A lakossági fűtés dekarbonizálása nélkül nem lehet elérni az uniós klímacélokat

2021. április 21-én  az Európai Tanács és  Parlament megállapodásra jutott az Európai Unió klímatörvényének részleteiről. A megállapodás értelmében a kontinens 2030-ra 55%-kal csökkentené a nettó üvegházhatású gáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest, 2050-re pedig klímasemlegessé válna. A fűtési, szellőztetési és légkondicionálási szektor gyártójaként a Daikin egy négy lépcsős tervet mutatott be a lakossági fűtés  átalakítására, ami az uniós klímacélokat is támogatja.

1

A terv a megújuló fűtési rendszerek részarányának 40%-ra való növelésével a lakóépületekhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célozza meg 2030-ra.

Magyarországon is a lakóházak többségében még mindig hagyományos fűtési módokat használnak, legnagyobb mértékben gázt, fát, esetleg szenet, amelyeknek jelentős a szén-dioxid-kibocsátása. Az energiafelhasználás csökkentése, és a lakossági fűtési rendszerek modernizálása nélkül viszont nehezen elképzelhető az új uniós klímacél elérése, hiszen ma az európai épületállomány felelős az EU teljes szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül 36 százalékáért. Egyelőre csak néhány európai országban bevett gyakorlat az újépítésű ingatlanok esetében a megújuló, hőszivattyús fűtési rendszerek használata, a bennük rejlő potenciálra érdemes jobban felhívni a figyelmet a tagállamok – így Magyarország – lakosságának a figyelmét.

„A lakossági fűtés dekarbonizálása érdekében új stratégiára van szükség, amelyben a megújuló energiát használó technológiákra kell támaszkodni az uniós klímacélok elérése érdekében. A lakossági újépítésű ingatlanok gépészeti kialakítása, illetve a meglévő ingatlanok fűtéskorszerűsítése során a hőszivattyús technológiára érdemes alapozni, mivel ez képes alacsony energiaszükséglet mellett hatékonyan ellátni az épületek hűtését-fűtését és melegvíz igényét. A Daikin (HuGBC tag) új, négy lépcsőből álló tervével vezető szerepet kíván vállalni az európai lakossági fűtési piac átalakításában” – mondta Patrick Crombez, a Daikin Europe N. V. Fűtés és Megújuló Energiák üzletágának vezetője:

Nem csupán az EU, hanem a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is megfogalmazta frissen közzétett tanulmányában, hogy mielőbbi radikális változásokra lesz szükség a 2050-re megfogalmazott karbonsemlegeségi célok elérése érdekében. A novemberi globális klímacsúcsra készített összegzésben az IEA utal többek között a gázkazánok és a belső égésű motorral működő járművek értékesítésének csökkentésére és az energiahatékonyság növelésére tesznek javaslatokat.

A szervezet fontos szerepet lát a hőszivattyúk és a technológiai innovációk alkalmazásában, és kimondja, hogy mindezt csak megfelelő nemzetközi együttműködéssel és finanszírozási háttérrel látja megvalósíthatónak.

A Daikin javaslatai a lakossági fűtés dekarbonizálása érdekében

Az első lépés annak tudatosítása a lakosságban, hogy a lakóingatlanok energiafelhasználása felel az EU szén-dioxid kibocsátásnak közel 40 százalékáért. Ezzel párhuzamosan szükséges a megoldási lehetőségek – így a Nemzetközi Energiaügynökség által is hatékony megoldásnak tartott hőszivattyús technológia megismertetése és elérhetőbbé tétele a lakosság szélesebb rétegei számára. Konkrét számításokra, adatokra van szükség országos, regionális szinten, vagy akár lakástípusonként, hogy mennyi energia és költség takarítható meg a hőszivattyúval – és mennyivel lehet csökkenteni a lakosság karbonlábnyomát.

