Established Member of the

HuGBC

3 napos, intenzív képzéssel készültünk a ’közel nullára’

2019. június 18., Saját hír 257 KNE képzés Közel nulla energiahatékonyság TNM rendelet

Májusban 3 napon, 6 modulban ismételtük meg a tavalyi évben először tartott képzés-sorozatunkat. Célunk az volt, hogy a tervezéstől az üzemeltetésig átfogóan, ugyanakkor alaposan felkészítsük a szakembereket a 2021. január 1-től minden típusú új épület használatba vételi engedélye kapcsán életbe lépő 7/2006 TNM rendelet kihívásaira, amikor is a közel nulla energetikai szint követelményeit kell teljesíteni.
6

Alább röviden összefoglaljuk a 22 előadó 25 előadásának lényegét.

1. modul: Küszöbön a közel nulla - Utolsó pillanat, hogy felkészüljön 2021-re!

Bevezető előadásában Dr. Szalay Zsuzsa, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építőanyagok és Magasépítési Tanszék docense a KNE épületek definícióját és jogszabályi hátterét, a 7/2006 TNM rendelet követelményszintjeit mutatta be. A hatályos épületenergetikai szabályozás áttekintése után az adjunktus kitért a követelményrendszerre elemi, épület és épület+épületgépészet szinten. Beszélt a meglévő épületállomány felújítását, bővítését övező szabályozásról, a különböző követeleményszintekről új és meglévő épületek esetén is.

Pataky Rita okl. építészmérnök, a BME Épületszerkezettani Tanszékének egyetemi mestertanára a beruházások energiahatékony és sikeres kimenetelét érintő legfontosabb szerkezetekről, csomópontokról tartott előadást. A homlokzatok, magas- és lapostetők kialakításának, szigetelésének, a nyílászárók megtervezésének a lehető legkörültekintőbbnek kell lennie a legjobb energiahatékonyság és később a problémamentes üzemeltetés elérése érdekében.

A közel nulla épületek tervezési stratégiájával folytatódott a képzés, melyet Páricsy Zoltán okl. építészmérnök, környezettudatos építési szakmérnök, a BME Épületszerkezettani Tanszékének mérnöktanára tartott. Kiemelte, hogy a jelenkor klíma-, környezeti-, energia-, gazdasági-, szociális és társadalmi válságaira most kell megoldásokat találnia az építészetnek is. Előadásában Zoltán több megoldási lehetőséget vázolt fel, valamint stratégiákat és eszközöket ismertetett pl. az alaprajzi és tömegképzési, az épületgépészeti lehetőségek, a klimatikus fenntarthatóság és a fenntartható energiaellátás területéről.

Barta Zsombor fenntarthatósági szakértő, a HuGBC elnöke előadásában elmondta, hogy a szén-dioxid-kibocsátó ágazatok nagy része köthető az urbanizációhoz, és például Magyarországon – annak ellenére, hogy a lakosság száma a 80-as évektől folyamatosan csökken – az energiafelhasználás, a beépített területek aránya, illetve az építőipar karbon lábnyoma is drasztikusan nő. A városi burkolt felületek növekedésével viszont fokozódik a klímaváltozásnak való kitettség, a magasabb beépítettség magasabb hőmérsékletet eredményez a városokban, a légkondicionálás elterjedése pedig szintén növeli az energiafogyasztást és a CO2-kibocsátás arányát. Magunkévá kell tegyük a fenntarthatóság és kompenzálás, a rendszerszintű gondolkodás és a tudatosság szemléletét.

2. modul: Körültekintő, integrált KNE épülettervezés

Deme Kornél Döme senior fenntarthatósági tanácsadó, a TNM rendelet és a zöld minősítő rendszerek kapcsolatát mutatták be. Először a minősítő rendszereket ismerhettük meg a fenntarthatóság tágabb témaköréből elindulva. A második részben pedig a legismertebb BREEAM és LEED rendszerekre fókuszálva elemezték a számítások és a dinamikus energetikai szimulációk szerepét a minősítésben.

Schmidt András, a Skanska (HuGBC tag) fenntarthatósági vezetője arról beszélt, hogyan hat a KNE követelmény a beruházási és üzemeltetési költségekre, valamint a projektmenedzsmentre. Az energiahatékonyságot és a dolgozók jóllétét egyaránt szolgálják az épület integrált működését– hűtés, fűtés, szellőzés, világítás, árnyékoló együttes szabályozása a BMS rendszeren keresztül – segítő megoldások. A fentieket a hatékony, és további plusz költségeket nem okozó üzemeltetéshez már a beruházás elején jól kell megtervezni, energiamodellezni.

