Established Member of the

HuGBC

A tömegek hatalma: előrehaladás a COP27 konferencián

Cristina Gamboa, a World Green Building Council vezérigazgatójának cikke a csúcstalálkozóról.
1

Az idei „afrikai COP” lezárása időben egybeesik a World Green Building Council vezetőjének történt kinevezésem negyedik évfordulójával. Bámulatos utat jártunk be: jelentős mértékben fokoztuk közös befolyásunkat és az érdekérvényesítést, valamint a korábbinál is mélyebb együttműködéseket alakítottunk ki. A konferencia idején Sarm es-Sejk több mint 200, az épített környezettel kapcsolatos rendezvény segítségével sikerült fokoznunk az ágazatra irányuló figyelmet. 

Folytatnunk kell a munkát. A szektor még mindig nem azt a szükséges pályát követi, hogy 2030-ra megfelezzük a kibocsátásokat. A GlobalABC állapotjelentésének friss statisztikái szerint az épített környezetből származó, működéssel kapcsolatos kibocsátások 5%-kal növekedtek a tavalyi évben; és a COP27 végleges megállapodása keveset tett annak érdekében, hogy fokozza a 2021-es glasgow-i COP26 konferencia ambícióit az összes kibocsátás csökkentésével vagy a fosszilis fűtőanyagok használatának korlátozásával kapcsolatban. 

Életem nagy részében Latin-Amerikában éltem, és saját szememmel láttam az éghajlati hatásokból és a biológiai sokféleség elvesztéséből fakadó igazságtalanságokat, valamint a fenntartható és alacsony széndioxid-kibocsátású jövő megvalósításával kapcsolatos brutális egyenlőtlenséget. Így rendkívüli élmény volt azt átélni, hogy ezen a COP konferencián „a tömegek hatalma” milyen óriási mértékben mutatkozott meg, és hogy a konferencia az épített környezet gyors és nagy léptékű dekarbonizációja melletti lelkes kampányolás elsődleges globális színterét jelentette. 

A veszteségek és károk új korszaka

Most először fordult elő, hogy több száz aktivista tiltakozhatott az ENSZ által ellenőrzött területen (a Kék zónában). A civil társadalmi tereken belül az őslakos népek, a nők, a fogyatékkal élő személyek, a frontvonalban élő közösségek, a munkavállalók és a fiatalok jogai és mondanivalója képviseletet és erősítést kapott. 

A szükséges nyomás, valamint a fejlődő országok egy elszánt csoportjának munkája eredményeként a COP27 konferencián létrejött a „Veszteségek és károk” finanszírozási eszköz. Működése során az eszköz támogatni fogja azokat a leginkább veszélyeztetett fejlődő országokat, amelyek már az eddigiekben is szenvedtek és a továbbiakban is szenvedni fognak a magas kibocsátású országok által okozott súlyos időjárási eseményektől. 

Mivel ezt a kezdeményezést a világ összes országa jóváhagyta, mostanra minden korábbinál igazabbá vált, hogy a kibocsátások visszafogása a fejlett országok saját érdekében áll. 

Ez egy ígéretes változásra utal a hozzáállással kapcsolatban. Salemmul Huq professzor szavaival: „A COP27 bevezette az ember által előidézett éghajlatváltozásért való felelősség közös elismerésének új korszakát. Emiatt a történelmi felelősségvállalás miatt úgy vélem, helyénvaló lenne a konferenciát átnevezni COP1-re.” 

A COP27 konferencián emellett általánosan elfogadott volt és valós lendületet nyert az a vélemény, hogy reformok szükségesek a nemzetközi finanszírozás szerkezetében, hogy a finanszírozás alkalmas legyen a klímaválság kezelésének, valamint a fenntartható fejlődési célok előmozdításának céljára. A teljes pénzügyi ágazatnak jelentős mértékben fel kell lépnie a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők támogatása, a tisztaenergia-forradalom felgyorsítása, valamint az összes infrastruktúra gyors dekarbonizációjának vezetése érdekében. 

A cselekvési pálya

A kormányok közötti tárgyalásokon túl a COP konferenciáknak van egy „cselekvési pályája”, ahol a nem állami szereplők, vagyis mint az olyan nem kormányzati szervezetek, mint a WorldGBC, a vállalatok, a polgármesterek, kormányzók, tudósok és aktivisták gyűlnek össze a valódi együttműködéssel, az elszámoltathatósággal, a partnerségekkel, az elkötelezettségekkel és cselekvési tervekkel kapcsolatban. 

