Established Member of the

HuGBC

A rövidtávú szempontok nem írják felül a környezettudatosságot az irodapiacon

Ingatlanpiaci szakértők szerint az energiakrízis miatt megugró üzemeltetési költségek tervezhetetlensége miatt ugyan az irodapiacon is felerősödött a rövidtávú gondolkodás, ez egyelőre nem gátolja az olyan hosszútávú szempontok érvényre jutását, amilyen a fenntarthatóság.
1

A nyárra felerősödő energiakrízis következtében a bérleti piacon addig uralkodó döntési mechanizmus megváltozott. A bérlők jobban átgondolják rövid- és hosszútávú stratégiájukat, és miközben az energiaárak emelkedését szeretnék levédekezni, a környezettudatosságra és a fenntarthatóságra is egyre nagyobb figyelem jut.

Mivel jellemzően B-kategóriás irodaházak között olyan is akad, ahol 4-ről 12 euróra ment fel a négyzetméterre vetített üzemeltetési költség, a bérbeadók kedvezményekkel, energiahatékonysági intézkedésekkel igyekeznek segíteni a bérlőknek. Noha összességében óriási lemaradásban vagyunk fenntarthatóságban, azok a fejlesztők, amelyek már rég foglalkoznak ezzel, most lényegesen jobb helyzetben vannak, mint azok, amelyek eddig nem igazán törődtek ezzel. Az irodapiac ezzel együtt is sokkal jobb helyzetben van, mint a fővárosi hotelpiac, amely „felkészültségét” jól mutatja, hogy többet is bezárnak a téli szezonra. Ezeknek mind elmaradtak azok a fejlesztései, amelyek most azt tennék lehetővé, hogy jelen helyzetben is elfogadható energiahatékonysággal működjenek.

Ebben a helyzetben mutatkozik meg igazán, milyen értéke van egy jó bérlő-bérbeadó kapcsolatnak. Utóbbiak sokkal rugalmasabban állnak a bérlőkhöz, ösztönző csomagokkal, magasabb kialakítási költség hozzájárulással segítik őket: most jóval erőteljesebben érvényesülnek a bérlői szempontok, mint a hazai irodapiac csúcsévének számító 2019-ben, amikor nem csupán a legjobb lokációk esetében mentek egymással ölre a bérlők a jó irodákért.

Emelkedik ugyan, de csak egy százalékponttal magasabb az egészséges 10 százaléknál a kihasználatlansági ráta, és nem a bérelt terület visszaesése miatt, hanem az újonnan átadásra kerülő ingatlanok következtében. Becslések szerint a következő két-három évben 10 százalékkal fog bővülni a jelenleg nagyjából 4 millió négyzetméteres fővárosi irodaállomány, és a növekmény nagyságrendileg 40 százaléka már előbérletben elkelt. A magyarországi környezettudatos fejlesztésekkel kapcsolatos jelenlegi helyzetet jól jellemzi, hogy miközben Nyugat-Európában már abszolút trend a zéró emissziós irodaépületek építése, addig Budapesten nincs és jelenleg sem épül ilyen.

Pedig az energiahatékonyság felerősödése érzékelhetően jobban ráirányította a figyelmet az ESG szempontokra: akár új beruházásról, akár egy irodaépület felújításáról van szó, mindkettőnél elkerülhetetlen az ESG elvárások szerinti vizsgálat és értékelés. És ez már nem pusztán befektetői igény, hanem a bérlők és a bérbeadók is alapnak tekintik. Míg jelen pillanatban a befektetők még hajlandók többet fizetni a „zöld” elvárásokat messzemenően kielégítő épületekért, addig ez hamarosan kötelezővé válik azáltal, hogy a befektetők portfólióik jól meghatározott részét kizárólag ESG szempontokból magasan jegyzett ingatlanokból alakíthatják ki.

Ezek pedig nem feltétlenül új építésűek, hiszen a kivitelezési költségek megugrása a fajlagosan elérhetőbb korszerűsítéseknek kedvez, amelyekkel nagyon jó eredményeket lehet elérni. Jó irány, amikor eleve nagyon jó műszaki tartalmú, de az eredeti funkcióját elvesztő ingatlant, például egy bevásárlóközpontot alakítanak át irodakomplexummá.

Akár új építésről. akár átalakításról van szó, ma már teljesen másféle irodatereket akarnak a bérlők, mint a pandémia előtt. Sokkal támogatóbb, tágasabb és hangsúlyosabb közösségi és kollaboratív terekre van igény, miközben – a hibridmunka hatására – a korábbi teljes létszámnak csupán a 60-70 százaléka tartózkodik bent egyszerre az irodában. Az irodához is teljesen máshogy kötődünk, mint három éve, és mivel a munka jó része a virtuális térben zajlik, utóbbiban is gondoskodni kell arról, hogy a kollégák ne kallódjanak el. Az irodatervezést egyre inkább jellemző emberközpontú design az egyéni és a társas igényeket is jobban kielégíti, miközben hozzásegíti a dolgozókat a munka és a magánélet közötti egyensúly újrateremtéséhez.

A fenti megállapításokra a JLL szolgáltató- és tanácsadócég szakértői jutottak egy múlt heti beszélgetésen, melynek résztvevői Major Krisztina irodapiaci tranzakciókért felelős vezető, Pál Tamás, üzletfejlesztésért felelős igazgató, Würsching Péter, bérbeadási vezető és Agócs Balázs workplace stratégiákért felelős igazgató voltak.

Forrás: http://JLL sajtóközlemény

<< Vissza a főoldalra