Established Member of the

HuGBC

Budapest - úton a fenntarthatóság felé

Az ENSZ Fejlesztési Programja szerint 2050-re az európaiak 80% -a városban fog élni. A gyors urbanizáció hatékony kezelésére fenntarthatósági stratégiák születnek. Ezek arra is kitérnek, hogyan élvezhetjük a jövőben városok által nyújtott társadalmi-gazdasági előnyöket. De mitől lesz egy város fenntartható? Barta Zsombor a HuGBC elnöke is válaszolt a CEEenergynews-nak.
1

"Noha vannak pozitív tendenciák, Budapest fizikai, építészeti és földrajzi adottságai a várost a fenntartható városok rangsorában előkelőbb helyre predesztinálnák" - nyilatkozta Ámon Ada, a főpolgármester klímaügyi tanácsadója.

A főváros kiemelt prioritásai közé tartozik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a levegő minőségének javítása, valamint az éghajlatváltozás káros hatásainak enyhítése. A szakember számos kihívást említ, amelyeket meg kell küzdeni ahhoz, hogy Budapest valóban fenntarthatóvá váljon.

"A fenntartható gyakorlatok integrálása az építőiparban komoly kihívás, mivel a város üvegházhatást okozó gázkibocsátásának kb. 75%-a épületekből származik" - magyarázza Ámon Ada.

Budapest gyönyörű, történelmi épületeiről híres, mely sajnos nem hatékony fűtési rendszereket és rossz energiateljesítményt is jelent egyben. Ez is hozzájárul a rossz levegőminőséghez és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi problémákhoz. Ezért az épületállomány utólagos felszerelése óriási jelentőségű, és nagy lehetőségeket rejt magában az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Ámon Ada emlékeztet arra is, hogy bár az építőiparnak jelentős a környezetre, a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatása, az elmúlt évtizedekben nemcsak budapesti, hanem országos szinten is alig volt állami támogatás az emberek otthonának felújításához.

Barta Zsombor, a Magyar Környzettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) elnöke szerint az épített környezet dekarbonizálása nagymértékben függ attól, miként tudjuk felgyorsítani az épületállomány felújításának ütemét.

Az elmúlt évben sok nemzeti stratégiai dokumentumot dolgoztak ki a Párizsi Megállapodás céljainak elérése érdekében. Azonban az éves 3%-os felújítás eléréséhez meg kell változtatni a nemzeti finanszírozási rendszert, új zöld finanszírozási rendszereket kell kidolgozni, jobb megoldásokra és a magánbefektetések tudatosítására, valamint az egész építőipar kapacitásának növelésére és képzésére van szükség.

A teljes cikk itt olvasható angol nyelven.

Forrás: http://ceenergynews.com

<< Vissza a főoldalra