A COP konferencia rendezvényei e cselekvési pálya részeként a tapasztalatcsere egyik központi elemét jelentik. A WorldGBC a BuildingToCOP Coalition csoporttal partnerségben, magas szinten képviselte az ügyeket. A csoport együttműködése a Globális Éghajlat-politikai Intézkedés Marrákesi Partnerségéből származó ötéves tervek előmozdítására irányul, a magasszintű klímabajnokok és az áttörés ütemterve örökségének vezetésével. 

A COP27 kéthetes időtartama alatt a WorldGBC csapata az épített környezettel kapcsolatos több mint 200 rendezvényből 43 rendezvényen beszélt, és ennek során több nemzeti zölépítési szervezet küldöttjei is csatlakoztak hozzánk. Megosztottuk az energiahatékonyság, az életciklusra vetített CO2-kibocsátás, az adaptáció, a reziliencia és a természetalapú megoldások előmozdítására irányuló, meglévő megoldásokat. 

Számomra személyesen a legkiemelkedőbb esemény néhány igen erőteljes ülés volt, amelyek a megfizethető és reziliens lakhatással, az informális településekkel, az igazságos átmenettel, valamint az emberi és őslakos közösségek jogaival foglalkoztak, partnerségben a Habitat for Humanity és az IHRB szervezetekkel. 

Fontos megemlíteni, hogy az épített környezet kiemelt szerepet játszott az afrikai kontextusú, valamint a veszteségekkel és károkkal kapcsolatos beszélgetésekben, és új kezdeményezések is elindultak, többek között a következők: a Roof Over Our Heads, a WorldGBC útmutatója az az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciához és adaptációhoz az épített környezetben, valamint az Afrikai Szövetség a Fenntartható Városokért és az Épített Környezetért

Felvázoltunk olyan kulcsfontosságú WorldGBC-kezdeményezéseket is, mint a #BuildingLife projekt, valamint a nettó zéró karbonkibocsátású épületek iránti elkötelezettségünket (NZCB), amelyet az épített környezetre vonatkozó 2030-as áttörési ütemterv és a Race To Zero kampány megvalósítási partnereként ismertek el. Az NZCB kötelezettségvállalás aláírói a Race To Zero élvonalában dolgoznak, vezetve az iparági átalakulást és az épített környezet dekarbonizációját, annak érdekében, hogy elérjük a kibocsátások 2030-ra történő megfelezésének ágazati áttörési céljait.

A COP27 konferencián megvalósult a városokkal és az éghajlatváltozással foglalkozó, első alkalommal megtartott „Városi és lakhatási miniszteri ülés”, az UNHabitat és az ICLEI vezetésével. Az egyiptomi elnökség emellett elindította a SURGe-kezdeményezést (Fenntartható városi reziliencia a következő generációért) is. A kezdeményezés célkitűzése a helyi és városi éghajlat-politikai intézkedés fokozása és felgyorsítása a többszintű kormányzás, a szerepvállalás, valamint öt integrált pálya megvalósítása révén, amelyeknek az építmények és a lakhatás is részét képezik. A COP27 épített környezettel kapcsolatos bejelentéseinek teljes listája itt tekinthető meg.

Mire számíthatunk 2023-ban?

Ki kell használnunk a kollektív akaratot és az iparági megoldásokat, amelyeket a COP27 konferencián láttunk, annak biztosítása érdekében, hogy 2023 az áttörés éve lehessen az ágazatunk számára a szükséges változások megvalósításában. Az épített környezettel foglalkozó érdekelt felekből álló közösségként egyedülálló helyzetben vagyunk annak biztosításához, hogy a vállalásokat, elkötelezettségeket és ígéreteket cselekvéssé alakítsuk.

Az 1,5 ºC egy határérték, nem pedig célkitűzés. Biztosítanunk kell, hogy 2023 legyen az az év, amikor megfelelően elvégezzük a kibocsátások globális értékelését, fokozzuk a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokra vonatkozó ambícióinkat, és tovább folytatjuk érdekérvényesítési tevékenységeinket.

Globális értékelés

A jövő évi globális értékelés során valamennyi fél felméri a Párizsi Megállapodás célkitűzései irányában történt előrehaladást. Ez lehetőséget kínál arra, hogy átfogó képet kapjunk a világ kibocsátási pályájáról, azonosítsuk a fő hiányosságokat, valamint ezek megszüntetésének lehetőségeit.

