Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük, itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) 2024. november 6-án tartotta éves konferenciáját, amely idén a Green Future Conference 2024 - Net Zéró Karbon Építés – Vigyázz, Kész, Rajt! címet viselte. Az esemény célja a karbonsemleges építés előmozdítása és a 2050-es dekarbonizációs célok elérésének támogatása volt
Az eseményt Dr. Hegedűs Éva, az egyesület ügyvezető titkára, Barta Zsombor a HuGBC nagykövete házigazdaként, Szarvas Gábor pedig az egyesület elnökeként közösen nyitották meg és köszöntötték az egybegyűlteket. Szarvas Gábor köszönetét fejezte ki az esemény szponzorainak és kiemelte, hogy összefogásra van szükség a 2050-es dekarbonizációs célok eléréséhez nem csak világszerte, de a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének tagjainak körében is.
Köszöntőt mondott továbbá Diana Madunic, Svéd Nagykövet Asszony, aki a rendezvény fővédnökeként karbonsemleges épületeket mutatott be hazájából, Svédországból. Diana Madunic felhívta a figyelmet a téma sürgető aktualitására és az épületállomány karbonkibocsátásának egyre növekvő szerepére a zöldátállásban.
Matthew Black, a World Green Building Council (Climate Action Manager, WorldGBC) hangsúlyozta, hogy a magyar Zéró Karbon Útiterv 2050 kulcsfontosságú lépés a globális klímacélok elérése felé. Kiemelte, hogy az útiterv egy szélesebb európai kezdeményezés része, melyben 12 ország, köztük Magyarország is hasonló terveket dolgozott ki. Ezek az erőfeszítések összhangban vannak a WorldGBC EU Policy Whole Life Carbon Roadmap-jével, amely a teljes dekarbonizáció felgyorsítását célozza Európában. Matthew hangsúlyozta, hogy a magyar útiterv nem csupán egy technikai dokumentum, hanem egy eszköz az iparági szereplők számára, hogy konkrét dekarbonizációs stratégiákat dolgozzanak ki. Rávilágított arra is, hogy az azonnali cselekvés elengedhetetlen, mivel már rendelkezésre állnak a szükséges megoldások és technológiák a 2050-es szén-dioxid-semlegesség eléréséhez, és hogy a legfontosabb tényező a sikeres haladásban a közös együttműködés.
Dr. Kolossa József a HuGBC szakmai vezetőjeként ünnepélyesen mutatta be a Building Life projekt keretében újonnan elkészült Zéró Karbon Útitervet, melynek létrejöttében széleskörű stakeholder csoportok működtek közre. Az útiterv alapjául a Green Policy Center által elkészített szakmai anyag állt, amit a HuGBC szakmai célcsoportok (tervezők, építészek, alapanyaggyártók, ingatlanfejlesztők, bérlők, üzemeltetők, finanszírozók bankok, tanácsadó cégek, civilszervezetek, önkormányzati és állami szabályozó szervezetek) és tagjainak bevonásával vizsgált meg, majd formálta gyakorlatban alkalmazhatóvá. József továbbá betekintést nyújtott az elkészült útiterv egyes részeibe, a 2030-ra meghatározott karbon min/max modellt és a szereplőnként kifejtett viszonyrendszert is bemutatva. Elmondta, hogy minden HuGBC tagnak lehetősége nyílik személyre szabottan választ kapni arra, hogy 2025-ben milyen feladatai vannak a jövőbeni karbonsemlegesség eléréséhez.
A fenntarthatóság és zéró karbon kibocsátás elérésének stratégiai kihívásai
A Green Future Conference 2024 első paneljében, melyet Barta Zsombor moderált, a fenntarthatóság, a szemléletformálás és a vállalások kérdéskörei kerültek a középpontba. A beszélgetés résztvevői voltak: Karafa László, a Saint-Gobain Hungary Kft. Quarry & Sustainability Manager-e, Dr. Hegedűs Éva, a HuGBC ügyvezető titkára, Noéh Gábor, a White Star Real Estate műszaki vezetője, Szemerédi Dóra Diána, a Gránit Pólus ESG és vállalati kapcsolatokért felelős vezetője, valamint Koczóh Levente, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője.