Dr. Szalay Zsuzsa a BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének (HuGBC társult tag) docense a KNE épületek számítási kihívásairól beszélt. A hőátbocsátási tényező, a fajlagos hőveszteségtényező és az összesített energetikai jellemző számítására tért ki egyszerűsített és részletes módszerrel, valamint a számítást segítő szoftverek ismertetésével.

Prof. Dr. habil ifj. Kistelegdi István DLA, PhD., a PTE PMMK (HuGBC társult tag) egyetemi tanára gyakorlati útmutatót hozott a lakóépületek energetikai tervezéséhez egy nyíregyházi lakóház felújításának és bővítésének példáján keresztül. Döntéstámogató tanulmány készült a kivitelezés megkezdése előtt, mely egy épületfizikai szimulációkkal támogatott hatásvizsgálati szakvéleményt tartalmazott energetikai, klimatikai és üzemeltetési alternatív megoldásokról. A szakvélemény kitért a különböző anyag- és szerkezetmegoldások üzemeltetési költségeire, a gépészeti és energiaforrást hasznosító alternatív rendszermegoldások üzemeltetési költségeire, valamint a tömegforma, a tartószerkezet, a kitöltő és válaszfal szerkezetek döntő részére, a nyílászárók elhelyezésének és méretének jelentős hányadára.

3. modul: Kicsi-nagy, aktív-passzív - Épülettípusok és a KNE

Lennard de Klerk, hazánk egyetlen klímasemleges, családi ház léptékű üdülőhelyének tulajdonosa az Irota EcoLodge tervezését, a felhasznált megoldásokat ismertette a hallgatósággal. A három üdülőház, újrahasznosított vagy újrahasznosítható anyagokból épült. Ezért pl. faszerkezetesek a házak. A kertben „bio” úszómedence található, melyet kavicsba ültetett nád szegélyez, a gyökerek tisztítják a vizet. A toalettek öblítése, valamint a központi mosókonyhában az ágyneműk mosása esővízzel történik. Mindhárom háznak saját, baktériumos víztisztító berendezése van. A használati melegvizet napkollektorok, az áramellátást pedig napelemek biztosítják. Az alkalmazott megoldásoknak köszönhetően az üzemeltetési költségük nagyon alacsony: nincs villamos-energia költség (sőt a többlet áramot visszatáplálják), a vízhasználat egy átlagos háztartásénak a fele, valamint a tűzifa fogyasztás is minimális.

Dr. Medgyasszay Péter, a BME Építőanyagok és a Magasépítési Tanszék megbízott kutatója a hazai megvalósult példákról beszélt kis épületek esetében, kiemelve a tervezési alapelveket, a kihívásokat és a megoldásokat. Szó volt a kis házak nehézségeiről, előnyeiről és lehetőségeiről, amit két példán keresztül mutatott be az előadó. Végül a fenntartható lakásépítés jövőképét vázolta fel a hallgatóságnak.

Dr. Abou Abdo Tamás okl. építészmérnök a TNM rendeletről, a passzív- és az aktívházakról beszélt. Elsősorban azt járta körbe, hogy a rendelet szerint megfelel-e egy passzív- vagy aktívház a közel nulla energiamérleggel rendelkező épületeknek, összehasonlítva a követelményeket.

Kurucz Regina építészmérnök, épületenergetikus szakmérnök és épületenergetikai szakértő (HuGBC tag) a közel nulla energiaigényű középületek témáját fejtette ki. A backcasting tervezési módszer bemutatásával és alkalmazásával az előadó a munkáin keresztül adott útmutatást az energiahatékony tervezési folyamatról. Szó volt annak a fontosságáról is, hogy miért inkább az épületek felújítását kellene előnyben részesíteni. Az előadás végén felhívta a figyelmet a természetes megvilágításra és a passzív megoldásokra, amik sajnálatos módon a TNM rendeletből kimaradtak.

4. modul: Miből készül? - KNE épületszerkezetek

Horváth Sándor okl. építészmérnök, a BME Épületszerkezettani Tanszékének adjunktusa elmondta, hogy az elmúlt évek kutatásai, illetve a fokozott hőszigetelés egyértelműen bebizonyította, hogy az energiaveszteség csökkentése, valamint a kellemes (komfortos) közérzet érdekében elengedhetetlen az épületszerkezeteken keresztül kialakuló légáramlás korlátozása. A filtráció - a páradiffúzión túl - és azt nagyságrendekkel meghaladó mértékben vesz részt a meleg-párás levegő transzportjában, ami különösen a szerelt szerkezeteknél okozhat káros következményeket (rétegrenden belüli párakicsapódás, penészedés, stb.), de a szerkezetváltásoknál kialakuló rések, hézagok, pl. nyílászáró beépítés, is meghatározó jelentőségűek, ezért az épületszerkezetek "légtömör" kialakítása elengedhetetlen.

