Established Member of the

HuGBC

Erősen koncentrált a korszerűtlen lakások területi eloszlása

A magyar lakásállomány energiahatékonysága gyenge, a minőségi megújulás lassú – állapítja meg évről-évre a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentése. A most kiadott elemzésben sincs ez másként, hiszen, bár valamelyest javult a helyzet az erre irányuló támogatásoknak köszönhetően, még jónéhány évre van teendő a lakásállomány energiahatékonyságának javítását illetően. A helyzet a jelenlegi energiaválságban még inkább sürgető.
1

A lakáspiaci jelentés megállapítja, hogy a hazai lakóingatlan-állomány energetikai hatékonysága a kiadott energetikai tanúsítványok alapján összességében kedvezőtlen. A 2016 óta összesen mintegy 919 ezer energetikai tanúsítvány került kiadásra lakóingatlanra, ami a hazai lakóingatlan-állomány 20 százalékát lefedi, így jó képet adhat a teljes lakásállományról energetikai hatékonyság szempontjából. A kiadott tanúsítványok 30 százaléka HH, vagyis gyenge vagy rosszabb besorolású, amely ingatlanok energetikai hatékonysága legalább háromszor gyengébb a közel nulla energiaigény követelményszintnél, és csupán 3,5 százalékuk éri el utóbbi szintet, vagyis a BB besorolást.

A mellékelt ábrán az is jól látható, hogy az energetikailag hatékony és hatékonytalan lakóingatlanok földrajzi eloszlása ugyanakkor rendkívül egyenetlen az ország területén belül.

A 2016 óta lakóingatlanokra kiadott energetikai tanúsítványokon belül a gyenge (HH) vagy rosszabb besorolásúak aránya járásonként

16 járásban a kiadott tanúsítványok több mint 70 százaléka a legrosszabb három kategóriába került, vagyis HH vagy rosszabb besorolású. Ezekből több járás az ország északkeleti részén helyezkedik el. Huszonhat járásban – amelyek jellemzően Budapesten, Pest megyében és az ország észak-nyugati részén helyezkednek el – ugyanakkor a 30 százalékot is meghaladja a CC vagy jobb besorolású lakóingatlanok aránya. A kedvező energetikával rendelkező lakóingatlanok e területeken való koncentrációját részben az magyarázza, hogy az elmúlt évek újlakás-építéseinek jelentős része is e területeken összpontosult.

A jegybanki jelentés szerint a hazai lakásállomány megújulási aránya 12 éve elmarad az EU átlagától, ezen idő alatt mintegy 100–150 ezer lakás megépítése maradt el. Emiatt a használt lakások piacáról hiányzik a fiatal, relatíve újabb építésű és jó minőségű kínálat. Magyarországon a legnagyobb energiamennyiséget a lakások használják fel, ezen a területen jelentős megtakarításokat lehetne elérni az épületfelújítások elősegítésével.

Jelenleg egy szétszakadó lakáspiaci helyzet kezd kialakulni, amiben a rossz energiahatékonyságú ingatlanokat csökkenő ár, amíg a jó energiahatékonyságúakat az árak stagnálása/emelkedése jellemzi, az új építésűekét pedig folytatódó áremelkedés.

lakásállomány minőségi megújításának két eszköze: enegiahatékony új lakások építése és a meglévő korszerűtlen lakások enegiahatékonysági felújítása. Az elmúlt két évben ezeket az építéseket és korszerűsítéseket célzottan támogatta az otthonfelújítási támogatás és kölcsön, valamint az MNB Zöld Otthon programjában folyósított úgynevezett zöldhitel. Előbbi ez év végéig érhető el, utóbbi már az év közepén kimerült, és a jegybank információja szerint egyelőre nem indítják újra.

Ezzel együtt a Kormány visszavonta és újabb két évre kitolta az új lakások közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményét 2024 júniusáig, amely egy korábbi halasztás után 2022. július 1-jén lépett életbe. A rendelet, amely összességében könnyebbséget jelent az építtetőknek és csekély mértékben növelheti a következő negyedévekben kiadott használatbavételi engedélyek számát, de kérdés, hogy érdemes-e nem hatékony lakóépületeket építeni.

Az MNB által összehívott piactudás-egyeztetésen a lakáspiaci zöld átállás kapcsán elhangzott, hogy a fenntarthatósági szempont lakáspiaci terjedését negatívan befolyásolta két szabályozási változás is az elmúlt időszakban – olvasható a jelentésben. Egyrészt a közel nulla energiaigényű épületek használatbavételét megkövetelő szabályozás alkalmazásának 2024. év közepéig kitolt határideje, másrészt pedig a háztartások és vállalkozások által újonnan telepítendő napelemes rendszereinek megszűnő szaldó elszámolása. Egyes piaci szereplők szerint a fenntarthatósági szempontokat érdemes lehet összehangolni a különböző szabályozásokban, és egyöntetűen segíteni a zöld átállást előrevivő tevékenységeket.

A lakáspolitika kapcsán a résztvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt évek lakáspolitikai intézkedéseit tovább kell vinni, az esetleges szükséges felülvizsgálatokkal együtt.

A teljes cikk itt olvasható.

 

<< Vissza a főoldalra