Emerging Member of the WorldGBC

HuGBC

Új nézőpontok a zöldépítésben a #BETTERBUILDGREEN konferencián

2016. október 14., Saját hír 691 #betterbuildgreen konferencia fenntarthatóság zöldépítés előadások szakmai nap környezettudatos környezetvédelem

Nem lehet túlhangsúlyozni, hogy az emberiség a 24. órában van, ha meg akarja őrizni a Föld általunk ismert és szeretett arcát. A klímaváltozás kezelésének egyik kulcsszereplője az építőipar, ezért a HuGBC által október 4-én tartott #BETTERBUILDGREEN konferencia fókuszában a zöldépítés holisztikus megközelítése, annak környezetvédelmi, társadalmi-szociális és üzlet-gazdasági vetületei voltak.

110 érdeklődő építész, épületgépész, beruházó, fejlesztő, épület-üzemeltető és a zöldépítés terén elkötelezett szakember részvételével zajlott az idei Nemzetközi Zöldépítés Hete programjait záró #BETTERBUILDGREEN című konferencia.

A rendezvényt Baross Pál, a HuGBC elnöke és James Drinkwater, a World Green Building Council (WGBC) európai régiójának igazgatója nyitották meg. Baross Pál kiemelte, hogy a HuGBC a Nemzetközi Zöldépítés Hete programjaihoz már évekkel ezelőtt csatlakozott, idén a közös, Change your perspective! (Válts nézőpontot!) tematikát is átvéve. James Drinkwater a siker fokmérőjeként üdvözölte a HuGBC konferenciájának gazdag előadásanyagát. Hozzátette, hogy mára a törvényalkotókból, a tervezőkből, a kivitelezőkből a zöldépítés nagyszerű közössége alakult ki, azonban a lakosság részéről még elengedhetetlen a paradigmaváltás.

A nap első blokkját a zöldépítés környezetvédelmi szempontjainak szentelték. Az előadások sorát a COP21 Párizsi Megállapodásról, annak következményeiről és a teendőkről szóló Dr. Faragó Tibor c. egyetemi tanár (SZIE) nyitotta. Felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy környezetvédelmi szempontból nem elég a saját portánk előtt sepregetni, mivel a legtöbb környezeti teher nem ismer országhatárokat, hatásai viszont felhalmozódnak. Az építészeknek szükségszerű felismerniük, hogy nem kizárólag az épületekért, de azok környezetéért is felelősséggel tartoznak. A Párizsi Megállapodás kapcsán az országoknak létfontosságú elfogadniuk a kölcsönös függőséget, az együttműködési kényszert, illetve a közös jövő érdekében kompromisszumkész hozzáállást szükséges mutatniuk.

A következő előadó, James Drinkwater az EU zöldépítési politikájáról és a WGBC #betterbuildgreen kampányáról beszélt. Kiemelte, muszáj túllépni azon, hogy a környezettudatosságot csupán az energiafogyasztás csökkentésére korlátozzuk, ehelyett a „lifecycle thinking” szemléletét indokolt elterjeszteni. Az átfogó megoldás részeként egy keretrendszert állítanak fel az EU országok különböző stratégiáiból, melyek többek között az okos épületek kialakítására, elektromos járművek töltésére, ténylegesen nulla energiaigényű középületek megvalósítására is kiterjednek. Az egyik központi gondolat a Closing the loop – azaz a kör/életciklus bezárása. A környezettudatos szemlélet szerint nem csupán az épületet vagy annak élettartamát szükséges figyelembe venni, hanem a kivitelezés és építőanyagok előállítása során beépített energiát is. A jó épület fogalma nem merül ki az alacsony energiafogyasztásban, ugyanis az egészséges környezet, az emberek jólléte növeli termelékenységüket és hatékonyságukat, így gazdaságilag is megéri a befektetés.

