Emerging Member of the WorldGBC

HuGBC

Még mindig zabálják az energiát a magyar épületek

2017. november 10., Sajtómegjelenés 50 energiahatékonyság magyar energiahatékonysági intézet mehi felújítás energiatakarékosság

Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva megterhelők a rezsiköltségek, pedig a hazai energiaárak most már Európa legalacsonyabbjai között vannak. A huzatos, elavult fűtésű, gyengén szigetelt lakások és régi berendezések zabálják az energiát, ezért a további rezsicsökkentéshez elengedhetetlenek az energiahatékonyság emelését szolgáló beruházások.

Ez nemcsak a lakosság és az ország energiafogyasztásának mérséklésében játszik fontos szerepet, hanem a pozitív építőipari trend területi kiegyenlítése miatt is. Az energetikai felújítások ugyanis az elmúlt másfél év építőipari konjunktúrája által eddig nem érintett régiókat is fellendíthetnék. 1200 milliárd forintos lakossági energiahatékonysági piac kiaknázása a tét.

Európai viszonylatban olcsó a hazai gáz és áram ára, a pénztárcánkhoz mérten nem annyira 

A rezsicsökkentés a szakminisztérium becslése szerint 2013 óta mintegy 1100 milliárd forintot, háztartásonként átlagosan 170 ezer forintot  hagyott a családok pénztárcájában. Európai összehasonlításban a magyar fogyasztók juthatnak az egyik legalacsonyabb áron hozzá a villamos energiához és földgázhoz, a rezsiszámlákkal elmaradók száma is csökkent.

A Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából látszik azonban az is, hogy vásárlóerőparitáson, azaz pénztárcánkhoz mérve megterhelő a rezsi kifizetése. A magyarok átlagosan összkiadásuk mintegy negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére a KSH adatai szerint. A rezsicsökkentés önmagában, energiahatékonysági szemléletformáló programok és támogatás nélkül ráadásul rossz üzenetet küld a fogyasztóknak. Azt sugallja, hogy az energia olyan árucikk, amiből van bőven, és az árának nem feltétlen kell az értékét tükrözni.

Az energiahatékony felújítás:  a rezsicsökkentés fenntartható módja

Elengedhetetlen az épületállomány energiahatékonyságának növelése itthon, mint ezt a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is megállapította. A hazai épületek jelentős részének műszaki, hőtechnikai állapota elavult. Tehát önmagában hiába csökkennek az energiaárak, ha az energiát továbbra is pazarlóan, alacsony hatékonysággal használjuk fel. Ma a lakosság az energia-felhasználás 35 százalékáért felelős. Ennek mintegy felét meg lehetne takarítani a lakások korszerű, komplex energetikai felújításával.

Az energetikai felújítások az új lakásépítések által eddig nem érintett régiókat is fellendíthetnék

A lakossági energetikai beruházások nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt fontosak, hanem az építőipari élénkítő hatásuk is jelentős. Az energiahatékonysági beruházások az építőiparra stabilizáló, terület-kiegyenlítő hatást gyakorolnak, amely az alábbi két fő okra vezethető vissza.

Korábbi szakmai becslések szerint egy új építésre legalább 10 felújítás jut, és bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk nagyobb számuk miatt jelentős – különösen a kisebb építőipari KKV-k piaci helyzetének stabilizálásában. A MEHI 2016. év végi piackutatása pedig mutatja, hogy a vidéken – különösen két alföldi régióban – élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést. 

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: http://

<< Vissza a főoldalra