság 2016. november 30-án nyújtott be.

Összességében az EU jól halad előre, hogy teljesítse az energiaunióval kapcsolatos célkitűzéseit, kiváltképp a 2020-as energia- és éghajlat-politikai céljait (lásd: MEMO/17/162 és MEMO/17/163). A végső energiafogyasztásra vonatkozóan 2020-ra megvalósítandó célt már el is érte. Ugyanez elmondható az üvegházhatású gázok kibocsátásáról is: 2015-ben az EU területén kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége 22%-kal alacsonyabb volt, mint 1990-ben. Az EU a megújuló energiaforrásokat illetően is tartja magát a menetrendhez. Az adatok alapján a megújuló energiaforrások aránya 2014-ben elérte az EU-beli teljes bruttó energiafogyasztás 16%-át. Az EU töretlenül halad előre a tekintetben is, hogy a gazdasági növekedést függetlenítse az üvegházhatásúgáz-kibocsátástól, ami szintén nagyon fontos. Az 1990 és 2015 közötti időszakban az EU-ban a bruttó hazai termék (GDP) 50%-kal nőtt, miközben az összes kibocsátás a már fent említett 22%-kal csökkent.

Miután 2015 decemberében megszületett a Párizsi Megállapodás, az EU késedelem nélkül ratifikálta az egyezményt, ami lehetővé tette, hogy 2016. november 4-én életbe lépjen az első egyetemes és jogilag kötelező erejű globális éghajlatvédelmi megállapodás.

A gyorsan változó geopolitikai viszonyok közepette az energiaunió sikere kulcsfontosságú ahhoz, hogy meg tudjuk védeni az EU országainak és lakosainak hosszú távú gazdasági érdekeit és jólétét. Ezért az utóbbi hónapokban az energiaunióval kapcsolatos munka során kiemelt hangsúlyt fektettünk az energiadiplomáciára abból a célból, hogy fokozzuk az energiaellátás biztonságát, növeljük az alacsony szén-dioxid-kibocsátású uniós technológiák exportját, és fellendítsük az európai ipar versenyképességét.

A Bizottság ezenkívül 2016-ban stratégiát dolgozott ki a közlekedési ágazat számlájára írható kibocsátások csökkentésére. A stratégia világosan fogalmaz az elérendő célokat illetően: az évszázad közepére a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás szintjét legalább 60%-kal kell csökkenteni az 1990. évi szinthez képest, és határozott tendenciának kell kirajzolódnia a teljes kibocsátásmentesség felé, egyúttal pedig gondoskodni kell arról, hogy az emberek és az áruk szállításával összefüggő szükségletek ki legyenek elégítve, és a globális összekapcsoltság ne szenvedjen csorbát.

Forrás: MEHI.hu

Forrás: http://mehi.hu/hir/jol-halad-az-energetikai-atallas-europaban

<< Vissza a főoldalra