A COP27 konferencián az Egyesült Arab Emírségek kormánya bejelentette, hogy a globális felmérés sikere a kormányzatok és az ipar részvételén múlik, hogy a globális felmérés a valós állapotot tükrözhesse. 

A globális felmérés eredménye valószínűleg erőteljes üzenetet küld majd azzal kapcsolatban, hogy hol szükségesek intézkedések. Kulcsfontosságú, hogy a folyamatban a kormányok is és a magánszektor is részt vegyenek, és bemutassák, hogy a fő hiányosságok kezelésében hol tudnak szerepet vállalni.

Nagyobb ambíció a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokban

A nemzetileg meghatározott hozzájárulások lényegében olyan cselekvési tervek, amelyeket az országok javasolnak annak körvonalazására, hogy miként fogják teljesíteni a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit. Számos országnak, amely csalódottságának adott hangot a Sarm es-Sejk-i végrehajtási tervvel kapcsolatban, meg kell ragadnia a lehetőséget arra, hogy megmutassa vezető szerepét, és olyan szintre frissítse nemzetileg meghatározott hozzájárulásait, amelyek szükségesek annak az ambíciónak az eléréséhez, hogy az 1,5°C határértéken belül maradhassunk. Amivel jelenleg számolnak a nemzetileg meghatározott hozzájárulások, amennyiben végrehajtják azokat, az 2,4°C-os globális felmelegedés elérését vetíti előre. 

A GlobalABC legfrissebb állapotjelentése szerint csupán az országok 26%-a rendelkezik a teljes építőipari ágazatra vonatkozó kötelező szabályzatokkal. Az országoknak közösen kell támogatniuk az épített környezetben rejlő potenciált, és olyan felülvizsgált, nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat kell benyújtaniuk, amelyek elismerik a kötelező építési szabályzatok erejét a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítésében.

Folytatódó érdekérvényesítés és cselekvés

A WorldGBC érdekérvényesítése és cselekvése csak gyorsulni fog 2023-ban. Különösen a COP27 konferencián bejelentett néhány fő kezdeményezés végrehajtására összpontosítunk majd, többek között Franciaország és Marokkó építőipari áttörésre vonatkozó felhívására, amelynek értelmében „2030-ra a közel nulla kibocsátású és reziliens épületeknek kell az új szabvánnyá válniuk”. 

Az „építőipari áttörés” a COP26 konferencián elindított áttörési ütemtervből következik. Ennek célja a nemzetközi együttműködés erősítése a nagy kibocsátású ágazatok dekarbonizációjával kapcsolatban. 

A WorldGBC globális szakpolitikai programja további lendületet vesz, a már működő és egyre bővülő Green Building Council-hálózat segítségével, és ezáltal lehetővé teszi az e kulcsfontosságú kezdeményezések célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges feltételeket.

Felkészülés a COP28 konferenciára

A WorldGBC várakozással tekint a COP28 konferenciára, amely 2023. november 30. és december 12. között kerül megrendezésre Dubajban, az Egyesült Arab Emírségekben. 

A COP26 és COP27 konferenciáknak köszönhetően az épített környezet visszakerült a globális éghajlati menetrendbe. Az építmény- és építési ágazat jelentkezett és bemutatta, hogy a munka nehezét már elvégeztük – már léteznek megoldások a dekarbonizációra és a méltányos, reziliens épített környezet létrehozására –, csak fenn kell tartani az elszántságot azok nagy léptékű megvalósításával kapcsolatban.

Arra számítunk, hogy az Emírségekben tartott COP28 éghajlati konferencián („az inkluzív COP”) a cselekvési pálya továbbra is prominens szerepet játszik, és gyors változásokat eredményez, amint a vállalkozások és a befektetők elmozdulnak az elkötelezettségektől a cselekvések irányába, lehetőleg megelőzve a hivatalos folyamatot. 2023 a globális érdekérvényesítés éve lesz, amikor a kormányokat arra ösztönzik, hogy minden korábbinál nagyobb ambíciókkal jelenjenek meg. 

Felszólítjuk az Egyesült Arab Emírségek kormányát, hogy mutassa meg elkötelezettségét és elszántságát a szükséges áttörő változás megvalósítása iránt azáltal, hogy a hivatalos programba felvesz egy külön „Fenntartható épületek a fenntartható városokért” napot a COP28 konferencián.

Az eredeti, angol nyelvű cikk itt olvasható.

<< Vissza a főoldalra