Established Member of the

HuGBC

Döngicsélő buszmegállók Utrechtben

2019. augusztus 01., Sajtómegjelenés 181 levegő minőség zöld felületek biodiverzitás Utrecht

A buszok mellett ezután méhekre is számíthatunk az utrechti megállókban. A város a legkülönbözőbb módokon kíván zöldíteni, a levegő minőségén javítani és egyben a biodiverzitás fenntartásáról is gondoskodni. A zöldtetős megálló pavilonok és a fejünk felett döngicsélő méhek egy új korszak kezdetét jelentik.
1

Hollandia megint dobott egy komolyat a közlekedés zöldítése terén. Néhány évvel ezelőtt – egy évvel a megcélzott határidő előtt – a vasútközlekedés teljes villamos energia ellátását  szélerőművekre tették át (és úgy tűnik, rendben működik, a holland vasút azóta is az egyik legpontosabb Európában), majd napelemes, valamint a kerékpárosok energiáját felhasználó, önvilágító bicikli utakat fejlesztettek, most pedig Utrechtben álltak elő valami izgalmassal és fontossal.

Kis lépésnek tűnik, de mind megvalósításában, mind üzenetértékében határozottan jövőbemutató vállalkozás. Utrecht ugyanis úgy döntött, hogy bezöldít egy jó pár, eddig még parlagon heverő vízszintes felületet és teljesen új köntöst adott a város 316 buszmegálló esővédő pavilonjának. A sűrűn lakott egyetemi város vezetése ugyanis komolyan fel szeretné venni a harcot az egészségre egyre ártalmasabb nagyarányú légszennyezéssel szemben, amely Hollandia szerte már-már a második vezető halálozási okká nőtte ki magát. Európa nagyvárosai sorra igyekeznek megküzdeni a szűk, adott esetben több száz éves kialakítású utcákra rátelepedő autóforgalommal és az ezáltal okozott életminőség romlással – hiszen a légszennyezés mellett a megnövekedő zajszint egyre komolyabb stressz faktor, az épületekre rakódó porszemcsék pedig oly mértékben tudják kikezdeni az évszázados köveket, hogy azok porózussá, omlataggá válhatnak, mint ez nemrég a Notre Dame tűzvész esetén is külön aggodalmat okozott.

Általában a gyalogos zónák kiszélesítésével, vagy a belvárosba belépő forgalom korlátozásával igyekeznek valamelyest javítani a levegő állapotán. Vannak, ahol látványos lépéseket sikerült tenni, Koppenhágában és Szöulban például a korábban föld alá kényszerített átfolyó vizeket szabadították fel ismét és alakítottak ki körülötte rekreációs zónákat. Az így fellélegző városban mérhetően beigazolható, hogy a felszínre kerülő víz frissítő hatása szélesebb zónában is élvezhető, az autóforgalomtól való megszabadulás pedig a szennyezés mellett a zajszintet és a hőérzetet is csökkenti. Madridban nem rég olvashattunk a belvárosba tartó forgalom korlátozásáról, majd az új városvezetés ez ellen lépett, amit azonban néhány nap alatt civil szervezetek és a bíróság ismét megváltoztatott és a levegő védelme mellett döntött az autókkal szemben.    
Utrechtben kreatívan keresik a megoldásokat, miként lehetne a légszennyezést csökkenteni. 316 buszmegálló pavilon olyan zöld tetőt kapott, amelynek növényzete segít a káros anyagok megkötésében, az esővíz megfelelő kezelésében – a növényzet és a talaj nagy részben képes felhasználni azt, a felesleg pedig lassítva folyik el, ezzel is kímélve a terhelt csatornahálózatot –, nyáron kellemesen temperálja a pavilont, így jó közérzetet nyújtva az ott várakozóknak, ugyanakkor pozitív látványt nyújt a felülről ránéző ablakokból.

A buszmegállók tetején igyekeztek változatos növényzetet telepíteni, amely jól harmonizál a város és a környezetének flórájával, de a növénytakaró alapját leginkább a varjúháj képzi. A változatos növényzetben felbukkanó mezei virágok pedig ide tudják vonzani a méheket és egyéb veszélyeztetett rovarokat. A nagyvárosok is nagyban felelősek ugyanis a létfontosságú rovarfajok, így a méhek egyedszámának drasztikus csökkenésében, Utrecht próbál a helyzeten javítani és egyben szerepet játszani a figyelemfelkeltésben is. A kis tetőkerteket a város saját hatáskörében gondozza, a növényeket ápolja, locsolja, ha kell, pótolja. Ugyanakkor a buszmegálló tetőkertekkel egyértelműen inspirálni kívánják a helyi lakosokat is arra, hogy a vízszintes felületeken minél több helyen alakítsanak ki zöld felületeket. A városvezetés a jelentkező, vállalkozó szellemű lakókat tanácsokkal segíti és speciális ültető közeggel támogatja.  A méztermelés mellett a gyümölcstermesztésben is létfontosságú méhek számára kialakítandó városi virágoskertek és kaptárépítések létrehozását is támogatja a város, így a lakosok a telepítéshez konkrét segédletet kapnak.

A méhek odavonzása egyesek szemében eleinte ijedelmet keltett, hogy a rovarok majd a várakozó utasokat támadják és csípik meg, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az itteni növények nem az emberekre is támadó darazsakat, hanem a szelídebb méheket vonzzák, akik pedig kifejezetten a tetőre telepített virágoskertre repülnek. Van, amikor a buszmegálló oldalpaneljeit is be tudták zöld programba, azokra zöldfalakat, függőkerteket telepítettek.

A légszennyezés csökkentését előirányzó zöldítő program azonban összetett, nem ebből az egy, bár igen látványos elemből áll. A terv lényege hosszútávon, várhatóan 2028-ig a dízelbuszok elektromos üzeműekkel való kiváltása, első ütemben tíz elektromos jármű áll forgalomba, amelyhez az áramot – akárcsak a vasút esetében – belföldi szélmalmokból nyerik. A dízeles buszon vezetőit addig is optimális vezetési technikára képezik, hogy a járművek energiafelhasználása ideális legyen. A „környezetvédő” módon vezető sofőrök számára házibajnokságot rendeznek, amelyen első helyezettje díjazásban részesül. A kertek fenntartásában résztvevő munkagépek is elektromos meghajtásúak, energiájukat szintén szélerőművekből szállítják a töltőpontokra. Maguk a pavilonok LED világítást kaptak, a padokat pedig a gyorsan termő, a legfenntarthatóbb építőanyagból, bambuszból készítették.

A teljes cikk itt olvasható. 
 

Forrás: http://epiteszforum.hu

<< Vissza a főoldalra