Established Member of the

HuGBC

Belefulladunk az épített környezetbe - Máshogy kell felhasználni az építőipari anyagokat

Gombamód nőnek ki az épületek a földből, olyan tempóban, és olyan nyersanyagfelhasználás mellett, ami komoly veszélyeket teremt a környezetünk számára. Kétségtelen, hogy az építőipar igen jelentős környezeti igénybevételt eredményező ágazat, éppen ezért szükséges minden felhasznált anyag a lehető leghosszabb felhasználására, ismételt beépítésére, vagy újrahasznosítására törekedni. A körforgásos szemlélet építőipari vonatkozásairól volt szó az Építőipar 2022 konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésében.
1

Az építésgazdaság fenntarthatósági dilemmáiról tartott előadást Dr. Boros Anita, a Greenology Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont vezetője, ESG tanácsadója. Az építésgazdaság rendkívül fontos fenntarthatósági szempontból, amellett, hogy a globális GDP 6%-át adja az ágazat, a szociális tényezőkben - többek között a lakhatásban is - nagy szerepet játszik.

A jelentősége egyben azt is jelenti, hogy a környezetre is nagy terhet ró: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-áért, a primer energiafelhasználás 50%-áért, a keletkező hulladék 30%-áért, az édesvíz felhasználás 15%-áért felelős ez az iparág.

2050-RE AZ ÉPÍTŐIPAR SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSÁNAK FELE AZ ÚJ ÉPÍTÉSŰ ÉPÜLETEKBŐL SZÁRMAZIK MAJD, A MOSTANI 28%-KAL SZEMBEN

A világ acéltermelését is ez az iparág generálja a leginkább, ennek 50%-áért felelős, míg egy másik súlyos szám, hogy évente 3 milliárd tonna nyersanyagot használnak fel az építőipari termékek gyártásához. Ezekből a számokból is látszódik, hogy fenntarthatósági szempontból mennyire jelentős az ágazat - mondta el Boros Anita. Az innovációknak, a digitalizációnak és robotizációnak, az újabb technológiáknak, valamint a moduláris építészetnek is szerepe van abban, hogy a szektor fenntarthatósági céljai megvalósulhassanak. Az előadó kiemelte, hogy a fenntarthatósági stratégiák az előírások szintjén is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, az építőiparban ezeknek a stratégiáknak az épületek teljes életciklusára kellene vonatkozniuk. Ennek része, hogy az egyes innovációk ne legyenek elszigetelve, illetve az is, hogy a szereplők az építőipari anyagokról rendelkezzenek megbízható adatokkal, mert egyelőre nincs egységes, a fenntarthatósági ismérveket is leíró adatbázis. Szintén segíthetnék az ágazat átalakulását a fenntarthatósági képzések.

Az Építőipar konferencia közönsége szerint a körforgásos gazdaság leglényegesebb eleme az, hogy az elhasznált anyagokat újrahasznosítsuk (51%), illetve, hogy az anyagok minél hosszabb ideig használatban maradjanak (43%). Budai Henrietta, a HuGBC titkára, a körforgásos gazdaságról szóló beszélgetés moderátora elmondta, hogy bár mind lényeges elemnek számít a felsoroltak közül, az anyagok minél hosszabb ideig tartó felhasználása a legjelentősebb.

Horváth Bálint, a Holland Királyság Nagykövetségének regionális körforgásos gazdasági szakértője elmondta a szavazás kapcsán, hogy a két legnépszerűbb válasz a hulladékmentes alapelvekhez kapcsolódik, és valójában a lebomló anyaghasználat az, amit a körforgásos gazdaság hozzátesz ezekhez a törekvésekhez.

NAPJAINKRA AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET MÁR MEGHALADTA A TERMÉSZETES KÖRNYEZETET. A KÖVETKEZŐ 40 ÉVBEN VÁRHATÓAN EZ TOVÁBB NÖVEKSZIK, ANNYIRA, MINTHA EGY PÁRIZSNAK MEGFELELŐ NAGYSÁGÚ VÁROST MINDEN EGYES HÉTEN FELÉPÍTENÉNK INNENTŐL KEZDVE 40 ÉVIG.

Horváth Bálint elmondta, hogy a termelésalapúsággal - vagyis ahogy értelmezzük a gazdasági növekedésünket - van a legnagyobb probléma. Nem fog segíteni, ha az elsődleges nyersanyagtól elfordulunk a másodlagos felé, mert nincs annyi nyersanyag, amit a végtelenségig tökéletesen visszaforgathatnánk, még a fém sem ilyen. Másrészt minden nyersanyag megmunkálása energiát igényel, ezért is lenne fontos, hogy minél tovább tartsuk használatban az egyébként lebomló anyagokat.

Bellaagh Mátyás, a Colas Hungária Zrt. integrált irányítási rendszerek igazgatója szerint a legnagyobb motiváló tényezők egy vállalat számára: a szabályozási környezetben megjelenő kötelezettségek, a tőzsdei követelményeknek való megfelelés, a gazdasági nyomás - hiszen a nyersanyagok kitermelése egyre költségesebb -, illetve a negyedik a generációs szempont. Tapasztalataik szerint, amikor a cégcsoport nemzetközi vezetőségébe fiatalabb generáció került, akkor az egész szervezet fogékonyabb lett a fenntarthatósági célok elérésére. Bellaagh Mátyás elmondta, hogy folyamatosan törekednek arra, hogy az anyagáramba bekerült termékeket megtartsák, minél többször felhasználják, és minél magasabb szinten újrahasznosítsák. A teljes cégcsoport 8,9 millió tonna anyagot hasznosított újra, ennek része volt például Magyarországon 45-50 ezer tonnányi mart aszfalt újrahasznosítása.

A mélyépítési szektorban nagy hatékonyságnövekedést lehetne elérni, ha az egyes szereplők összedolgoznának.- hangsúlyozta a szakértő.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: http://portfolio.hu

<< Vissza a főoldalra