Emerging Member of the WorldGBC

HuGBC

Otthon Melege Program tanulsága: új megközelítésre van szükség a hazai lakossági energiahatékonysági támogatásokban

2017. június 09., Hírek tagjainktól 271 mehi otthon melege program fűtéskorszerűsítés kazáncsere program

Június 6. 8 órától voltak beadhatók a pályázatok az Otthon Melege Programon belül családi házak fűtési rendszereinek korszerűsítésére. Majd hárommilliónyi korszerűtlen, energiapazarló magyar lakás korszerűsítésére az Otthon Melege jelenti az egyetlen vissza nem térítendő támogatási forrást.

A meghirdetett keretösszeg ugyanakkor mintegy ötezer ház fűtéskorszerűsítését teszi lehetővé. A keretösszeget perceken belül túligényelték. A Magyar Energiahatékonysági Intézet közleménye.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet - amellett, hogy fontos előre lépésnek tekinti az Otthon Melege pályázat megjelenését, javulást lát a pályázati kiírás minőségében és bizakodva várja a program folytatását is - elengedhetetlennek tartja az energiahatékonyság ösztönzésére rendelkezésre álló források megemelését és egységes rendszerben történő, összehangolt kezelését – legyen szó hazai költségvetési vagy uniós forrásról, hiteltermékről vagy vissza nem térítendő támogatásról.

A fűtési rendszerek korszerűsítésének első fázisára kiírt 3,5 milliárd forintos támogatási keret országosan mintegy ötezer család kazánjának és kéményének felújítását teszi lehetővé, holott a hazai fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet, és folyamatosan tovább öregszik. Ez nemcsak azért gond, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, hanem gyakran szennyezők is. Egyrészt tehát jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet megteremtéséhez, másrészt károsanyag-kibocsátásuk is magasabb a modern készülékekénél.

2015 ősze komoly változásokat hozott a központi fűtésre és meleg víz előállítására szolgáló, főleg a gázkészülékek energia-megtakarítási, hatékonysági követelményeiben, mely a kazáncsere költségeit akár másfél-kétszeresre is növelte. A készülékcsere magyar átlagjövedelmekhez viszonyított magas költsége jellemzően odavezet, hogy vagy a meglevő készüléket javítgatják a végletekig, vagy visszalépnek a vegyes tüzelés irányába. Egy javítás borsos költsége is olcsóbb ugyanis, mint az új, hatékony, modern készülékre való átállás. A működtetés üzembiztonsága és gazdaságossága, az olcsóbb rezsi, környezetünk védelme sajnos csak sokadlagos szempont.

Riasztóan magas a szürke beszerelések aránya, egyes gyártói becslések alapján a 40 százalékot is elérheti. Az értékesített, de hivatalosan üzembe nem helyezett készülékek esetén a tulajdonosok valamelyik hatósági engedélyt „spórolják” meg. A magyar fogyasztó persze rendkívül árérzékeny is, a beruházási költség - beleértve a készülék árát - az egyik elsődleges döntési szempont. Nehezíti a fűtőkészülék-piac fejlődését és a készülékállomány megújulását a kapcsolt kéményrendszerek felújításának szükségessége, hiszen ez gyakran a készülékberuházással azonos költséget jelent.

Fontos előre lépésnek tekinthető ugyan, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felismerte a problémát, de a kazáncserére fordított keretösszeg egyrészt nagyon alacsony, másrészt csak magánszemélyek pályázhattak. Ez ellehetetlenítette olyan társasházban lakók támogatását, ahol gyűjtőkémények vannak, és a készülékcsere, illetve kéményfelújítás csak együttesen, lakóközösségi szinten oldható meg.

Annál is nagyobb gond ez, mert a lakóközösségek számára a kamattámogatott hitelprogram igénybevétele is szinte lehetetlen. A hitelfelvételhez kapcsolt feltételrendszer, és ezen belül a jelzálog, illetve óvadéki feltételek megismerése – az eddigi tapasztalatok szerint - elriasztja a társasházi és lakásszövetkezeti érdeklődőket a programban való részvételtől. Ennek oka abban keresendő, hogy a társasházak és lakásszövetkezetek nem tudják teljesíteni az eljárásrendben megjelölt biztosítéki kötelezettségeket. Gyakorlatilag a megnevezett három lehetőség közül egyiket sem tudják igénybe venni. Ennek részben jogi, részben társasház-gazdálkodási okai vannak.

Hiába tűnik tehát a kamattámogatott hitel papíron vonzónak. Az egymástól függetlenül működtetett pályázati és hitelkonstrukció részben lerontja egymás hatását, részben pedig nehezíti a felújítók dolgát. A vissza nem térítendő támogatású pályázatok ugyan fontosak és szükségesek – még ha a nagyközönség számára előre nem látható célokra, viszonylag rapszodikusan kerülnek meghirdetésre is. Azonban van egy kifejezett hátrányuk: halasztó hatásúak, kitolják a beruházási hajlamot. Sokszor előkészített beruházások kerülnek partvonalra abban a reményben, hogy később lesz rájuk pályázat.

A fenti problémák megoldása a lakossági energiahatékonysági fejlesztési források összehangolása, rendszerben történő, alapszerű kezelése lehet, amelyben a visszatérítendő támogatások, azaz hiteltermékek a vissza nem térítendő támogatásokkal (beleértve minden uniós és hazai költségvetési forrást) kombináltan kerülnek a lakosság irányába „értékesítésre”. 

Forrás: MEHI sajtóközlemény

 

Forrás: http://

<< Vissza a főoldalra