Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük, itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Beruházóknak, fejlesztőknek szóló, félnapos modullal folytatódott április 12-én a HuGBC közel nulla energiaigényű (KNE) épületek kihívásaihoz kapcsoló képzés-sorozata.3
Az általánosabb, átfogóbb ismereteket nyújtó, március 27-i „alapozó” képzés után az előadóként felkért gyakorló szakemberek a beruházások üzleti kihívásait vették szemügyre. A résztvevő épületfejlesztőkkel, beruházókkal minden előadás végén kisebb diskurzus alakult ki a tapasztalatok megosztására, a kérdéses témák megvitatására.
A képzést támogató VELUX Magyarország Kft. kereskedelmi vezetője, Bedekovits Csaba első előadóként a tető alatt létrehozható, napfényes és szellős életterek mellett a nyílászárókon át érkező passzív hőnyereségre hívta fel a figyelmet (II. épület követelményszint), ugyanakkor a nyári túlmelegedés elleni védekezésre is (IV. követelményszint), melyekre a 7/2006 TNM rendelet is kitér.
Bősze Szilvia, a modul szakmai előkészítésének támogatására felkért Paulinyi-Reith & Partners Zrt. üzletfejlesztési igazgatója olyan nagyberuházásokat mutatott, melyek a környezettudatos, fenntartható tervezés jegyében születtek és üzletileg is megállják a helyüket.
Schmidt András, a Skanska (HuGBC tag) fenntarthatósági vezetője arról beszélt, hogyan hat a KNE követelmény a beruházási és üzemeltetési költségekre, valamint a projektmenedzsmentre. Kiemelte, hogy az elektromobilitáshoz kapcsolódó beruházások kereskedelmi irodák parkolóházaiban jelentősek lesznek, mert az előrejelzések alapján a töltők 38%-a ott került majd elhelyezésre. Az energiahatékonyságot és a dolgozók jóllétét egyaránt szolgálják az épület integrált működését– hűtés, fűtés, szellőzés, világítás, árnyékoló együttes szabályozása a BMS rendszeren keresztül – segítő megoldások. A fentieket a hatékony, és további plusz költségeket nem okozó üzemeltetéshez már a beruházás elején jól kell megtervezni, energiamodellezni.
Pataky Rita okl. építészmérnök, a BME Épületszerkezettani Tanszékének egyetemi mestertanára a beruházások energiahatékony és sikeres kimenetelét érintő legfontosabb szerkezetekről, csomópontokról tartott előadást. A homlokzatok, magas- és lapostetők kialakításának, szigetelésének, a nyílászáróknak és a belső káva megtervezésének a lehető legkörültekintőbbnek kell lennie a legjobb energiahatékonyság és később a problémamentes üzemeltetés elérése érdekében.
Rostás Zoltán, a Városliget Zrt. stratégiai igazgatója olyan megoldásokra tért ki, amelyek a Városliget fejlesztése kapcsán felmerültek, és más városnegyed léptékű projekteknél is szóba jöhetnek a KNE rendelet vagy akár az azon túli energetikai megfelelés érdekében. A távhő használata környezetvédelmi és látványképi megfontolásból is érdemesebb a földgázzal szemben, a csatornahő szivattyú, a talajszondás hőszivattyú decentralizált esetben, a Széchenyi Fürdő elfolyó termálvízének fűtési célú közvetlen hasznosítása, fotovoltaikus rendszerek telepítése mind megfontolandók. A hatékony üzemeltetés, ugyanakkor a példamutatás is kiemelt helyen szerepel egy-egy nagy városi beruházásnál.
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum Holding elemzési vezetője a vállalkozói lakásépítés aktuális helyzetéről, az ingatlanpiac jelenlegi működéséről, a jövőbeni várakozásokról, a beruházói-fejlesztői magatartásról és a leendő vásárlók részéről a fenntarthatósággal, energiahatékonysággal kapcsolatos elvárásokról beszélt. Elmondta, hogy a KNE épületek még nincsenek a köztudatban, a magyar lakásvásárlókra a rövid távú gondolkodás jellemző. A lakás ára, elhelyezkedése, beosztása kapják a legnagyobb figyelmet. A hosszú távú környezettudatos fenntartásra vagy a környezeti lábnyom csökkentésére egyelőre a tehetősebb lakásvásárlók egy része figyel csupán.
Matuss Gábor és Rátosi Róbert az Ernst & Young Tanácsadó Kft. adótanácsadási szakértői egy új adókedvezmény mutattak meg az energiahatékonysági beruházások kapcsán. 2017-től legalább 30 százalékos társasági adókedvezményre jogosultak az energiahatékonysági célú beruházásokat megvalósító adózók. Az adókedvezmény lehetősége azért kiemelten fontos, mivel a legtöbb elérhető állami támogatással ellentétben területi korlátozások, valamint minimálisan előírt beruházási értékhatár és munkahelyteremtés nélkül is igénybe vehető, kkv-k számára még kedvezőbb feltételekkel.
A képzés a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja és a VELUX Magyarország Kft. támogatásával valósult meg.