Established Member of the

HuGBC

Átfogó kutatás az EU Taxonómia építőipari alkalmazhatóságáról

A Taxonómia építőipari és ingatlanpiaci alkalmazhatóságát közös publikáció keretében vizsgálta négy európai környezettudatos építési szervezet. Tagvállalatunk, az MN6 Energiaügynökség összegezte a vizsgálat eredményét, kiemelve a főbb, itthon is átgondolandó megállapításokat.
1

A hazai ingatlanfejlesztők, ingatlan befektetők és a pénzintézetek részéről tapasztalható a legnagyobb érdeklődést a Taxonómia kritériumrendszerének megismerésére, a gyakorlatban is használható módszertan elkészítésére.

Az EU fenntarthatósági céljainak eléréséhez elengedhetetlen egy olyan keretrendszer megalkotása, mely egyértelműen meghatározza, hogy adott szektorokban mely gazdasági tevékenység minősül valóban fenntarthatónak. A 2020-ban elfogadott EU Taxonómia rendelet  a következő 6 fenntarthatósági célt fogalmazza meg:

1) Klímaváltozás hatásainak enyhítése – mitigáció
2) Klímaváltozáshoz történő adaptáció
3) 
Víz és tengeri erőforrások védelme és fenntartható használata
4) 
Átállás a körforgásos gazdaságra
5) 
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
6) 
Ökoszisztéma és biodiverzitás védelme, helyreállítása

Annak érdekében, hogy egy projekt fenntarthatónak minősüljön, a Taxonómia keretében megalkotott műszaki átvilágítási kritériumok segítségével, bizonyítani szükséges, hogy e célok közül legalább egyhez jelentősen hozzájárul a projekt, illetve, hogy egyikben sem okoz kárt.  Ezáltal a kritériumok teljesülése, objektív mérceként szolgálva hozzájárul a valóban fenntartható befektetések finanszírozásához.

A Taxonómia építőipari és ingatlan piaci alkalmazhatóságát közös publikáció keretében vizsgálta a német (DGNB), a dán (DK-GBC), az osztrák (ÖGNI) és a spanyol (GBCe) környezettudatos építés egyesülete. A kutatás célja volt megállapítani a Taxonómia gyakorlati hasznosíthatóságát, a piaci szereplők felkészültségét, a szükséges intézkedések megvalósításának időigényét és költségeit, valamint az intézkedések pozitív hatását. Mindezek alapján a Taxonómia továbbfejlesztését szolgáló ajánlások is megfogalmazásra kerültek.

A publikáció 11 európai országban – köztük Magyarországon is – összesen 62 építőipari projektet vett górcső alá a Taxonómia feltételek tükrében. Ezek közül 26 rendelkezett valamilyen zöld épület minősítéssel. A vizsgált projektek a Taxonómia alapján az építőipar és az ingatlan piac három tevékenységi körébe estek: 22 új épület, 4 épület felújítás, valamint 36 felvásárlás és tulajdonos váltás. Az épületek változatos rendeltetésűek voltak: kereskedelmi ingatlan, lakás, logisztikai épületek, valamint irodák és vegyes felhasználású épületek.

A kutatásban érintett 62 épület közül mindössze 1 felelt meg teljes mértékben a Taxonómia követelményeinek. E lesújtó eredmény hátterében azonban nem pusztán a nehezen teljesíthető feltételrendszer áll, hanem sok esetben a megfelelést alátámasztó információk hiánya. A vizsgált projekteknél a beszerzési folyamatok és a vagyon kezelés tekintetében volt a leghiányosabb az adatgyűjtés. Általánosságban az is elmondható, hogy a Klímaváltozáshoz történő adaptáció, mint fenntarthatósági cél bizonyult a legnehezebben demonstrálhatónak.

A 22 új építési projekt több, mint fele teljesítette a kritériumok két harmadát. Az új építési projekteknél a nem-megfelelés oka legfőképp az volt, hogy adatok hiányában nem voltak képesek bizonyítani a fenntarthatósági célok sértetlenségét.

Mind a 4 épületfelújítási projekt megfelelt a Klímaváltozás mitigációja kritériumnak, azonban fenntarthatósági célok meg nem sértése esetében kihívást jelentettek az alábbi kritériumok: Klímaváltozáshoz történő adaptáció, Átállás a körforgásos gazdaságra és Környezet szennyezés megelőzése és csökkentése.

A 36 felvásárlás és tulajdonosváltás kategóriába tartozó projektnek közel 45%-a nem felelt meg a kritériumoknak, és csupán harmada szerzett részleges megfelelést. Az e kategóriába tartozó projektek esetében a legnehezebben bizonyítható kritérium a Klímaváltozás mitigációja volt. Ennek oka a kritériumok teljesítésének problémája, a benchmarkok hiánya, valamint az információhiány a fenntarthatósági célok meg nem sértése területén.

 A teljes cikk itt olvasható.

A szerzők: Kovács Emese, Pap Tímea - MN6 Energiaügynökség (HuGBC tag)

 

Az angol nyelvű tanulmány letölthető alább, PDF dokumentumként.

Letölthető dokumentumok:

Forrás: http://mn6.hu

<< Vissza a főoldalra