Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük, itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
A decemberi Green Talk eseményünkön bemutattuk a Zéró Karbon Útitervet és annak gyakorlati alkalmazhatóságát, valamint megvitattuk, hogy hogyan érhetjük el a karbonsemlegességet az építőiparban, és milyen konkrét példák vannak a gyakorlatban.
A Zéró Karbon Útiterv szakmai háttere és magyarországi alkalmazás lehetőségei
Az esemény első felében Dr. Kolossa József, a HuGBC vezető fenntarthatósági tanácsadója mutatta be Magyarország Zéró Karbon Útitervét, amely egyedülálló kezdeményezés az építésgazdaság számára. Kolossa rámutatott, hogy az útiterv kulcsfontosságú a karbonsemlegesség eléréséhez, hiszen egy átfogó, strukturált lépéssort nyújt az építési szektor különböző szereplői számára.
A bemutató során Kolossa József kiemelte a GBC Global Roadmap fontosságát, amely a zéró karbon célok eléréséhez szükséges gyakorlati lépések „karmesteri főkönyve” -ként funkcionál. A WorldGBC koordinálásával kidolgozott terv évről évre frissül, és az iparági mérföldköveket országokra bontva határozza meg. Főként Európában alkalmazzák és még kevés országban létezik ilyen. Éppen ezért kiemelkedő, hogy most már Magyarországon is elérhetővé vált. Az útiterv az IKEA és a Laudes Alapítványok támogatásával készült el.
A HuGBC a Zéró Karbon Útiterv szakmai háttéranyagát (amely megfeleltethető más országok térképeivel) a Green Policy Center és Koczóh Levente szenior klímapolitikai tanácsadóval együttműködésben készítette el. Ebben a szakmai anyagban az építőipar teljesítményét elemezte ki minimum és maximum modellekkel 2024-től 2050-ig, figyelembe véve a beépített és üzemeltetési karbon mennyiségét is, különböző szcenáriók mentén.
A Zéró Karbon Útiterv magyarországi adaptációja és a szektorális együttműködések finomhangolása
A HuGBC a szakmai háttéranyagból kiindulva workshopokat szervezett, hogy feltérképezze azt, hogy hogyan valósítható meg a terv Magyarországon, illetve, hogy az egyes szektorok milyen érvrendszerekkel próbálják meghatározni a modellben szereplő szcenáriók alkalmazhatóságát, vagy éppen azok korlátait.
A gyakorlati útvonal kialakítása során a HUGBC a Green Policy Center anyagait lektoráltatta és további szakmai észrevételekkel egészítette ki, hogy a végleges anyag minél pontosabban tükrözze a magyarországi sajátosságokat és a legjobb megoldásokat mutassa meg a hazai karbonsemlegesség eléréséhez. Az elkészült terv 2024. november 6-án vált teljessé és publikálhatóvá, melynek kialakításában aktív szerepet vállaltak az építésgazdaság hazai csoportjai és a HuGBC tagjai is.
A terv részletesen bemutatja a szektorok közötti kapcsolatokat és az egyes szereplők közötti interakciókat. Az útiterv a hálózatelméletre alapozva rajzolja fel, hogy egy-egy szereplő hány másik szektorral kerül kapcsolatba, és hogyan befolyásolják ezek az interakciók az iparág működését, amely lehetővé teszi a feladatok pontosabb definiálását és hatékonyabb végrehajtását.
Kolossa József továbbá rávilágított arra, hogy a Zéró Karbon Útiterv nemcsak az egyes szektorok feladatait és felelősségeit definiálja, hanem egy olyan komplex rendszert is bemutat, amely az érintettek közötti kapcsolatokra és együttműködésekre épül. Az ábrákon és a színkódokon keresztül könnyen értelmezhetővé válik, hogy mely szereplők milyen befolyással bírnak egymásra, és hogyan járulhatnak hozzá a közös célhoz.
A nyilak és szereplők kapcsolatainak három fő típusát különböztetjük meg. A piros nyíl egyirányú kapcsolatot jelöl, amely kötelező jellegű, tehát egyértelműen és véglegesen meghatározott erőt képvisel. Ez olyan direktívákra utal, amelyek nem tárgyalhatók, és végrehajtásuk kötelező. A kék nyíl kétirányú kapcsolatot jelent, amely szakmai tárgyalásokra és partneri együttműködésre épít. Itt a felek kölcsönös megegyezés alapján működnek együtt. A zöld nyíl cikkcakkos vonalként jelenik meg, és olyan kapcsolatokat jelöl, amelyek ugyan még nem léteznek, de ideálisan kívánatos lenne, hogy létrejöjjenek. Ez egyfajta "wishlist"-et, tehát egy kívánt, de még nem biztosított állapotot jelent.
A szereplők táblázatában először a szereplő inputjai találhatóak meg, ebben a rész az általa biztosított információkat és erőforrásokat tartalmazzák. A következő elem a vizsgált szereplő, aki középpontban áll, és akinek a tevékenysége, eredményei vagy hatásai elemzésre kerülnek. Végül a szereplő outputjai láthatók, amely részben a szereplő által generált hatások és eredmények kerülnek bemutatásra, amelyek a többi szereplő inputjait is befolyásolják.