Füleky Zsolt, építészeti és építésügyi helyettes államtitkár előadásának mottója „A korszerű építésügy nem lehet meg minőségi építészet nélkül” volt. A kormány tervezett és már eddig bevezetett intézkedései között említette a bürokrácia csökkentését célzó egyszerűsített bejelentés életbe lépését, a tavaly átadott Nemzeti Építészetpolitikát vagy az állami díjak odaítélésében jelentkező szemléletváltást. Utóbbi szerint azon beruházókat, építtetőket, építészeket kívánják díjazni, akik értéket teremtenek vagy őriznek meg, mintegy példaként állítva őket a szakma számára. A minőségi építészet érdekében tervezett további lépések egyike a Minta Településképi Arculati Kézikönyvek kidolgozása, ahol az egyes települések megjelenési formáit, karakterei épületeit, urbánus szövetét gyűjtik össze, és mutatnak példát arra, hogyan lehet a megújuló energiaforrások használatát esztétikusan beépíteni.

A blokk zárásaként Schmidt András, a HuGBC tag Skanska fenntarthatósági felelőse a Környezetterhelés minimalizálása és munkavédelem az építkezési folyamatokban címmel tartott előadást. Kiemelte, lehet bármilyen zöld egy beruházás, az építkezés mindenképpen környezetterhelést jelent. Az építési folyamat maga a CO2-kibocsátás mintegy 20%-ért felelős, nem mindegy tehát, honnan és milyen anyagokat szállítunk. A széndioxid-lábnyom követésére vonatkozó vizsgálatban, a beépített anyagok CO2-kibocsátására vonatkozó adatok figyelembevételével megállapították, hogy az egyik legnagyobb részt a szállítás teszi ki – a távolságok csökkentése tehát nem csak a költségeket, de a környezeti terheket is mérsékli.

A második témakör a zöldépítés társadalmi, szociális szempontjaival foglakozott, ahol elsőként Dr. Reith András, korábbi HuGBC elnök Smart cities: a fenntartható várostervezés jelene és jövője című előadását lehetett meghallgatni. Magyarországon nagyon előremutató kezdeményezések születtek, ezek egyike a Lechner Tudásközpont létrehozása. Folyamatban van a smart city stratégia, azaz egy európai szintű keretrendszer kidolgozása is. Emellett Reith András is fontos lépésnek nevezte a településképi kézikönyvek és példatárak elkészítését. Csak az a beruházás lehet működőképes, ugyanakkor előremutató megoldás, amely piaci alapon működik, ugyanakkor a helyi közösség érdekeit szolgálja. Fontos a településeket, a közösségeket bevonni a tervezésbe és megvalósításba. A különböző applikációk, start-up vállalkozások, a közösségi finanszírozás, alternatív közlekedési módok, barnamezős beruházások mind-mind az okos város létrehozását segítik.

A hazai és nemzetközi zöldstratégiákat, elméleti megoldásokat és terveket a gyakorlati megvalósítás bemutatása követte, hiszen Borszéki Gyula, a XIII. kerület alpolgármestere a helyi önkormányzat zöldülést célzó programjait ismertette. A XIII. kerület szemlélete példaértékű, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hosszú távú fejlesztési koncepciójuk 2033-ig szól. A következő évek feladataihoz a klímavédelmet, zöld koncepciók kialakítását és egy átfogó stratégia megvalósítását sorolják. Tudatában vannak annak, hogy a közterületek megújításakor az esztétikai minőségváltozáson túl a magántulajdonú ingatlanok értéke is növekszik, a befektetők szívesen jelennek meg, ami pedig munkahelyteremtéssel, azaz anyagi haszonnal is jár.