A KNE épületek és a termikus burok kapcsolatáról, valamint a növényzet szerepéről beszélt Pataky Rita okl. építészmérnök, a BME Épületszerkezettani Tanszékének egy. mestertanára. A növényzet kapcsán a városi szövetből kiindulva a növények természetes légkondicionáló hatását, valamint a zöldtetők és a zöldhomlokzatok ökológiai, pszichológiai, mikroklíma szabályozási, hőcsillapítási, stb. előnyeit emelte ki.

Innovatív homlokzati üvegezésekről szóló előadásában Tóth Sándor, a Saint-Gobain üveg üzletágának tanácsadója olyan megoldásokat mutatott, melyek a fűtési hőveszteség minimalizálását és a napenergia-nyereség maximalizálását szolgálják a KNE követelmények által támasztott új energetikai kihívásokban. Emellett elmondta, hogy az üvegek ökológiai lábnyoma is hatalmas, pl. hagyományos hőszigetelő üvegek fokozott hőszigetelő képességű üvegekre történő cseréje akár 100 milló tonnával csökkentheti a CO2 kibocsátást.

A záró előadást Bíró András a VELUX Magyarország Kft. alkalmazástechnikai és műszaki szakértője tartotta a tető alatti térben rejlő kihívásokról és lehetőségekről a KNE épületek vetületében. Elmondta, hogy függetlenül attól, hogy új építésű vagy felújított, családi házról vagy többszintes épületről van szó, a tér a tető alatt többet nyújt, mint néhány extra négyzetmétert. Különösen akkor, ha az energiamérlegről van szó: télen több szoláris nyereséget, nyáron több szellőztetéses hűtést. Az energiamérleg kulcsszó, mert a hőveszteség-hőnyereség egyensúlya a tetőtérben különösen fontos, a nyári árnyékolásnak pedig szintén meghatározó szerepe van.

5. modul: Elmélet vs gyakorlat - KNE kivitelezési kihívások

Csabina Péter, az APP Kft. műszaki tanácsadójának előadása a zöldtetők alkalmazásainak előnyeiről, és a gyakori kivitelezési hibákról beszélt. A fenntartásra helyezte a hangsúlyt, és arra, hogy a tervezés-kivitelezés-fenntartás vetületében prioritások helyett összefüggésekben kell gondolkodni. Egy zöldtető akkor lesz jól használható és gazdaságosan fenntartható, ha a tervezés során a funkció, a használat intenzitása, a tető teherbírása, lejtése, benapozottsága és a várható csapadék mind szem előtt vannak. Kivitelezésnél a helyszín megfelelő ismerete, az anyagmozgatás módja, a vízszigetelés védelme, a megfelelő logisztika, az anyagismeret, illetve az alkalmazástechnikai ismeretek játszanak jelentős szerepet.

Kopanecz Gábor, a 2KOP Kft. ügyvezetője, a paksi Forráspont Energiaház kivitelezője mutatta be annak a hagyományos, jól hőszigetelt passzívházakon túlmutató innovációnak a kivitelezését, melyet az exkluzív bemutató- és rendezvényházban kísérleti jelleggel valósítottak meg. A megoldás olyan mozgatható termikus burok, mely lehetővé teszi az irodarész hőszigetelését, a bemutató- és rendezvéyntér árnyékolását, valamint a terasz befedését, esővédelmét. Így a ház évszakonként „öltöztethető”, alkalmazkodva a környezethez.

Eiles Károly, az Alukönigstahl Kft. (HuGBC tag) Key Account Managere arról beszélt, hogy az épületburokkal szembeni olyan elvárásoknak, mint a napenergia, a természetes fény és a szellőzés kihasználása, találkozniuk kell a beruházó és a fejlesztők szándékaival. Pl. ilyen a beruházási költségek minimalizálása, az építési időszak lerövidítése, nagyobb pontosság a tervezésben és a kivitelezésben, a folyamatok pontos tervezhetősége, az energiafelhasználás és a környezeti hatások csökkentése az építés és az épület használata során vagy az egészséges beltéri környezet megteremtése a hatékony munkavégzés érdekében.

