Established Member of the

HuGBC

A környezettudatos minősítésektől a jövőálló városokig

2019. május 14., Saját hír 254 magyar környezettudatos építés egyesülete HuGBC 10 éves évforduló

10 éve dolgozik a fenntarthatóbb épített környezet megteremtéséért a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete
1

Egy évtizede nem kisebb céllal alakult meg a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (Hungary Green Building Council – HuGBC), minthogy szakmai és társadalmi együttműködéssel, a szükséges piaci, oktatási és jogalkotási feltételek elősegítése révén támogassa, majd élére álljon a környezetileg felelős és egyben gazdaságilag is megtérülő építkezési gyakorlatok hazai elterjesztésének. Az eddigi 4 elnök válaszol most arra, vajon hol tart a szervezet e vízió elérésében, és milyen feladatok várnak rá a következő években.

 

 

„A HuGBC 10 évét önmagában sikertörténetnek gondolom. A kezdetben még mind méretében, mind jelentőségében kisebb szervezet mára a fenntarthatóság és a környezettudatos építészet témakörében megkerülhetetlenné vált Magyarországon.” – mondja Barta Zsombor (fenntarthatósági szakértő), az egyesület jelenlegi elnöke.

Fegyverneky Sándor (okl. építészmérnök és ingatlangazdálkodó, volt országos főépítész), a szervezet első elnöke úgy látja, hogy a HuGBC egyik legnagyobb sikere, hogy míg 10 évvel ezelőtt újdonság volt az irodaházak környezettudatos minősítése, addig mára piaci trenddé vált, melyben nagy szerepe volt az egyesületi tagok elköteleződésének.

Dr. Reith András (okl. építészmérnök, a Budapesti Építész Kamara elnökhelyettese), a HuGBC második elnöke szerint az is óriási siker, hogy a környezettudatos gondolkodás elterjesztését széles körben meg tudták valósítani. „Az én elnökségem idején nagyobb léptékbe fordultunk át, elkezdtünk városi, illetve országos, régiós szintben gondolkodni. Ekkoriban jelentősen nőtt a tagjaink száma, ezáltal több lehetőség is megnyílt előttünk.”

„Számomra az egyik legfontosabb az volt, hogy a környezettudatosság ne csak társadalmi ügy, hanem üzleti cél is legyen” – teszi hozzá Baross Pál (ingatlanszakember), a sorban harmadik elnök. „2009-ben a környezettudatosság még elsősorban az energiamegtakarításról szólt. Később már egyre szélesebb kategóriát jelölt. Az utóbbi években pedig már nemcsak az épület és a környezet közti hatásra figyelünk, hanem az épület és az ember viszonyára is. Úgy érzem, hogy ez az új dimenziója annak, amit az elmúlt 10 évben elértünk.”

A jelenlegi és jövőbeni fókuszpontokkal kapcsolatban a négy szakember egymást kiegészítve több prioritást is lát, melyek mind a HuGBC stratégiai elképzelései.

Széleskörű tudásmegosztás

Az egyesület folyamatosan dolgozik azon, hogy minél szélesebb tömegekhez jusson el, intenzívebben szólítsa meg és vonja be a lakosságot és a fiatalságot a kapuban álló súlyos környezeti változások megfékezésére. „A hazai és nemzetközi statisztikák mind azt mutatják, hogy egyre többet beszélünk a klímaváltozásról, a fenntarthatóság és a környezettudatosság fontosságáról, mégis egyre többet fogyasztunk és az emberiség környezeti terhelése egyre nagyobb. Ez is azt mutatja, hogy a szemléletformálás, a tudásmegosztás kiemelten fontos téma és sok még a teendőnk e téren” – vélekedik Barta Zsombor.

Agilisabb szakpolitikai fellépés

Reith András szerint igazán komoly és nagy lépéseket akkor lehetne elérni, ha a politika a klímaváltozás problémáját sokkal komolyabban venné, és sokkal agilisabban működne közre abban, hogy akár a jogszabályok, akár a gazdasági körülmények jobban támogassák a szükséges szemléletváltást. Úgy látja, hogy alapvetően a lakosság az, aki ezt a változást elő tudja segíteni azzal, hogy nyomást gyakorol a politikára.

„Emellett fontos feladatunk a jogalkotó meggyőzése arról, hogy sok embernél a jogszabályi ráhatás érne el eredményt – ha nem így lesz, nem fogunk jól élni néhány év múlva a világunkban!” – teszi hozzá Fegyverneky Sándor.

„Össze kell hozni a társadalmat, a szemléletformálást, az oktatást, a kormányt és a kormányzati intézkedéseket” – vélekedik Baross Pál, aki a partnerépítésre helyezné a hangsúlyt.

A jövőbeli trendek befolyásolása

A szakemberek újdonságként emelték ki az okos város/okos épület (smart city/smart building) fogalmakat abban a tekintetben, hogy mára elválaszthatatlanok lettek a fenntarthatóság eszményétől. Emellett a klímaváltozás kapcsán a „jövőálló” város (future proof city) is olyan új fogalom, ami már az alkalmazkodási kényszereket próbálja döntéshozókkal, civilekkel, építkezőkkel, városműködtetőkkel megértetni. Ebben nem a gyerekeink és az unokáink, hanem a saját komfortos öregségünk okán is sürgős tennivaló körvonalazható az egyesület munkájában.

A környezettudatos építészet eszközrendszereinek, technikájának, technológiájának fejlesztését részben a beszállítók feladatának látják, melyben óriási előrelépések történtek az elmúlt időszakban, de maguknak az építészeknek, a mérnököknek is érteniük kell, hogy ne bürokratikus nyűgnek tartsák a környezettudatos építészetet. Itt a hatásgyakorlás a fő feladat.

„A HuGBC a kezdetektől tagja a World Green Building Council világszervezetnek, azonban a teljes jogú tagsági fokozatot idén pályázta meg, melynek elnyerése a szervezet 10 éves munkájának méltó megkoronázása lesz, mellyel a hazai szervezet több lehetőséghez jut a nemzetközi irányok hazai leképezésében” – zárja a beszélgetést Barta Zsombor.

 

Forrás: http://

<< Vissza a főoldalra