A panel központi témája az volt, hogy hogyan építhető be a fenntarthatóság és a zéró karbon kibocsátás iránti elkötelezettség a vállalatok és közösségek gondolkodásába. A szakértők megvitatták, hogy a társadalmi felelősségvállalás, a gazdasági ösztönzők és a szabályozási környezet hogyan járulnak hozzá a karbonsemlegesség eléréséhez, és miként lehet ezeket összhangba hozni a fenntartható fejlődés céljaival. A beszélgetésben két kulcsfontosságú kérdés került előtérbe: hogyan érhetjük el a társadalmi szemléletváltást a zéró karbon cél érdekében, és milyen szerepet játszanak a vállalatok a fenntartható stratégiákban?
A résztvevők kiemelték, hogy a szemléletformálás nem csupán az építőipar szereplőinek egymásra gyakorolt hatásán múlik, hanem elengedhetetlen a rendszerszemlélet. A klímasemlegesség elérését egyfajta kooperatív társasjátékként lehet elképzelni, ahol minden szereplőnek fontos szerepe van. Szemerédi Dóra kitért arra is, hogy az épületek bérlőinek is felelőssége van a zéró karbon átállásban. Az üzemeltetők felelősek azért, hogy tájékoztassák bérlőiket az energiaárak változásáról és a megújuló energiákra való áttérésről. Ez nemcsak szemléletformálási lehetőséget biztosít, hanem a bérlők érdeke is, mivel előbb-utóbb minden vállalkozás számára kötelezővé válik a jelentéstétel.
Dr. Hegedűs Éva a TOP Clever nemzetközi szemléletformáló és edukációs projektet hozta fel példaként, amely a Zéró Karbon Útiterv gyakorlatba történő átültetését célozza. Éva kiemelte, hogy a 2050-es célok elérését pozitív fényben kell feltüntetni, így könnyebben motiválhatók a szereplők a saját szintjükön történő megvalósításra. Noéh Gábor pedig azt hangsúlyozta, hogy nem várhatunk a gyerekeinkre, nekünk kell tennünk a célok eléréséért. Ehhez elengedhetetlen a vezetők elköteleződése, és a Saint-Gobain példája tökéletesen illusztrálja, hogyan kell ezt a gyakorlatban megvalósítani.
A Magyar Építészeti Törvény végrehajtásának új irányvonalai
Gombos Márk, az Építési és Közlekedési Minisztérium területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára az építési tevékenységekre vonatkozó szabályozási változásokat ismertette. Előadásában beszélt a változó jogszabályi környezetről és az önkormányzatok növekvő hatásköréről, különös figyelmet fordítva az építési engedélyekhez kapcsolódó eltérések kezelésére. Az új szabályozás bevezetett egy tűréshatárt, amely lehetővé teszi, hogy kisebb eltéréseket alkalmazzanak az engedélyezett tervektől anélkül, hogy jogszerűtlenné válnának. Továbbá, egyszerűsített bejelentési eljárásokat is említett, amelyek gyorsítják a hatósági jóváhagyási folyamatokat, különösen a kisebb lakóépületek esetében, miközben lehetőséget biztosítanak a helyi építési szabályzatok hatékonyabb érvényesítésére. Az előadás során szó esett arról is, hogy az önkormányzatok hatásköre a reklámszabályozás terén is bővült. A szakmagyakorlás területén kötelező kamarai tagságot vezettek be a felelős műszaki vezetők és építési műszaki ellenőrök számára. Ezen kívül Gombos részletesen ismertette a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítási kötelezettségeket, beleértve a biztosítás fedezetére, összegére és ellenőrzésére vonatkozó előírásokat. A biztosításokat az építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapján történő tevékenységekhez is kötelező megkötni. A változások között szerepelt a digitális napló vezetésének kötelezettsége, amely eltávolította a papír alapú naplókkal kapcsolatos rendelkezéseket. Az építtetői fedezetkezelés és a kapcsolódó pénzügyi szabályok is részletesen bemutatásra kerültek. Az összességében az előadás az építési szabályozás modernizálását, egyszerűsítését és a helyi szabályozás érvényesítésének fokozását célozta.
