Emerging Member of the

HuGBC

2019. január 1-től a hatósági épületek csak közel nulla energiaigényűek lehetnek

2019. február 07., Hírek tagjainktól 120 KNE hatósági épületek jogi szabályozás

Az Európai Unió közel nulla energiaigényű épületekkel veszi fel a harcot a klímaváltozás ellen. Az üvegházhatást növelő szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében 2016. és 2021. között öt fokozatban szigorították, szigorítják az új és a jelentősen felújított épületekre vonatkozó követelményeket. Az energetikai korszakváltás utolsó előtti, negyedik fokozatába léptünk 2019. január 1-jén: ettől a naptól fogva a hatósági épületek már csak közel nulla energiaigénnyel kaphatnak használatbavételi engedélyt, függetlenül attól, hogy mikor adták ki az építési engedélyüket.
1

Úton a közel nulla energiaigényű épületek felé

Az elmúlt évben több esemény is ablakot nyitott a klímaváltozás extrém hatásaira: a hajóforgalmat akadályozó extrém alacsony Duna vízszint Magyarországon, emelkedő tengerszint Velencében, a Földközi tengeren és a csendes-óceáni szigetvilágban, tűzvész Kaliforniában, 132 éves klímarekord dőlt meg Japánban Hokkaido szigetén és 45 fok feletti hőséggel ért véget az év Ausztráliában. Az épületek hűtése és fűtése nagymértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Az Európai Unió elkötelezte magát, hogy 2021-től csak közel nulla energiaigényű, legalább 25%-ban megújuló energiát használó épületek építését engedélyezi.

Az épületenergetikában korszakváltás történik 2016 és 2021 között. A változásokat öt fokozatban vezetik be. Cél, hogy 2021. január 1-től csak közel nulla energiaigényű épület kaphasson használatbavételi engedélyt.

Jelenleg (2019. január 1. és 2020. december 31. között) az utolsó előtti fokozatban élünk, építünk. Ebben a fokozatban a hatósági használatra szánt vagy hatóságok tulajdonában álló épületek példamutató előfutárként már csak közel nulla energiaigénnyel kaphatnak használatbavételi engedélyt. Az egyéb épületeket ebben az időszakban még a megengedőbb költségoptimalizált energetikai szinttel is használatba lehet venni, de 2021. január 1. után minden épületre vonatkozik a közel nulla energiaigény a használatbavételkor. Fontos változás a közel nulla energiaigényű épületek használatbavételekor, hogy az engedély megadásához csak a használatbavétel időpontja számít, nem az engedély vagy bejelentés időpontja. Másként fogalmazva a bemeneti szabályozás kimeneti szabályozássá alakul.

Példa

Az önkormányzat új önkormányzati épületet épít. Az építési engedélyt 2016-ban nyújtották be és az épület a költségoptimalizált energiaszint követelményeinek felel meg. Arra számítottak, hogy az épületet 2018. december 31-ig használatba veszik, de a kivitelezés befejezése 2019-re csúszott. Az épület 2018. december 31. után nem kaphat használatbavételi engedélyt költségoptimalizált kialakítással. A használatbavételhez meg kell felelnie a közel nulla energiaigény követelményeinek.

Az átmeneti fokozatokban benyújtott tervek esetében (2016. január 1. és 2021. január 1. között) az építési hatóság az építési engedély határozatban hívja fel a figyelmet, hogy a közel nulla energiaigényű épületeknél rosszabb épületek 2021. január 1-től (hatósági épületek esetén 2019. január 1-től) csak a szigorúbb követelményeket teljesítve kaphatnak használatbavételt, függetlenül attól, hogy a benyújtáskor még csak a költségoptimalizált követelményszint vonatkozott rájuk. 

A zöld hatósági épületek példát mutatnak

Az Európai Parlament és Tanács 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelve több ponton is említi, hogy a hatósági és a nyilvánosság által gyakran látogatott épületek feladata a jó építési példa mutatása.

„Minden egyes tagállamban a közszférának kell jó példával elöl járnia az épületek energiahatékonyságának területén, a nemzeti terveknek ezért ambiciózusabb célokat kell meghatározniuk a hatóságok által használt épületekre vonatkozóan.”

Magyarországon ezért a hatósági épületekre két évvel hamarabb vonatkoznak a szigorúbb előírások, mint az egyéb épületekre. A gyakorlat azt mutatja, hogy jól működnek a zöld építés pionír programjai. A korszerű iskolák, önkormányzatok vagy sportlétesítmények megjelenésével a lakosság és a helyi vállalkozók megismerkedhetnek például az eddigi gyakorlatnál vastagabb, 20-30 cm vastag homlokzati hőszigeteléssel, a fokozott légzárású ablakok légzáró beépítési módjával vagy a hővisszanyerős szellőzőrendszer működésével.

A közel nulla energiaigénynek megfelelő épületek betűjele legfeljebb BB lehet. A követelménynél jobb épületek AA++ AA+ és AA jelölést kaphatnak. A közel nulla követelménynél rosszabb épületek CC vagy rosszabb jelölést kapnak.

A közel nulla energiaigényű épületek főszabálya, hogy a méretezett primer energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. Ez a szabály vonatkozik a lakó- és szállás jellegű épületekre, iroda és legfeljebb 1000 m2 hasznos alapterületű helyiséget magukba foglaló kereskedelmi épületekre, oktatási épületekre és előadótermet, kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületekre. Egyéb épületek esetében minimum 25 kWh/m2/év a minimálisan biztosítandó megújuló energia részarány.

A szerző: Kurucz Regina - HuGBC tag

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: http://epitesijog.hu

<< Vissza a főoldalra