Dr. Abou Abdo Tamás, okl. építészmérnök a hőhidmentes épületburok és hőhídmentes csomópontok kivitelezési kihívásait mutatta be egy költségoptimalizált, 15 lakásos passzív társasház példáján keresztül. A szakember sok-sok buktatóra kitért, többek között a födémek és csatlakozó szerkezetek kivitelezési hibalehetőségeire, a hőhidmentes csomópontok és a hőszigetelő burok fejlődésére, a különböző szerkezetek speciális alkalmazasi lehetőségeire. Elemezte az egyes gyártók szerkezeteit, a kiválasztási prioritásokat. Tamás felhívta a figyelmet a képzések, tudásmenedzsment, megoldásközpontúság fontosságára. Végül részletezte a nyílászárók és külső falak energiamérlegét.

6. modul: Rejtett értékek - Gépészet és épületautomatika a KNE-ért

Rövid bevezetőjében Kántor Zoltán a Siemens Building Technologies (HuGBC tag) terméktámogatója a következő mottót fogalmazta meg: „Energiát használni csak ott és csak akkor és csak annyit, amennyi a kellő komfort eléréséhez kell”. Az „ott” és „akkor” feltételre az egyik leghamarabb megtérülő energetikai beruházás egy korszerű és megfelelő automatika használata. Az épület életciklusa alatt a költségek 80%-a az üzemeltetéskor jelentkezik, melynek 40%-a az energiaköltség. Emellett az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az automatizálás célja a kevesebb energia-felhasználás mellett a nagyobb komfort és a fokozottabb biztonság elérése is.

A képzést Bukovics János okl. gépészmérnök, vezető tervező (G&B Plan Épületgépész Mérnökiroda Kft.) aktív épületgépészeti megoldásokat mutatott meg. Ide tartozik a megújuló energiaforrások használata, a EP számított összesített energetikai jellemző csökkentését célzó megoldások (pl. az épületgépészeti rendszer javítása vagy hőforrásának módosítása). A szakember beszélt a fotovillamos áramfejlesztők, a napkollektoros rendszerek, a különféle hőszivattyús megoldások részletes előnyeiről-hátrányairól.

A képzésen a geotermikus hőellátó rendszereket tekintette át a gyakorlatban Gallai Márton, a GeoConcept Energetikai Kft. projektmérnöke. Előadásában beszélt a geotermiáról általában, a tervezés, az engedélyezés, az előkészítés folyamatáról, furatok és az összekötés kivitelezéséről, a gépházi szerelésről, a beüzemelésről és az átadásról. A geotermikus hőszivattyúk a fűtésben és a hűtésben is jeleskednek, ha energiamegtakarításról van szó. Télen a gázfűtés költségének kb. 35%-a, nyáron egy normál klímarendszer költségének kb. 50%-a takarítható meg. A geotermikus rendszer megtérülése így 4-8 évre tehető.

Erhardt Tamás a Siemens Building Technologies (HuGBC tag) projekt értékesítője áttekintette az EN15232:2012 szabvány előírásit a primer energiaigény tekintetében. A szabvány figyelembe veszi az épülettípust, az automatizálási szintet, az összes épületen belüli diszciplínát, valamint részletes és egyszerűsített számítási módszereket kínál. Középületek kiemelt épületenergiai fejlesztéseinél (KEHOP-5.2.2.) az energiamenedzsment eszköznek meg kell felelnie ennek a szabványnak.

Az utolsó előadásban Agócs Bence a SBT Aut. Kft. projektmérnöke élőben mutatta meg egy nagyáruház épületfelügyeleti rendszerét. A folyamatos jelenlét-érzékeléssel a szellőztetés, a fűtés-hűtés, valamint a világítás is optimalizálható, folyamatosan ellenőrzés alatt tartható. A BREEAM minősítést szerzett épület tervezésekor egyébként a beruházó olyan megoldásokat választott, amelyek révén a ház a lehető legkisebb negatív hatást gyakorolja a környezetre. A fűtés és a hűtés 82%-ban geotermikus rendszerrel valósul meg, az áramot tetőre szerelt napelemek szolgáltatják a legfejlettebb technológiákkal, a WC-k öblítését pedig esővízzel oldják meg.

A képzés 110 részvétellel, 45 egyedi résztvevővel zajlott, a Nemzet Kulturális Alap, a Kinnarps Hungary és a Siemens Building Technologies támogatásával. MÉK továbbképzési pont értéke: 1 pont volt modulonként (Bírálati sorszám: 2019/106).

       

Forrás: http://

<< Vissza a főoldalra