A fenntarthatóságot támogató szabályozási eszközök az építőiparban
A „Fenntarthatóság és szabályozás” panel során, melyet Kolossa József DLA, a HuGBC vezető fenntarthatósági tanácsadója moderált, a szakértők az építőipar és városfejlesztés szabályozási kérdéseit vitatták meg. A beszélgetés során Gombos Márk, az Építési és Közlekedési Minisztérium területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára, Szöllősi Gábor, az Agrofutura Magyarország Kft. ügyvezetője, Kiss Attila, a Kingspan Kereskedelmi Kft. alkalmazástechnikai vezetője és Balogh Zoltán, az Elektro-Kamleithner Kft. ügyvezető tulajdonosa osztották meg véleményüket a fenntarthatósági célok eléréséhez szükséges szabályozási változásokról. A panel tagjai arra keresték a választ, hogy miként támogathatják a szabályozási eszközök a megújuló energiaforrások alkalmazását, és hogyan kezelhetők azok a kihívások, amelyek a fenntartható városok kialakításakor merülnek fel. A beszélgetés során felmerült, hogy a fenntarthatóság elérését jelentősen nehezítik a sok szereplő közötti érdekellentétek. Szöllősi Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy „ne a koporsónk legyen a város a nyári hőségben, hanem lehetőség”. Balogh Zoltán szerint a probléma egyik gyökere, hogy a mindennapi energiafelhasználás csökkentését az épületekben megelőző jelleggel előírások még nem tartalmazzák. Kiss Attila hozzátette, hogy a csökkentési elvárások országonként változhatnak, és mint alapanyaggyártó, már tudatosan készülnek a változásokra. A karbonlábnyom csökkentése nemcsak az üzemeltetésből, hanem az építőanyagokból is ered, így termékeiket már a szükséges környezetbarát megoldásokkal készítik elő.
Litkai Gergely, a magyar stand-up comedy ismert képviselője előadásában rávilágított a betonnal való építkezés és a deforesztáció káros hatásaira, valamint a kihasználatlan épületek növekvő problémájára.
A Skanska fenntarthatósági stratégiája: zéró szén-dioxid-kibocsátás és innovatív megoldások
Stefan Andersson (Project Development Manager, SKANSKA Commercial Development Nordic) röviden bemutatta a svéd építőipari cég tevékenységét, kiemelve, hogy az építőipar és a településfejlesztés kulcsszerepet játszik Svédország klímapolitikájában. A Skanska célja, hogy 2045-re elérje a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást minden projektjében, az értéklánc minden szintjén. Andersson beszélt a fenntarthatósági célok elérése során felmerülő kihívásokról, mint például a széles körű beszállítói és kivitelezői hálózat, az iparág versenyközpontú jellege és a fenntarthatóság, valamint a költséghatékonyság közötti egyensúly megteremtése.
Bár a Skanska 2018-ban már erős fenntarthatósági háttérrel rendelkezett, a cég korlátozott ismeretekkel bírt az épületek rejtett szén-dioxid-kibocsátásáról. Ennek kezelésére a Skanska a svéd zöld építési egyesülettel (SGBC) együttműködve elindította a NollCO2 tanúsítási projektet, melynek célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, különös figyelmet fordítva a rejtett szén-dioxid-kibocsátásra az anyagforrástól a bontásig.
A Skanska egyik büszkesége a Hyllie Terrass projekt, egy Malmö-i irodaház, amely túlmutat a jelenlegi fenntarthatósági szabványokon. A projekt célja a körkörös gazdaság és az újrahasználat szerepének kiemelése a tervezésben, valamint a beszállítók és kivitelezők együttműködése. A 12 emeletes, 14 000 négyzetméteres irodaházat a COBE Architects tervezte. A Hyllie Terrass LEED Platinum minősítést kapott, és NollCO2 klímasemleges irodaház lett. Fenntartható megoldásokat alkalmaz, például zöld tetőteraszokat, WELL szabvány szerinti munkahelyeket és energiahatékony megoldásokat, mint a napelemek és akkumulátorok. Ezen kívül az építőipari hulladék újrahasznosítását innovatív módon oldják meg, például maradék betonból, fából és bőrből minőségi bútorokat készítenek.