Nagy Csaba építész, HuGBC tag a XIII. kerületi Önkormányzat Meséskert Tagóvodáját mutatta be a hallgatóságnak. Az intézmény több tekintetben is különleges: ez az első passzívház minősítésű középület Magyarországon, ráadásul úgy valósult meg, hogy egy hasonló méretű, de átlagos épület bekerülési költségeit maximum 20%-kal léphette túl, miközben egy eredetileg 8 csoportos óvodát 16 csoportosra bővítése volt a feladat. Nagy Csaba fontosnak tartotta megemlíteni, hogy egy jó épület tervezésekor, legyen az akár zöld, akár passzív, akár alacsony energiájú, nem elég csak a különböző mutatószámokat szem előtt tartani, az egész környezetét szükséges figyelembe venni. Ők is így tettek például akkor, amikor az öreg fákat megtartva a kétszeres létszámot kiszolgáló új épületet a régi alaprajzi kontúrjai közé illesztették, vagy amikor felülről is értékelhető ötödik homlokzatot alakítottak ki a tetőn, amelyre a környező épületekből rálátni.

Magyar környezettudatos és energiatudatos életmódot szolgáló projektek címmel tartotta meg előadását ifj. Dr. Kistelegdi István. Építészként és a PTE tanáraként kutatásban, oktatásban és tervezésben is szerepet vállal, így az eredményeket, tapasztalatokat komplexen tudja alkalmazni, valamint széles körben meg tudja azokat osztani. A környezeti hatásokat szimulációs programmal vizsgálják, az így kapott adatokat pedig a tervezésben használják fel. Ezzel a metodikával épült meg Pakson az Aktív Energia Egyesület közelmúltban átadott bemutatóközpontja is.

A zöldépítés társadalmi, szociális kérdéseit körbejáró blokkot dr. Faragó Tibor, Borszéki Gyula, Nagy Csaba, dr. Reith András és dr. Orbán Péter (MaTáSzSz) részvételével, Beleznay Éva HuGBC alelnök moderálásával egy panelbeszélgetés zárta, amelyben a városi szintű megoldásokról mondták el véleményüket a szakemberek. dr. Orbán Péter elmondta, hogy szemléletváltásra van szükség a távhő kapcsán is, amelyben nagy potenciál rejlik, csak itthon kötődik negatív felhang ehhez a megoldáshoz még napjainkban is.

A zöldépítés üzleti, gazdasági szempontjait tárgyaló harmadik részt Sumeet Manchanda, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) energiahatékonysági igazgatója által tartott előadás vezette be. Az EBRD 36 országban van jelen, a bank fő célja az energiahatékonyságba történő befektetés. Szakembereik a jelenlegi legfőbb probléma okait a nehézipar nagy részesedésében, az elöregedő infrastruktúrában, az energiafogyasztás nagy intenzitásában, valamint az energiaforrások piaci alapú árazásának hiányában látják. A bank folyamatos párbeszédben van a kormányzatokkal és szakmai szervezetekkel, hogy olyan projekteket tudjanak megvalósítani, amelyek mindenki számára előnyösek. Manchanda megemlítette a Hines Poland Alapot is, amely a meglévő épületállomány fejlesztését, energetikai feljavítását tűzte ki célul. A zöld bérbeadási elveknek köszönhetően a lakások bérlői is elkötelezetté válnak az energiahatékonyság, környezettudatos szemlélet iránt.

Luca Bertalot, az Európai Jelzálog Szövetség (EMF) titkára a zöld hitelek értékelésével foglalkozott előadásában. Az energiahatékonyságba való befektetés hasznos a lakóknak, mivel csökkennek a rezsiköltségek, hasznos a társadalomnak és az emberiségnek az alacsonyabb energiafogyasztás és széndioxid-kibocsátás miatt, de hasznos a bankoknak is, mert növeli a lakás értékét, így ha a hitel esetleg bedől, a bank akkor is több pénzhez juthat az ingatlan értékesítésével. Ugyanakkor a rezsiköltségek mérséklése a lakók fizetésképtelenségének valószínűségét is csökkenti, így elmondható, hogy a bank abszolút érdekelt a beruházásban.

