Established Member of the

HuGBC

Az építőipar az élő házak felé halad

Az emberiséggel egyidős vágyunk, hogy legyen egy zug, ahol meghúzhatjuk magunkat. Persze a lehetőségek fejlődésével az igényeink is fejlődtek, nem is kis mértékben. Ma már ott tartunk, hogy a víz után a második legtöbbet használt anyag a Földön a beton. 
1

Ahhoz, hogy betont készíthessünk, cementre van szükség, amit le is kell gyártani. Önmagában pedig ez az egyetlen tevékenység a globális károsanyag kibocsátás 6%-ért felel, ami hatalmas szám. És házak épülnek, folyamatosan, és ezen az sem segít, hogy sok anyagot ma már alternatív lehetőségekkel helyettesítünk, vagy újrahasznosítunk, hiszen a ház alapja akkor is beton, ahogyan sok kötés is. 

Szerencsére azonban egyre népszerűbbek az élő anyagok, mint a fa vagy éppen a szalma a házak építésénél, lényegesen környezetbarátabb megoldásnak számítanak, és szalmabála épület is lehet emeletes, fából pedig akár toronyházakat is lehet készíteni. A University of Colorado kutatói azonban egy lépéssel tovább mennének az élő anyag használatában. 

Élő tégla 

Az élő anyag kifejezéssel van egy kis baj. A felhasznált fa vagy éppen a szalma ugyanis már nem él. A kutatók azonban egy olyan téglát alkottak, mely homok, hidrogél és baktériumok keverékéből épül fel. A tégla a váz a baktériumok szaporodásához, melyek nem csak simán ott vannak, hanem a megfelelő törzseket használva képesek a levegőt tisztítani, vagy csak fotoszintézissel oxigént termelni, és szén-dioxidot megkötni (vagyis a téglák valóban zöldek). 

De itt nem áll meg a dolog. Mivel élő anyagról van szó, az képes reprodukálódni is. Ha a téglát félbe törjük, és minimális anyagot adunk a felekhez (homokot és a hidrogélt), a baktériumok újraépítik a téglát, vagyis tulajdonképpen osztódva szaporítják azt – kis túlzással. 

A teljes cikk itt olvasható.
 

Forrás: http://koponyeg.hu

<< Vissza a főoldalra