Andersson szerint a fenntarthatóságot a tervezés és kivitelezés minden szakaszában figyelembe kell venni.
Drees & Sommer: A körforgásos építés és a városi bányászat szerepe a fenntartható építkezésben
Kocsis János Zoltán (Senior Project Manager, Drees & Sommer) előadásában kiemelte, hogy az innováció és a fenntarthatóság már nem csupán választás kérdése, hanem minden iparág jövőbeni sikerének alapja. A zéró emissziós célok elérése nemcsak a bolygó védelmét, hanem a hosszú távú vállalati sikerességet is szolgálják. A Drees & Sommer támogatja a szervezeteket abban, hogy karbonsemlegesek legyenek, miközben a társadalmi igazságosságot és a versenyképességet is figyelembe veszik. A cég hisz abban, hogy az iparágak összekapcsolásával érhetők el a legjobb eredmények a karbonsemlegesség terén.
Az előadás nagy részét a körforgásos építkezési megközelítésnek szentelte, amelynek célja a fenntartható és újrahasznosítható épületek létrehozása. A körforgásos építkezés alapja, hogy az épületek élettartama alatt keletkező hulladékot minimalizálni lehet az anyagok újrahasznosításával és újrafelhasználásával. Ezen megközelítés kulcsfontosságú eszköze a "Körforgási útlevél" (Circularity Passport®), amely részletesen nyomon követi az épület minden egyes komponenseinek anyagösszetételét, származását, valamint újrafelhasználási és újrahasznosítási lehetőségeit.
A városi bányászat koncepciója is szerepet kapott az előadásban, amely a városi környezetben található anyagok és erőforrások újrahasznosítására összpontosít. A városi bányászat során a meglévő épületek és infrastruktúra anyagait használják fel újra, csökkentve ezzel az új nyersanyagok iránti keresletet.
A ZIN projektben a fenntarthatóságot és a rugalmasságot helyezték előtérbe az építkezés során. A munkakörnyezet zöldítését nagyméretű növények elhelyezésével érték el, javítva ezzel a légminőséget és az általános komfortérzetet. Az építészeti rugalmasság lehetővé tette a terek és technológiák adaptálását a változó igényekhez, miközben kiemelt figyelmet fordítottak az építőanyagok, például beton, üveg és alumínium újrahasznosítására, ezzel csökkentve az ökológiai lábnyomot. A városi bányászati stratégia részeként céljuk a hulladék minimalizálása és az anyagok körforgásos újrafelhasználása volt.
A zéró karbon épületek jövője és kihívásai Magyarországon
A "Zéró karbon épületek lehetőségei Magyarországon" panelben a szakemberek a fenntartható jövő megteremtésének kulcsfontosságú elemeit vizsgálták. A moderátor, Hartvig Lajos DLA, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. építésze vezette a beszélgetést, melyen részt vettek Hoffer Dávid, a Skanska Commercial Development Europe Project Manager-e, Bakos Bálint, az Equinox International Kft. alapító partnere, Radnóty Zoltán, az ÚjbudaOne és BudafokOne Logisztikai Park ügyvezető tulajdonosa, valamint Lennard de Klerk, a Klunen Magyarország Kft. (Irota EcoLodge) tulajdonosa és Kocsis János Zoltán, a Drees Sommer szenior projektmenedzsere is.
A panel során a szakemberek a zéró karbon épületek megvalósíthatóságát vizsgálták Magyarországon, figyelembe véve a jelenlegi technológiai lehetőségeket és piaci korlátokat. Különös hangsúlyt kaptak a megújuló energiaforrások és fenntartható anyagok építkezési folyamatokba történő integrálásának lehetőségei, valamint az ezen megoldások elterjedését akadályozó tényezők. A beszélgetésben szó esett az életciklus szemlélet fontosságáról és a beépített karbon számításának szükségességéről, melyek elengedhetetlen szempontok egy épület tervezésekor.
A panel emellett kiemelte a felújítás, vagyis a retrofit fontosságát, mint a legjobb megoldást a karbonsemleges épületállomány létrehozásában. Radnóty Zoltán kiemelte, hogy a jelenlegi épületek 80%-a még 2050-re is használatban marad, így a felújítás elengedhetetlen a fenntartható építkezés jövője szempontjából.
