Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük, itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Az Építészfórum portál felkérésére Beleznay Éva - a HuGBC vezető fenntarthatósági szakértője - foglalta össze a fenntartható építészet lényegét, a jelenlegi helyzetet és a szükséges lépéseket.1
A fenntartható fejlődés mint fogalom a hetvenes évek elejétől kezdett elterjedni. 1972-es évben számos, mai napig a fogalom és kapcsolódó gondolkodás alap dokumentumai születtek meg: az emberi környezetről szóló stockholmi ENSZ konferencia nyilatkozata az emberi környezet megóvásáról és az emberhez méltó környezethez való jogról, a konferenciát megelőző, Robert Allen és brit szerzőtársak által írt és több mint 30 vezető környezetvédelemmel foglalkozó tudós által aláírt „Blueprint for Survival", a Római Klub (Donella Meadows és szerzőtársai) „The Limits to Growth" számítógépes modelljének tanulmánya. További 15 év telt el a fenntartható fejlődés ma leggyakrabban használt meghatározásáig, amely az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottságnak, a Brundtland-bizottságnak 1987-ben közzétett „Közös jövőnk" című jelentéséből származik, mely szerint „olyan fejlődés, mely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségét saját szükségletei kielégítésére" és amelynek három lábát a környezet-, a gazdaság- és a szociálpolitika képezi.
Folyamatosan szembesültünk vele, hogy a három láb nem egyenértékű – Földünk eltartó képességének korlátai vannak. Herman Daly 1994-ben tette le az ökológiai gazdaságtan alapjait a fenntartható fejlődés új megfogalmazásával, ami „a folytonos szociális jól-lét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk." és az erős fenntarthatóság három kritériumát így határozta meg:
A helyes viszonyrendszerben a fejlődés célja a társadalmi jól-lét biztosítása kell, hogy legyen, amelynek a környezet feltétele és keretrendszere, a gazdaság pedig az eszköze. E hármas viszonyt írja le Kate Raworth gyűrűbe zárt gazdaság modellje (doughnut economy) , amelyben a Föld környezeti eltartóképességének fő témakörei jelentik a gazdasági fejlődés határát (a Stockholm Resilience Centre általi kategóriák), a társadalmi alapot pedig az emberi alap jogok közé sorolva, az ENSZ Agenda 2030-ban lefektetett Fenntartható Fejlődési Célok ( azaz a Sustainable Development Goals, SDG) jelentik.
Egyértelmű feladata van a szakmánknak e témakörökben, hiszen mi tervezzük azt a műszaki rendszert, ami biztosítja a környezeti fenntarthatóságot (vagy ellenkező esetben ami hozzájárul a környezet erőforrásainak felemésztéséhez és szennyezéséhez), mindemellett keretet ad a mindennapi életünknek és a társadalomnak .
A kormányzat 2020 januárjában több, az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti stratégiát tett közzé. Ezek:
Míg rendkívül fontos, hogy ezek az anyagok megszülettek, megdöbbentő, hogy az épületek, az épített környezet és az építéshez kapcsolódó gazdaság, építőipar mennyire nem jelenik meg bennük, pedig a szén-dioxid-kibocsátás közel 40%-ért az épületek és épített környezet felel, és amely eredményeképpen állnak elő azok az extrém időjárási események (hőhullámok, áradások, vízhiány stb.), amely miatt ugyanez az épített környezetünk egyre kiszolgáltatottabb, sérülékenyebb.
...
Hogyan tovább?
A világ számos országa, városa, egyetemek, civil szervezetek és 2019 novemberében az Európai Parlament is klímavészhelyzetet hirdetett – már több mint 800 millió embert érintenek – vállalva, hogy döntéseiknél az éghajlatvédelmi szempontok prioritást élveznek mind az éghajlatváltozást befolyásoló kibocsátások csökkentése (mitigáció) mind az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (adaptáció) tekintetében. Jelenleg az EP, az országok és a városok – köztük számos magyar város is – dolgoznak a megvalósítás eszközrendszerén. A legfontosabb kérdés, hogy a klímavészhelyzetet kihirdetők hogyan tudják a napi gyakorlatukban a szlogent tartalommal, valódi cselekvéssel megtölteni.
Miért egy koronavírus járvány kell ahhoz, hogy felismerjük a nem fenntartható életmódunkat és szakmai gyakorlatunkat? Miért várunk a kötelező jogszabályi előírásokra, hogy a Föld és az emberek szempontjait képviseljük? Ahelyett, hogy a rajtunk kívül álló helyzetekre hivatkozunk, szakmai felelősségünknek gondolom, hogy napi gyakorlatunkban ezeket az értékeket képviseljük.
Az építész szakmának is van lehetősége a mozgalomhoz csatlakozni, az angol Architects declare mozgalom magyar oldalán: Nézzétek meg! Gondolkodjatok. Cselekedjünk!
A teljes cikk itt olvasható.
Forrás: http://epiteszforum.hu