Established Member of the

HuGBC

A Global ABC jelentés figyelmeztetése

A Párizsi Megállapodás céljainak elérése érdekében nagy erőfeszítésekre van szükség az épületek és építőipar gyakorlatának megfelelő mederbe terelésére - foglalta össze a A Global Alliance for Buildings and Construction (Global ABC) által a madridi COP25-en kiadott, Az épületekről és építőiparról szóló 2019. évi globális állapotjelentés (2019 Global Status Report for Buildings and Construction). 
1

A jelentés szerint a világszerte megtalálható épületek és azok kivitelezése által termelt szén-dioxid-kibocsátás makacsul továbbra is az összes szén-dioxid-kibocsátás mintegy 39%-a marad. Emellett több aggasztó tendenciát is kiemel – melyek a sok elért pozitívot is elnyomják –, amelyeket a kormányoknak most kell kezelniük, hogy tartani tudják a 2030-ig és azt követően elérendő célokhoz vezető utat. Valójában hatékony fellépés nélkül az ágazat energiaigénye 2060-ra 50%-kal nőhet. A jelentés kihangsúlyozza, hogy nem jó úton haladunk. Ezen létfontosságú ágazat növekvő energiaigénye komoly és tartós fellépés nélkül oda vezet, hogy nem leszünk képesek elérni a sürgősen szükségszerű klímavédelmi átmenet vagy a fenntartható fejlődés céljait.  

A jelentés legfontosabb üzenetei a következők:

•    Nagy előre lépésre van szükség a törekvésekben ahhoz, hogy az épületek és építőipar gyakorlatai a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez vezető pályára álljanak
•    Az épületek és építőipar a szén-dioxid-kibocsátás közel 40%-át generálják, ám az iparági cselekvés továbbra is messze elmarad a lehetőségektől.
•    A Párizsi Megállapodás továbbfejlesztett terveinek szem előtt tartásával az ágazat kulcsfontosságúvá válik a fokozottabb éghajlatvédelmi fellépések elindításában.
Ha azt akarjuk, hogy a hatalmas, globális jelentőségű építőipari szektor megfelelő szerepet vállaljon a Párizsi Megállapodásnak megfelelő nemzetközi célok teljesítésében, akkor sürgős és drámai javulásra van szükség a világ épületeinek építési, tervezési és üzemeltetési módszereiben.

Nő a kibocsátás

A tavaly kiadott 2018. évi értékelés szerint a kormányok, szervezetek és vállalatok előrehaladást mutattak, és az összes kibocsátás elérte csúcspontját. E javulások összekapcsolódtak az energiahatékonyságnak köszönhetően például a fűtés, a világítás és a főzés területén elért nyereségekkel, amihez hozzájárult, hogy egyre több vállalkozás és otthon használt tisztább energiaforrást, például szél- vagy napenergiát.
A decemberben nyilvánosságra hozott 2019. évi globális állapotjelentés azonban azt mutatja, hogy míg a kibocsátások újra növekednek, a kezelésükre irányuló tevékenységek elakadnak. Ez jól tükrözi a globális kibocsátás 2018-ban rekordszintet elérő tendenciáit. A kibocsátás ilyen mértékű növekedését nagyrészt a fokozódó energiaigény, többek között az energiaigényes iparágak, mint az acélipar generálja, ami az energiatermeléshez szükséges több fosszilis tüzelőanyag, például szén elégetésével jár.

Energiahatékonysági beruházások lassulása

Az épületekről és építőiparról szóló 2019. évi globális állapotjelentés azon energiahatékonysági intézkedések „lassulására” és tartós alul-finanszírozására is rávilágít, amelyeket sürgősen szükséges lenne meglépni a kibocsátások csökkentése és az ágazat szén-dioxid-mentesítésének előkészítése érdekében.

A szárnyalás az épített terek hűtése terén aggodalomra ad okot

A jelentés pozitív tendenciákra is rámutat néhány területen, ideértve a hatékony világítási rendszerek, például a LED-ek vagy a továbbfejlesztett ablakok és szigetelő rendszerek elterjedését; a megújuló energia felhasználásának 2010 óta több mint 20%-kal való növekedését az épületek ellátásában, valamint a fűtéshez felhasznált energia csökkenését. Azonban a beépített alapterületek 2010 óta világszerte 23 százalékkal, 2017 óta pedig három százalékkal nőttek, míg az épületek energiafogyasztása 2010 óta hét százalékkal, illetve 2017 óta egy százalékkal nőtt. Különös aggodalomra ad okot a „terek hűtésének” fokozódása a légkondicionáló berendezések birtoklásának és használatának növekedése révén, amely 2010-hez képest több mint megháromszorozódott, 2017 óta pedig három százalékkal nőtt. A légkondicionálók főleg fosszilis tüzelőanyagokból előállított elektromos áramot használnak, ám kettős hatásuk van, mivel jellemzően használnak hűtőközeg vegyületeket (CFC és HCFC) is, melyek felszabadulásukkor szintén erőteljes üvegházhatású gáznak számítanak. A Montreali Jegyzőkönyv kigali módosítása alapján igyekeznek erőfeszítéseket tenni az olyan hatékonyabb klímaberendezések támogatása érdekében, amelyek „alacsony globális felmelegedési potenciállal” rendelkező hűtőfolyadékokat használnak. Azzal kapcsolatban, hogy az új épületek száma a fejlődő országokban nő a legnagyobb mértékben – amely országok közül sok a világ melegebb régióiban helyezkedik el –, a szakértők a hatékony, helyi megoldásokon alapuló, passzív hűtésű épülettervek és városi létforma, valamint az elektromos hűtési rendszerek szükségességét lényegesen csökkentő természet-alapú megoldások, például városi erdők, zöldtetők és -homlokzatok alkalmazásának kritikus fontosságára is rámutatnak.


A 2019. évi globális helyzetjelentés kiadására 2019. decemberében, a COP25 konferencia sajtótájékoztatón került sor. Kiadta: az ENSZ Környezetvédelmi Programja és a Nemzetközi Energiaügynökség

Forrás: http://worldgbc.org

<< Vissza a főoldalra