Az ESG törvény végrehajtása és hatása a vállalatok versenyképességére
Fehér Sándor, az MGFÜ csoportvezetője, előadásában bemutatta az ESG törvény és a vállalatokra gyakorolt hatás közötti összefüggést, különös tekintettel a versenyképességre. Véleménye szerint az ESG szemlélet alapja, hogy a vállalatok stratégiai versenyelőnyként használják, miközben figyelembe veszik a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat a hosszú távú fejlődésük érdekében. Kiemelte, hogy az ESG tevékenység uniós szintű harmonizálására azért van szükség, hogy javuljon a vállalatok versenyképessége és jobban megítélhetők legyenek a stakeholderek számára. Az előadás során szó volt a vállalkozások beszámolási kötelezettségeinek változásáról is, amelyek a korábbi gyakorlathoz képest bővültek. Az ESG törvény előírja, hogy a vállalatok nemcsak saját tevékenységüket, hanem az egész ellátási láncukat, beleértve a közvetlen és közvetett beszállítókat is, ESG szempontok szerint kell átvilágítaniuk. A beszámoló bemutatja a vállalkozások teljesítményét a fenntarthatósági és társadalmi kérdések tekintetében. Az MGFÜ tevékenysége kiemelten a kis- és középvállalkozások (kkv-k) ESG szempontú felkészítésére és fejlesztésére összpontosít, különféle programokkal és tanácsadással segítve a vállalkozásokat az ESG szemléletformálásában.
Az ESG szempontok integrálása az építőipari projektek életciklusába: fenntartható megoldások és kihívások
A panelben, amelyet dr. Jánosi István, a HuGBC ESG Munkacsoport vezetője moderált, azt elmezték a szakértők, hogy hogyan integrálhatók az ESG szempontok az építőipari projektek teljes életciklusába, a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig. A beszélgetés középpontjában az állt, hogy az építőipar, mint jelentős környezeti lábnyommal rendelkező ágazat, miként felelhet meg a fenntarthatósági elvárásoknak, különös figyelmet fordítva a megújuló energiaforrások alkalmazására, a fenntartható anyagok használatára és az energiahatékonyság növelésére.
A résztvevők, köztük Kurucz Regina (okl. építészmérnök, épületenergetikus szakmérnök, WELL AP & Faculty), Tunkli Gábor (minőség –és környezetirányítási vezető, Lindab Kft.), Horváth Áron (fenntarthatósági igazgató Magyarország és Közép-Kelet Európa, CBRE), és Deme Ágnes (ESG Services Manager, KPMG), megosztották tapasztalataikat és konkrét megoldásaikat az ESG integrálásával kapcsolatban. A beszélgetés során olyan kérdésekre kerestek választ, mint hogy hogyan járulhat hozzá az ESG a fenntartható építési projektek sikeréhez, valamint milyen akadályok nehezítik az ESG követelmények bevezetését az építőiparban. A szakértők egyetértettek abban, hogy a vállalatoknak alapos állapotfelmérést kell végezniük, amely során szembesülnek a valós adatokkal, majd olyan erős stratégiát kell kidolgozniuk, amely meghatározza a mérőszámokat és biztosítja azok rendszeres jelentését.
Tunkli Gábor, a Lindab Kft. munkatársa, beszélt a cég fenntarthatósági törekvéseiről, kiemelve az energiahatékony légtechnikai megoldásokat és az újrahasznosított anyagok, például acél alkalmazását. Azt is hangsúlyozta, hogy az EPD-k, azaz környezetvédelmi terméknyilatkozatok fejlesztése kiemelt aktualitást nyert. Kurucz Regina a WELL és az ESRS jelentéstételi keretrendszerek közötti szinergiákat elemezte, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az épületek felújításakor nemcsak az energetikai hatékonyságot kell javítani, hanem az egészséges és biztonságos belső környezet kialakítására is törekedni kell, beleértve a veszélyes anyagok eltávolítását és az egészségre ártalmas anyagok elkerülését.