A gondolatmenetet Radványi Gábor, a Futureal főépítésze, a HuGBC alelnöke folytatta a Zöld gondolkodás – jó üzlet is címmel tartott előadásában. Elemeire bontotta a témát, és feltette a kérdést, egyáltalán mi az a jó üzlet? Leszűkíthető-e vajon a sikerre és a profitra? Mást és mást jelent, ha az ingatlanfejlesztés folyamatának szereplőit végigvesszük. A legfontosabb közülük a bérlő, mivel nélküle meg sem épül a ház. A bérlő számára a legfontosabbak az alkalmazottai, hiszen míg a bérköltségek kb. 90%-ot, a rezsi csupán 1%-ot jelent az állandó kiadásaiban. Így az energiahatékonyság, az energetikai mutatók sokkal kisebb hatással vannak költségvetésére, mint az alkalmazottak jóllétét, ezáltal termelékenységét célzó intézkedések, például a közlekedés, munkakörnyezet, étkezési lehetőségek stb. A fejlesztő célja az értékteremtés, valamint a profit minél gyorsabb realizálása – erre pedig akkor a legnagyobb az esélye, ha az általa megvalósított épület holisztikus szemléletet követ. Egy átgondolt ingatlanfejlesztéssel maga a közösség is jól jár, hiszen a befektető sokszor az új projekt környékét is megújítja, mindenki számára átjárhatóvá teszi a földszintet, a terület pedig egy esztétikus elemmel gazdagodik. Egyetlen mondatban összefoglalva elmondható: az a jó üzlet, ami mindenki számára előnyös helyzetet teremt.

A fenntartható bankokról és ingatlanfejlesztés európai és hazai példáiról Rudolf Riedl, a MRICS ügyvezetője tartott előadást. Elismerte, hogy a bankszektor csak a közelmúltban kezdett zölden építkezni, elég lassan vette át például az irodaház-fejlesztések példáját. Először ezt sem saját meggyőződésből, sokkal inkább egyfajta trendkövetésként tette az energiacímke és az állami támogatások megszerzése érdekében. Mára már belülről fakadó igényük a környezettudatos építkezés, hiszen az elsők akarnak lenni Európának, a zöld szemlélet hozzájárul az arculatépítéshez, növeli a versenyképességet, innovációkat generál és az alkalmazottak számára is vonzóbb, hatékonyságukat jelentősen növeli.

A zöldépítési elvek sikeres gyakorlatba ültetésének illusztrációjaként mutatta be a most 10 éves Kinnarps House-t Sebestyén Diána üzletfejlesztési vezető és munkatársa, Ambrus Gábor.

Hogyan járul hozzá a termékválasztás egy zöld projekt sikeréhez? A kérdésre az Alukönigstahl, a PLE Group, az NGBS Hungary és az Armacell képviselői adtak választ előadásaikban. Érdekes információként elhangzott, hogy napjainkban a hőszigetelések hatásfokának köszönhetően sokszor szinte maguk az irodai gépek és az alkalmazottak kifűtik az épületet, így már nem a fűtés, hanem a hűtés energiaigényére történik a méretezés és az optimalizálás.

Az eseményt záró panelbeszélgetés témája a lakóházak zöldítése volt, erről Kolba Mihály építész, HuGBC tag moderálásával Ertsey Attila építész, Noéh Gábor műszaki vezető (White Star Real Estate) és Radványi Gábor beszélgetett. Meglátásuk szerint nagy hatással van a törvényi szabályozás a lakosság zöldítési kedvére: a rezsicsökkentés például jelentősen visszavetette a folyamatot. Ertsey Attila szerint az emberek alapvetően és belülről fakadóan ökologikus megoldásokat választanának, de nincs rá pénzük, állami támogatás pedig vagy egyáltalán nincs, vagy egy nap alatt kimerül a rászánt keret. Noéh Gábor úgy véli, legelőször az oktatásban van szükség szemléletváltásra, illetve divatba érdemes hozni a környezettudatos épületeket, hogy a lakosság ugyanúgy trendinek tartsa, mint az autó vagy a mobiltelefon márkáját.

Tekintse meg a konferencia fotóit galériánkban!

A Zöld Építés Hete programjainak főtámogatója

 

Támogatóink

 

              

      

 

Szakmai partnereink

        

 

Forrás: http://

<< Vissza a főoldalra