Szükséges közérthetően bemutatni, hogy a hőszivattyúk miért hatékony, gazdaságos és megalapozott megoldások: egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16-17, egy kondenzációs gázkazán mintegy 14 forintból képes 1 kWh hőenergiát előállítani. Amennyiben elektromos áramot használunk (pl. villanykazán, fűtőpanelek, fűtőfólia), akkor ez a költség több mint kétszeresére, mintegy 38 forintra nő. Ez éves szinten még egy új, modern, az energetikai szabályozásnak megfelelő épületszerkezet esetén – száz négyzetméterre, 100 kWh/m2a összesített energetikai jellemző és 20°C belső hőmérséklet mellett – évi 340 ezer forint fűtési energiaköltséget is jelenthet, hűtés nélkül. Ha csak a hőszivattyú jósági fokát – vagyis az 1 kW villamos energiából előállított fűtési energia értékét – vesszük alapul, akkor 1 kWh fűtési energia 11-12 forintból jön ki. Ha ehhez kedvezményes tarifát is igénybe tudunk venni, akkor ez a költség akár még tovább csökkenthető.

A második lépés a fűtéskorszerűsítések számának megduplázása 2030-ra: jelenleg ez a teljes lakossági ingatlanállomány évi 1 százalékát érinti európai szinten, ezt szükséges 2 százalékra növelni. A régi fűtési, szigetelési rendszerek felváltása csökkenteni fogja a kibocsátást, az unió lakosságát pedig ösztönözni kell arra, hogy megújuló megoldásokat válasszanak.

A harmadik lépés a hőszivattyúhoz kapcsolódó kedvezményes áramtarifák további támogatása. A H- vagy Geo tarifával még kedvezőbb a hőszivattyús technológia üzemeltetése: 1 kWh fűtési energia ára akár 7-8 forintra redukálható és így a fűtés költsége lényegesen kedvezőbb a gázfűtésénél.

Az utolsó lépés a megújuló energiával működő fűtési rendszerek alapértelmezett gyakorlattá tétele a fűtéskorszerűsítés esetén. A Daikin szerint olyan új építési szabályozás elfogadása szükséges, amely a megújuló technológiákat támogatja. A vállalat hisz abban, hogy a hőszivattyús rendszer a legjobb megoldás, hiszen még alacsony külső hőmérséklet esetén is hatékony, akár -15 Celsius fokos hőmérsékletig nyújtja a névleges teljesítményét, így számos éghajlati övben bármilyen házban vagy lakásban alkalmazhatók. Megfelelő mértékben támogatott bekerülési ár mellett még gyorsabb megtérülési idővel számolhatnak a modern és környezetbarát technológiát választók.

Világos intézkedésekre van szükség

A Daikin innovatív megoldásokat kínál a fenntartható hűtés és fűtés terén, és ezzel egyidőben 2050-re maga is szén-dioxid-semleges vállalattá kíván válni globális szinten. Az iparág egyik piacvezető vállalataként igyekszik a döntéshozókat és más érintett szereplőket cselekvésre ösztönözni és meggyőzni őket, hogy támogassák a lakossági fűtés négylépcsős dekarbonizálási tervét. A vállalat ezzel párhuzamosan saját lakossági edukációs tevékenységet folytat, hogy az emberek megismerjék a hőszivattyúk valódi előnyeit és meggyőződhessenek annak nemcsak fenntarthatósági, környezeti pozitív hatásairól, de a komfortosságáról, hatékonyságáról és kedvező fenntartási költségeiről is.

“Jó jel, hogy Közép- és Kelet-Európában a 16 országból 13 nyújt ezer eurós nagyságrendű állami támogatást a hőszivattyús rendszerekre, ami az épületek korszerűsítésére ösztönöz, a legmodernebb, megújuló fűtési, szellőzési és légkondicionálási (HVAC-R) technológiát használva. Mindazonáltal a támogatásnak nem csak összegében, hanem a követelményrendszerében is jelentős eltérések vannak az egyes országokban”, hangsúlyozza Carl Lievens, a Daikin Central Europe ügyvezető igazgatója.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: http://greenfo.hu

<< Vissza a főoldalra