A HuGBC észrevételei az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletről

Noha a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 2020. december végi – és 2021. január 1-vel hatályos – módosítása számos, a szakma által várt változtatást hozott, a rendelkezései sok esetben mégis jogbizonytalanságot és szakmai problémákat eredményeznek. Ezekre hívtuk fel levélben az ITM Dekarbonizációs Főosztályának figyelmét egyesületi tagjaink és az építési szektor több szereplője nevében.

1

Általános probléma, hogy a jogszabálymódosítás bevezetett rendelkezései számos értelmezésbeli, megvalósíthatósági és alkalmazhatósági problémát tartalmaznak, ezáltal jogbizonytalanságot eredményeznek. Emellett az átmenet nélkül bevezetett módosítás miatt olyan mértékben kell átalakítani az építészeti terveket és épületgépészeti rendszereket, ami számottevő költségnövekedést okozhat, az ehhez kapcsolódó csúszásokból pedig jelentős gazdasági károk adódhatnak.

Egyesületünk tagjaival, valamint a Magyar Mérnöki Kamarával, más szakmai szervezetekkel és szakmagyakorlókkal történt egyeztetés után hat területben foglaltuk össze felvetéseinket, javaslatainkat.

1. A rendelet hatálya

Mivel a rendelet január 1. óta hatályos, de annak tartalmát a tervezők, kivitelezők, megbízók nem ismerhették december 30-a előtt, kérdéses, hogy a korábbi előírások szerint megtervezett, jogerős építési engedéllyel rendelkező, valamint a már építés alatt álló létesítmények műszaki átadásánál és használatbavételi engedélyezésénél mit kell alkalmazni.

Az építési engedély egyrészt szerzett jog, amely a jogerőre emelkedés után nem korlátozható, így a közel nulla energia igényű épületekre (KNE) 2020-as követelményekkel megszerzett jogerős építési engedély birtokában a tulajdonosnak joga van e szerint építeni. A KNE másrészt kimeneti szabályozás, ezért a 2021-es használatbavételi hatósági eljárásokban az új követelményeket kell alkalmazni. Ezt az ellentmondást szükségszerű feloldani a jövőbeli peres esetek elkerülése érdekében.

2. Szellőzőrendszerek

A HuGBC maximálisan egyetért és támogatja az energiahatékonyságon túli, az egészséges beltéri levegőminőség és emberi hőkomfort javítását célzó javaslatokat, azonban annak nem megfelelően előkészített bevezetése problémákhoz vezet.

Ez a terület veti fel a legtöbb ellentmondást a rendeleti szövegezés miatt, amely esetében nem egyértelmű, hogy a vonatkozó követelmények csak mechanikus szellőzőrendszerek esetén alkalmazandók, vagy minden más esetben is. A pontosítás kiemelten fontos, hiszen jelenleg nemcsak a tulajdonosok, a tervezők és a tanúsítók, hanem a jogalkalmazó építési hatóság is eltérően alkalmazza. Problémának tartjuk a komplex, nagy lakóépületek és egylakásos családi házak megkülönböztetésének hiányát.

A HuGBC véleménye, hogy akkor fog működni a gyakorlatban a beltéri levegőminőség javítását szolgáló rendelkezés, ha a jogszabály a célértékeket határozza meg, azonban annak megvalósítási módját a tervezőre bízza, aki több opció megvizsgálásával az adott épületre vonatkozó legjobb megoldást tudja adni. Ezáltal a fenntarthatóság három pillére összhangba kerülhet: az energiahatékonyság és a kibocsátás-csökkentés mellett a társadalom egészsége, komfortja biztosításra kerül, gazdaságosan.

A HuGBC állást foglalt abban is, hogy fontos volna minden épületben biztosítani a természetes szellőzés lehetőségét, akár alap, akár kiegészítő rendszerként.

3. Megújuló energia

Javasoltuk a rendelkezés felülvizsgálatát a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, ún. RED EU irányelvvel és határozattal való összhang megteremtése és bármely technológiával szembeni hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében. Javasoltuk a tervezői szabadságot biztosító számítási metodológiák felé való elmozdulást: bármit lehessen használni, egészen addig, amíg az épület primerenergia és/vagy CO2 mutatója eléri az előírt szintet. Szükség szerint akár az egyedi épület, mint benchmarkhoz képest (ahol pl. egy átlagos hűtőgéppel és kondenzációs gázkazán alapú fűtés+HMV-vel) versenyezhetnek az egyes megoldások.

4. A megújuló energiára vonatkozó követelmény megnövelt energiahatékonysággal való kiváltása

A rendelet alternatív javaslatával egyetértünk, és különösen fontosnak tartjuk, hogy a megnövelt energiahatékonyság követelményérték csak az alternatív rendszerek kötelező vizsgálatát követően alkalmazható. Jeleztük azonban, hogy a kiváltás sem képes minden esetben alternatív megoldást nyújtani, hiszen gyakran előfordul, hogy egyidőben lép fel hűtési és fűtési igény egy épületben, függetlenül az energetikai jellemzőiben javított épületburoktól.

5. Alternatív rendszerek

A módosítás kiterjeszti az alternatív rendszerek vizsgálatának követelményét a meglévő épületek jelentős felújítására is. A rendeleti szöveg pontosítását javasoltuk, hogy egyértelmű legyen, hogy a tartalmi követelmények a felújításoknál is fennállnak-e és ha igen, milyen feltételekkel.

6. Elektromos töltők teljesítménye

A rendelet nem határozza meg az elektromos autótöltőkre vonatkozóan azok teljesítményét, egyéb tulajdonságait, az elektromos töltők megosztását az épülethasználók között és azok elhelyezését az épületen belül. Az ebben a pontban foglaltakat az elektromobilitási célok szempontjából fontos pontosítani: az épület elektromos energia igényét és a trafót a jelenleg kiépített töltőkre vagy a jövőbeli összes csatlakozási pont töltőre való átállására kell-e méretezni?

A HuGBC szakmai véleményében fel kívánta hívni a jogalkotó figyelmét, hogy a pontatlan szövegek jogbizonytalanságot és esetleges gazdasági károkat eredményeznek. A rendeletalkotó szándékainak megértése érdekében, a fentiek megfontolása mellett javasoltunk egy értelmezési útmutatót kiadni, amely ismerteti a módosításhoz kötődő megvalósíthatósági modellezéseket.

A teljes vélemény csatolva olvasható.

 

 

<< Vissza a főoldalra