Established Member of the

HuGBC

A nulla karbonkibocsátású épületek az EU egyik legfontosabb klímastratégiai eleme

2018. december 11., WorldGBC News 365 európai bizottság klímaváltozás párizsi egyezmény

Az Európai Bizottság közleményben ismertette hosszútávú stratégiai elképzeléseit arra vonatkozóan, hogyan kíván 2050-re éghajlat-semleges gazdaságot kialakítani.
1

A Bizottság azt követően tette közzé közleményét, hogy az Európai Tanács és a Parlament az Európai Unió üvegházhatást okozó gázkibocsátásának csökkentésére irányuló hosszú távú stratégia kidolgozását kérte a párizsi megállapodásnak megfelelően.

A stratégia szinte minden uniós politikát lefed, és összhangban áll a párizsi megállapodás azon célkitűzésével, mely szerint az átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2°C alatt kell tartani, illetve erőfeszítéseket kell tenni a 1,5°C-ra való csökkentésre. A közlemény nyolc forgatókönyvet fogalmaz meg a tagállamok számára a felmelegedést okozó gázok csökkentésére – ezek közül kettő, a Bizottság által is előnyben részesített opció Európa klíma-semlegessé válását vetíti előre.

A stratégia kijelenti, hogy az üvegházhatást okozó gázok nettó nulla kibocsátásával járó gazdasághoz vezető út hét fő stratégiai elem mentén véghez vitt közös cselekvésen kell, hogy alapuljon. Ezek közül az elsőként említett elem „Az energiahatékonyságból származó előnyök maximalizálása, beleértve a nulla kibocsátású épületeket."

A stratégia leszögezi, hogy 2015-ben az energia végfogyasztás 40%-át az épületek képviselik. Számos lehetőséget vázol fel arra, hogy 2050-re az épületek szén-dioxid-kibocsátását nettó nullára csökkentsék, például:

  • A jobb épületszigetelés, illetve egyéb olyan intézkedések, melyek a lakásállomány jelenleginél sokkal nagyobb mértékű fejlesztését szolgálják, segítenek a fűtési energia-felhasználás csökkentésében
  • Hatékonyabb termékek és készülékek
  • "Intelligens" épületek/berendezések irányítási rendszereinek bevezetése 

A fennmaradó energiaszükségletet csaknem minden, a megújuló fűtéstípusokat (villany, megújuló forrásokból előállított távfűtés, megújuló gáz és napenergia) használó otthon esetében ki lehet elégíteni. 

Felismerve, hogy a 2050-es épületállomány 80%-a már ma is létezik, a Bizottság az épített környezet korszerűsítése érdekében integrált és következetes megközelítést vár el minden érintett politika és az összes szereplő mobilizálása terén. Ennek elősegítéséhez elengedhetetlen feltétel az állampolgárok és a vállalkozások bevonása a szükséges felújítási tevékenységekbe.

A stratégia által említett másik elem a „Versenyképes uniós ipar és körkörös gazdaság mint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez vezető kulcsfontosságú tényezők”. Ez kimondja, hogy az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás javítja a versenyképességet, üzleti lehetőségeket és munkahelyeket teremt, és kevesebb energiát igényel, ezzel csökkentve a környezetszennyezést, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezenkívül az új építőanyagok is fontos szerepet fognak játszani akár a hagyományos felhasználások mint például a faszerkezetek újrafelfedezése révén, akár a nagy energiaigényű anyagok helyettesítésére szolgáló új kompozitok alkalmazásával. 

Elismerve a számos ipari folyamathoz köthető kibocsátások megszüntetésének nehézségét, a stratégia felvázolja az enyhítési lehetőségeket, beleértve az energia gyűjtését és a tárolását, valamint a megújuló hidrogén és a fenntartható biomassza alapanyagként való felhasználását számos ipari folyamat során.

Következő lépések
Az Európai Bizottság most felkéri az Európai Tanácsot, az Európai Parlamentet, a Régiók Bizottságát, illetve a Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy gondolják át az éghajlat-semleges Európa 2050-re történő megteremtésére vonatkozó uniós elképzelést. Annak érdekében, hogy az EU állam- és kormányfői készen álljanak Európa jövőjének alakítására a 2019. május 9-én Nagyszebenben tartandó Európai Tanácsban, valamennyi érintett tanácsi formáció minisztereinek széleskörű szakpolitikai vitákat kell lefolytatnia arról, milyen módon járulhat hozzá saját szakpolitikai területük az átfogó elképzelés megvalósulásához.

Ezzel párhuzamosan 2019 első felében az Európai Bizottság vitát fog kezdeményezni valamennyi uniós tagállam részvételével, illetve a nemzeti parlamentek, vállalkozások, civil szervezetek, városok és közösségek, valamint a polgárok széles körének bevonásával. Ennek az EU-szintű, információ alapú vitának kell lehetővé tennie, hogy az EU 2020 elejére elfogadja és a UNFCCC-nek benyújtsa a párizsi megállapodás szerint megkövetelt ambiciózus stratégiát.

Továbbá a tagállamok 2018 végéig kötelesek benyújtani az Európai Bizottsághoz saját nemzeti éghajlati és energiaügyi terveik vázlatát, amelyek központi szerepet játszanak a 2030-as éghajlati és energetikai célok elérésében. Ezen előremutató nemzeti terveket figyelembe kell venni az EU hosszú távú stratégiájának kidolgozásakor. 

Jóval részletesebb információt itt talál.

 

Forrás: http://

<< Vissza a főoldalra