Az EU taxonómia szerepe a fenntarthatósági célok elérésében
Carolina Larsson (Head of Certification, Sweden Green Building Council) előadása során a svéd fenntarthatósági kontextus bemutatása mellett arról beszélt, hogyan lehet az energiahatékonyságból kiindulva szélesebb körű fenntarthatósági célokat elérni. Kiemelte a Svéd Zöld Építési Tanács (SGBC) és más fenntarthatósági keretrendszerek fontos szerepét ebben a folyamatban. Az EU taxonómia keretrendszere kulcsfontosságú, mivel irányt mutat a pénzügyi szektor és a vállalkozások számára a Párizsi Megállapodás és a 2030-ig terjedő ütemterv céljainak elérésében. A taxonómiával összefüggésben említést nyert az NFRD jelentéstételi kötelezettség, a CSR Jelentések (CSRD) és a Fenntartható Pénzügyi Információk Irányelve (SFDR). Az előadó hangsúlyozta az EU taxonómia és a különböző tanúsítási rendszerek közötti összhang fontosságát, mivel ezek a rendszerek ellenőrzési folyamatokat és teljes életciklus-értékelést tartalmaznak, amelyek megfelelnek a taxonómia kritériumainak, és már most is támogatják a célkitűzéseinek jelentős részét.
A zöld hitelek szerepe és kihívásai a fenntartható fejlődés finanszírozásában
A "Zöld hitelek Magyarországon" panelben a fenntartható fejlődés finanszírozásának aktuális kérdéseit vitatták meg a szakértők. A moderátori szerepet Szarvas Gábor, a HuGBC elnöke látta el, a beszélgetés résztvevői pedig Bencze Anna, a HelloParks fenntarthatósági vezetője, Kovács Emese, az MN6 Energy Agency ügyvezető igazgatója, Gyura Gábor, az Aquincum Sustainable Finance ügyvezetője, valamint Avar Balázs, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának vezető tanácsadója voltak. A panel célja az EU taxonómia és a zöld hitelek szerepének elemzése volt a klímacélok elérésében, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen szabályozási környezetet kell kialakítani ahhoz, hogy a pénzügyi szektor aktívan támogassa a zöld átállást. A diskurzus során olyan kérdések is felmerültek, mint a politika szerepe a zöld finanszírozás ösztönzésében, a zöld hitelek versenyképessége a hagyományos hitelekhez képest, valamint a nemzetközi együttműködés szükségessége a zöld finanszírozás globális elterjedéséhez.
A HuGBC első ízben adta át a Zéró Karbon Díjat
A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete 2024-ben életre hívta a Zéró Karbon Díjat, amely az építőiparban alkalmazott innovatív, karbonsemleges megoldásokat hivatott elismerni, és azok munkáját díjazza, akik úttörő szerepet vállalnak a zéró karbon kibocsátás elérésében. A díjat nívós szakmai zsűri értékelte: Nagy Csaba, Prima Primissima díjas építész, a MÉSZ elnöke, Dr. Fegyverneky Sándor, építész, volt országos főépítész, Dr. Szalay Zsuzsa, egyetemi docens, a BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék Tanszékvezető-helyettese, valamint Szentesi Mária, a HuGBC alelnöke. Az első díjátadóra a konferencia keretében került sor. A díjakat négy kategóriában osztották ki: a Szemléletformálás kategóriában Beleznay Éva és Bakos Bálint, az Épületüzemeltetés kategóriában az Allee Bevásárlóközpont, az Új építés kategóriában pedig a Duna Smart Power Systems Okosgyár, míg a Felújítás kategóriában a szegedi Tilia Irodaház nyerte el a kitüntetést.
Összefogás a fenntartható jövőért: a Green Future Konferencia eredményei
A rendezvényen 140 szakember vett részt, akik közül sokan csatlakoztak a HuGBC-hez, és vállalásokat tettek a Zéró Karbon Útiterv megvalósítására. Az eseményt egy Rapid Connect networking szekció zárta, amely lehetőséget adott az új szakmai kapcsolatok kialakítására, további együttműködések alapjait megteremtve.
A Green Future Konferencia ismét bizonyította, hogy a karbonsemleges építés nemcsak szükségszerű, hanem megvalósítható is, ha az ágazat összefogással és elkötelezettséggel dolgozik egy fenntartható jövő érdekében.