Emerging Member of the WorldGBC

HuGBC

Ürge-Vorsatz: akár jót is tehet az USA kilépése

2017. június 26., Sajtómegjelenés 254 ürge-vorsatz diána párizsi klímaegyezmény trump egyesült államok

A párizsi klímaegyezményből kilépésével az Egyesült Államok nem könnyítette meg a megállapodást tartani kívánó államok dolgát. Hogy milyen hatással lehet Trump elnök döntése a klímára, Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval, az ENSZ Nobel-békedíjas Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének III. munkacsoportjának alelnökével, a CEU professzorával, a HuGBC egyik alapító tagjával beszélgettek.

Milyen hatással lehet a párizsi egyezmény által kitűzött klímavédelmi célokra az, hogy az Egyesült Államok elnöke úgy döntött, kilép az egyezményből?

A döntésnek van jó és rossz oldala. A világ történetében 2015 forradalmi év volt, ekkora érlelődött meg, hogy az a pusztítás, az a kár, melyet az emberiség az ipari forradalom óta okozott a környezetben, nem fenntartható. Ebben az évben született három egyezmény, köztük a párizsi klímaegyezmény, melyek célja, hogy a világot élhetőbbé tegye, s biztosítsák az emberiség jövőjét. Ebben a folyamatban az Egyesült Államok kulcsszerepet játszott, éppen ezért káros, hogy épp a világ vezető gazdasági és politikai hatalma hátrál ki ebből a közmegegyezésből. Különösen, hogy az Egyezménynek sokkal nagyobb vesztesei vannak, mint USA. A morális káron túl mégis lehet, hogy szerencsésebb, hogy így alakult.

Miért?

Sokáig attól tartottunk, hogy dominóhatás alakul ki. Az országok egymásra mutogattak, egy centivel nem léptek előrébb, mint a másik. Például Kína és az USA együtt ratifikálta az egyezményt. Kiderült szerencsére, hogy Kína mégsem lép ki, hanem tovább halad. Az USA elnökének döntése az Államokban is nagy felháborodást váltott ki. Az olajipar, amelyet Trump védeni akart, Kína, akivel szemben azt gondolta versenyelőnyre tesz szert, beálltak az ügy mögé. A városok, államok, s olyan politikai egységek, melyek nem lehetnek részei a párizsi megállapodásnak, mivel csak ENSZ tagállamok vehetnek benne részt, olyan tárgyalásokat indítanak, azt vizsgálják, hogyan vehetnének részt önkéntes alapon ebben. Az, hogy például az Exxon Mobile vezetője is azt nyilatkozta, káros a kilépés, azt mutatja, az üzleti szektor is támogatja a klímacélokat.

A párizsi egyezmény csak egy keret, s hogy ténylegesen mekkora változást fog hozni, a következő év tárgyalásaitól függ. Nagyon fontos, hogy mennyire elkötelezettek a partnerek a tárgyalóasztalnál. Igaz, az USA is ott ül majd a tárgyalásokon még 3,5 évig, politikai tárgyaló súlya azonban nem lesz.

A párizsi egyezmény elegendő-e ahhoz, hogy a globális felmelegedést az általa irányzott mértékben megfékezze, s a fenntarthatóságot javítsa?

Egyrészt igen, hiszen az egyezmény kimondott célja, hogy legalább két fokon, ideális esetben másfél fokon kellene tartani a felmelegedést az ipari forradalom előtti globális átlaghőmérséklethez képest. Másfél fok olyan hatás, melyhez a gazdasági-társadalmi rendszerek jó része még tud alkalmazni. Lesznek igy is visszafordíthatatlan károk, pl. a korallzátonyokhoz tartozó ökoszisztémák jó része ki fog pusztulni, ami nem csupán ökológiai probléma, hiszen számos iparág, halászat, turizmus épül rá. De a hatások nagy része meg elviselhető lesz másfél fok eseten.

Viszont azok a konkrét vállalások, amiket az egyezményben az egyes országok tettek, ezek összesítve nincsenek köszönőviszonyban a meghatározott másfél-két fokkal. Ám ezen vállalásokat jóval előbb le kellett adni, mint ahogy a párizsi egyezményben a másfél fokról megállapodtak volna.

Az interjú tovább folytatódik ITT.

 

 

Forrás: http://www.nrgreport.com/cikk/2017/06/19/jot-is-hozhat-az-usa-kilepese-a-klimaegyezmenybol

<< Vissza a főoldalra