Emerging Member of the

HuGBC

A teljes épületszektor mélyreható felújítására és a városi közlekedés újraszervezésére lenne szükség

2019. február 23., Sajtómegjelenés 81 klímaváltozás mélyfelújítás környezettudatosság dr. ürge-vorsatz diana

Az ENSZ klímajelentése szerint „alig 10-20 jó évünk van hátra, ha nem avatkozunk be azonnal radikálisan” annak érdekében, hogy kiiktassuk a klímaváltozást kiváltó tényezőket, vagy enyhítsük hatásukat.
1

Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU oktatója, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke, a HuGBC egyik alapítója nyilatkozott többek között az épített környezet, az építkezés átalakításának szükségességéről, módjáról a Quibit.hu-n.

...

Magyarországon például a teljes épületszektor mélyreható felújítására és a városi közlekedés újraszervezésére lenne szükség. Ez úgy értendő, hogy a felújításoknak 90 százalékos energiamegtakarítást kellene elérniük. Ehhez képest a valóságban azt nevezzük modernizálásnak, ami legfeljebb 20-30 százaléknyi fűtési energiát spórol meg és a felújítási ütem évente egy százalékos. Így a végeredmény többnyire fényévekre jár a passzív házak elterjesztésétől.

Hogyan lehetne jobban közelíteni a kívánt végeredményhez?

Minél inkább fel kellene számolni az acél–üveg–beton triádot és természetes anyagokat használni, ahol csak lehet. A fa azért lenne különösen jó, mert az még tárolja is a széndioxidot. A felújítgatás, nyílászáró-cserélgetés, szigetelgetés helyett valódi mélyfelújításokat kellene végezni. Megszüntetni az épületek hőhidait, hőcserélő szellőztetéssel minimalizálni a fűtési és a hűtési igényt. A felújítgatás sajnos többet árt, mint amennyit használ. Ezek a maszatolgatások a távlati dekarbonizációs célhoz édeskevésnek tűnnek. Ráadásul a ma sok pénzért hiányosan végzett felújítást, logikusan, senki nem fogja 10 év múlva újrakezdeni. Ezt hívják belakatolási kockázatnak. 

Sok embernek viszont a maszatolgatás is megterheli a pénztárcáját. Miből kellene mélyfelújítást végezni?

Újra kellene gondolni a szakpolitikát és kizárólag a mélyfelújításra adni állami kölcsönt. Személy szerint én erre fordítanám a különböző energia- és széndioxid-adókból, kvótaeladásokból befolyt bevételeket és az EU-s források jelentős részét is. És nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. A jó példák azt mutatják, hogy a feladat nem lehetetlen. A dunaújvárosi Solanova projekt ezt ékesen példázza. A szóban forgó panelsor olyan felújításon esett át, hogy a lakások energiaigénye 85 százalékkal csökkent, ami a rezsikiadásokat is mérsékelte. Ez ráadásul örökös, nagyságrendekben mérhető rezsicsökkentést jelent. A lakóknak megszűntek az allergiás megbetegedéseik, de még fertőző betegségeket is ritkábban kapnak el, és megszűnt a penészedés, valamint a főút zaja sem szűrődik be. Bármilyen panelt, sőt, a legrégibb körúti bérházakat is fel lehetne így újítani. Mondjuk nem lenne olcsó, viszont az efféle jól megtervezett beruházások nagyjából 20 év alatt megtérülnek.

Magyarországon a több tízezer hajléktalan mellett több millió úgynevezett lakhatási szegénységben élő emberrel számolnak. Nekik minden bizonnyal kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy passzív-e a házuk. Nem lehet, hogy ezért is más a prioritás?

Miért lenne ez a két dolog ellentmondásos? Miért ne lehetne a lakhatási problémák megoldását célzó önkormányzati költségvetésből passzív házakat építeni? A szegényeknek lenne a legfontosabb, hogy passzív házban lakjanak, mert úgy nem lennének olyan magasak a lakhatási költségeik. A két probléma olyannyira nem zárja ki egymást, hogy épphogy együtt kellene kezelni a szegénység felszámolását és az energiahatékonyság növelését. Ezt egyébként jó példák is igazolják, ilyen a 13. kerületi, önkormányzati költségvetésből épült 100 lakásos passzív bérház.

Az interjúból részletet közöltünk, a teljes interjú megtekinthető itt: https://qubit.hu/2019/02/08/urge-vorsatz-diana-drasztikus-eletmod-valtoztatassal-nehany-even-belul-csokkenthetnenk-a-klimavaltozas-hatasait

Forrás: http://qubit.hu/2019/02/08/urge-vorsatz-diana-drasztikus-eletmod-valtoztatassal-nehany-even-belul-csokkenthetnenk-a-klimavaltozas-hatasait

<< Vissza a főoldalra