Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük, itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Április 19-én építészeknek szóló modullal folytatódott a HuGBC idei képzés-sorozata, melyen a közel nulla energiaigényű (KNE) épületek és a 7/2006. TNM által támasztott követelmények teljesítésének kihívásai álltak a fókuszban.1
Az építészeket célzó képzés a 8 szabadon választható alkalomból álló sorozat 4 modulja volt. Az 1-2. modulon általános alapismereteket, kitekintést kaphattak a résztvevők, a 3. modul pedig főként beruházók, ingatlanfejlesztők üzleti szemléletének szólt.
A képzésen elsőként Bedekovits Csaba, a VELUX Magyarország Kft. kereskedelmi vezetője (szponzorként) beszélt a tetőterek energiahatékonysági kérdéseiről, melyet holisztikus megközelítésben kell szemlélni, együtt a személyes igények, a használhatóság, a funkciók, a tájolás, a helyszín, az épületgeometria vagy az ablakkonfiguráció figyelembe vételével. Utóbbi esetben egy megfelelően kiválasztott tetőtéri ablak hozzájárul a fűtési, hűtési és megvilágítási költségek csökkentéséhez.
A közel nulla épületek tervezési stratégiájával folytatódott a képzés, melyet Páricsy Zoltán okl. építészmérnök, környezettudatos építési szakmérnök, a BME Épületszerkezettani Tanszékének mérnöktanára tartott. Kiemelte, hogy a közeljövőről beszélünk, hiszen a jelenkor – klíma-, környezeti-, energia-, gazdasági-, szociális és társadalmi – válságaira megoldásokat kell találnia az építészetnek is. Előadásában Zoltán több megoldási lehetőséget vázolt fel, valamint stratégiákat és eszközöket ismertetett pl. az alaprajzi és tömegképzési, az épületgépészeti lehetőségek, a klimatikus fenntarthatóság és a fenntartható energiaellátás területéről.
Horváth Sándor okl. építészmérnök, a BME Épületszerkezettani Tanszékének adjunktusa "Légzárás: a termikus burok meghatározó eleme" címmel folytatta az előadások sorát. Elmondta, hogy az elmúlt évek kutatásai, illetve a fokozott hőszigetelés egyértelműen bebizonyította, hogy az energiaveszteség csökkentése, valamint a kellemes (komfortos) közérzet érdekében elengedhetetlen az épületszerkezeteken keresztül kialakuló légáramlás korlátozása. A filtráció - a páradiffúzión túl - és azt nagyságrendekkel meghaladó mértékben vesz részt a meleg-párás levegő transzportjában, ami különösen a szerelt szerkezeteknél okozhat káros következményeket (rétegrenden belüli párakicsapódás, penészedés, stb.), de a szerkezetváltásoknál kialakuló rések, hézagok, pl. nyílászáró beépítés, is meghatározó jelentőségűek, ezért az épületszerkezetek "légtömör" kialakítása elengedhetetlen.
Dr. Szalay Zsuzsa a BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének (HuGBC társult tag) docense a KNE épületek számítási kihívásairól beszélt előadásában. A hőátbocsátási tényező, a fajlagos hőveszteségtényező és az összesített energetikai jellemző számítására tért ki egyszerűsített és részletes módszerrel, valamint a számítást segítő szoftverek ismertetésével.
Prof. Dr. habil ifj. Kistelegdi István DLA, PhD., a PTE PMMK (HuGBC társult tag) egyetemi tanára gyakorlati útmutatót hozott a lakóépületek energetikai tervezéséhez egy nyíregyházi lakóház felújításának és bővítésének példáján keresztül. Döntéstámogató tanulmány készült a kivitelezés megkezdése előtt, mely egy épületfizikai szimulációkkal támogatott hatásvizsgálati szakvéleményt tartalmazott energetikai, klimatikai és üzemeltetési alternatív megoldásokról. A szakvélemény kitért a különböző anyag- és szerkezetmegoldások üzemeltetési költségeire, a gépészeti és energiaforrást hasznosító alternatív rendszermegoldások üzemeltetési költségeire, valamint a tömegforma, a tartószerkezet, a kitöltő és válaszfal szerkezetek döntő részére, a nyílászárók elhelyezésének és méretének jelentős hányadára.
A képzést Bukovics János okl. gépészmérnök, vezető tervező (G&B Plan Épületgépész Mérnökiroda Kft.) előadása zárta a KNE kihívásokra adott aktív épületgépészeti megoldásokkal. Ide tartozik a megújuló energiaforrások használata (Esus növelés), a Ep számított összesített energetikai jellemző csökkentését célzó megoldások (pl. az épületgépészeti rendszer javítása vagy hőforrásának módosítása). A szakember beszélt a fotovillamos áramfejlesztők, a napkollektoros rendszerek, a különféle hőszivattyús megoldások részletes előnyeiről-hátrányairól. Olyan környezettudatos épület példákat is hozott, ahol sikerrel alkalmazták a gépészeti eszközöket a KNE elérésére.
A képzés a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja és a VELUX Magyarország Kft. támogatásával valósult meg.