Fontos megjegyezni, hogy egy szereplő csak akkor tud továbblépni a folyamatban, ha megkapja a megfelelő inputokat, amelyek természetükből adódóan tárgyalhatóak, módosíthatóak. Emellett figyelembe kell venni, hogy a szereplő kimeneti outputjának zéró karbonnak kell lennie, mivel ez alapvetően hatással van a másik szereplő inputjára, és meghatározza a fenntartható együttműködés lehetőségeit.
Az útiterv különlegessége, hogy folyamatosan frissül, az évről évre változó gazdasági és technológiai környezethez igazodva. József hangsúlyozta, hogy minden szereplő inputjai és outputjai szorosan összefüggenek, és csak együttműködéssel érhető el a karbonsemlegesség.
Szemerédi Dóra: szemléletformálással és technológiai újításokkal a zéró karbon cél felé
A Green Talk második felében a gyakorlati példák kerültek előtérbe. Szemerédi Dóra, a Gránit Pólus ESG és vállalati kapcsolatokért felelős vezetője, saját tapasztalatait osztotta meg.
Szemerédi Dóra 15 éve foglalkozik fenntarthatósággal, és elmondása szerint örült volna, ha ez az útiterv korábban elkészül, mivel jelentős segítséget nyújtott volna a munkájához. Hangsúlyozta, hogy a HuGBC Zéró Karbon 2050 Magyarország Útiterv világosan bemutatja, hogy a szektoron belül mely szereplőkkel milyen feladatokat kell elvégezni a következő időszakban.
A Gránit Pólus, mint ingatlan- és vagyonkezelő, 103 ezer négyzetméternyi ingatlant kezel, és portfóliója fenntarthatósági stratégiával rendelkezik. Dóra kiemelte, hogy már számos elemét megvalósították az ábrán bemutatott lépéseknek, együttműködve a szektor több szereplőjével. Hangsúlyozta, hogy a fenntarthatósági törekvések első lépése a szemléletformálás, amely a tulajdonosokkal és a menedzsmenttel kell kezdődjön, hiszen enélkül a folyamat el sem indulhat.
Az első években műszaki felújításokat hajtottak végre, amelyek révén 36%-os kibocsátáscsökkentést értek el. Ez magában foglalta az intelligens kezelési rendszerek bevezetését, LED-es világítás, energiahatékony hűtőgépek, gázkazánok, liftek és szabályozási rendszerek korszerűsítését. A szabályozási és finanszírozási elvárások miatt a terveket be kellett mutatniuk, és azóta is fenntartanak egy ESG-bizottságot, amely folyamatosan monitorozza és riportálja az eredményeket, miközben erős stratégiát követnek.
Dóra kiemelte, hogy a zéró karbon célkitűzés elérése egy hosszú és összetett folyamat, amely megköveteli az évről évre világosan meghatározott célokat. Az együttműködési megállapodásaik közé tartozik például a PPA szerződés, amely révén több mint 60%-os kibocsátáscsökkentést értek el. A jövőben további műszaki átalakításokat terveznek, mint például az AI-alapú fogyasztásoptimalizálást. Ehhez adatalapú, precíz mérésekre és jól kidolgozott adatstratégiára van szükség.
A bérlőkkel is szoros együttműködést alakítottak ki, amelynek része a zöld bérleti szerződések alkalmazása. Dóra hozzátette, hogy ma már számos információ rendelkezésre áll, és ez az irány nem csupán morális kérdés, hanem komoly szabályozások is alátámasztják. A nagyvállalatok felelőssége, hogy megosszák tudásukat és gyakorlati tapasztalataikat a kisebb szereplőkkel, ezzel is elősegítve a fenntarthatósági célok elérését.
Kovács Tamás: a zéró karbon működés előbb-utóbb alapvetővé válik
Kovács Tamás elmondta, hogy a WING idén a teljes épületportfólióját felülvizsgálja, amelynek eredményeként konkrét vállalásokat fognak megfogalmazni. Hangsúlyozta, hogy bízik abban, hogy a zéró karbon működés előbb-utóbb alapvetővé válik, hasonlóan ahhoz, ahogyan az AI integrálódott a mindennapi működésbe.
A kis- és középvállalkozások számára az adatgyűjtés és a kockázatelemzés a legfontosabb, valamint az, hogy edukációval és szemléletformálással támogassák őket a fenntartható működés irányába.
A HuGBC szerepe: szakmai támogatás, szemléletformálás és iparági együttműködés
A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete kiemelt szerepet vállal az edukáció és a szemléletformálás terén. Az egyesület workshopokat, rendezvényeket és fórumokat szervez, hogy tagjait és az iparág szereplőit folyamatosan támogassa a fenntarthatósági célok elérésében. A karbonsemlegesség eléréséhez elengedhetetlen az átfogó együttműködés és az egyértelmű célok meghatározása.
A decemberi Green Talk eseményünk itt visszanézhető YouTube csatornánkon.