Emerging Member of the

HuGBC

Fenntarthatóság települési léptékben: konferencia a HuGBC szervezésében

2015. szeptember 21., Saját hír 2869

Szeptember 16-án számos településvezető részvételével várta az érdeklődőket a Fenntartható településfejlesztés konferencia.
6

Mérföldkő volt a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete életében a rendezvény, hiszen most érkezett el az a pillanat, amikor a fenntartható építés iránt elkötelezett maroknyi szakember által alapított szervezet egy nagyon fontos célcsoportot tudott érdemben megszólítani: a települések vezetőit és az önkormányzatok szakembereit. Hogy mekkora a jelentősége a városoknak, falvaknak, községeknek a fenntarthatóság szempontjából, azt jól szemléltették a prezentációk során felmerült olyan információk, mint hogy mekkora megtakarítást jelenthet, ha átgondolt az önkormányzati létesítmények energiagazdálkodása, vagy mekkora a megtérülése a jól előkészített terveknek. A konferencia fővédnöke Dr. Hoffmann Tamás, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda polgármestere volt.

A rendezvényt Molnár László, Újbuda alpolgármestere nyitotta meg, aki a Száhel-övezettől a szingapúri szmogig terjedő, ijesztő példákkal szemléltette, miért is fontos, hogy a Fenntartható Energiagazdálkodási Terv mielőbb valósággá váljon. "A legutóbbi példa is jól mutatja, hogy a problémák jelentős része emberi károkozás miatt alakult ki, melynek rövid időn belül gátat kell szabnunk, a közkeletű mondást idézve, a 24. órában vagyunk. Ezért is nagyon fontos, hogy vannak olyan szellemi műhelyek, civil és kormányzati kezdeményezések, amelyek világosan felismerik, hogy nem a klímavédelem és a fejlődés között kell választanunk, hanem a köztes utat választva felelősséggel és tudatosan kell tennünk földünk, hazánk, lakóhelyünk jövőjéért" – fejtette ki.

Baross Pál, a HuGBC elnöke köszöntőjében kiemelte a TÖOSz és a társzervezetek szerepét abban, hogy létrejöhetett a rendezvény, továbbá megköszönte a támogatást a 11. kerületi önkormányzatnak is. "Az elmúlt években elsősorban az épületekre koncentráltunk. Itt biztos lábon állt a tudományunk, mert tudtuk, hogyan lehet telepíteni, tájolni, tervezni, építeni és üzemelni egy épületet úgy, hogy az kevesebb energiát, vizet, zöldfelületet fogyasszon, hogy több legyen benne a természetes fény és hogy a beépített anyagok élettartama hosszú legyen" – mondta el Baross Pál. "De tagjainkban egyre erősödött az igény, hogy környezettudatosság fogalmát és gyakorlatát kiterjesszük a településekre, és tudatosan kerestük azokat a társszervezeteket, amelyek tevékenységének fókuszában inkább a teleülések, mint az épületek állnak. A mai konferencia részben ezekkel a társszervezetekkel való együttműködés eredménye." Azt is hozzátette: „hallottak-e róla, elhiszik-e, meg tudják-e tenni?” – a fenntarthatóság kapcsán is ez a három kérdés a legfontosabb.

Szintén köszöntötte a résztvevőket Kerekes Miklós, a TÖOSZ társelnöke és Ajak város polgármestere. Hangsúlyozta, hogy a szervezetnek több mint 1600 tagja van, és olyan szakemberekre támaszkodnak, akik tudásukkal segítenek élhetővé tenni a településeket.

Beleznay Éva építész, várostervező, a HuGBC alelnöke az önkormányzati energiahatékonyság programjavaslatot ismertető prezentációjában kiemelte: a konferencia célja, hogy gyakorlati tanácsokkal lássa el a települési önkormányzatok vezetőit. Bemutatta a Polgármesterek Szövetsége munkáját, és kiemelte annak jelentőségét: a települések keressék a finanszírozási lehetőségeket a helyi fenntarthatósági beruházásokhoz, ne csak várják a pályázatok kiírását. Az előadásból megismerhettük a Fenntartható Energiagazdálkodás Akcióterv megvalósításának lépéseit is.

Ongjerth Richárd, a MUT Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezetője úgy vélte: a pénzről kéne kicsit többet beszélni, hiszen a többi terület már jól áll ehhez képest. „A mottó a kulcs az önfinanszírozó településhez. Miért? Mert megéri!” – emelte ki. Hangsúlyozta továbbá, hogy 2020 után jóval nehezebb lesz pályázati forrásokat szerezni, az energiagazdálkodás pedig olyan terület, ahol biztosan megtérül a befektetés.”Elapadó EU-s források helyett fenntarthatóan finanszírozható településfejlesztési akciókra van szükség” – tette hozzá.

„Nem félünk a 100% energetikai önellátást kimondani” – ezzel az erős felütéssel indított Baranyák Zoltán, a GoodWill Consulting Kft. vezető energetikai szakmérnöke, aki arról is beszélt: nem mindegy, hogy milyen úton érjük célunkat, mert óriási költségbeli különbségek lehetnek. „Mindenki csak biztatni tudunk egy jó terv készítésére, hiszen az 10, 20-szorosát is behozza annak, mint amennyibe kerül” – mondta el a szakember, aki beszélt még az energetikai koncepció fő szempontjairól és gyakorlati példákról is.           

Megfelelő döntéseket akkor lehet hozni, ha a megfelelő adatok rendelkezésünkre állnak – hangsúlyozta ki a kávészünet utáni blokk első előadója, Lengyel Kristóf, a Pannon Építőműhely energetikai üzletágának igazgatója. Arról is beszélt: rendkívül fontos a pályázatok esetében a megfelelő előkészület, hiszen ritkán és rendszertelenül nyílnak meg energetikai pályázatok, és ha megtörténik, a keresleti oldal nagyban meghaladja a keretet, továbbá rövid a határidő is. A Nyírő Gyula kórház példáján az energetikai korszerűsítő beruházás gyakorlati lépéseit is megismerhettük.

Kozmikus világtól a pinceküszöbig – Ertsey Attila DLA, építész autonóm településekről szóló előadása jól szemléltette, mennyire összetett a téma. „Muszáj fenntartható fogyasztásra átállnunk, hiszen például a Meadows-jelentés 2030-ra jósol egy társadalmi összeomlást, többek között a természeti erőforrások szűkössége miatt” – emelte ki a szakember. A téma komolyságának aktuális világpolitikai kitekintés adott nyomatékot. „Sokszor nem kell smart grid, csak „smart ember” a racionális megoldásokhoz, smart city mellett pedig létezhet a smart village is” – tette hozzá.

Dr. Reith András, az ABUD Mérnökiroda Kft. ügyvezetője az élhetőbb városok célkitűzése kapcsán olyan jelenségekről beszélt, mint a városi hősziget jelensége, amely közvetlenül hat a közérzetünkre és az energiafelhasználásra is. Elemezte a városi köztérfelújítások lehetséges hibáit is, és rámutatott: nagyon fontos, hogy legyen települési energetikus, hisz egy ilyen szakember mindenképp spórolni fog a településnek. A Smart City fogalma kapcsán (amely helyett a szakember jobban szereti a hatékony város kifejezést) pedig elmondta: fontos, hogy a fejlesztők együtt gondolkozzanak azokkal az építészekkel, energetikusokkal, akik jól ismerik a várost – csak a technológiákra hagyatkozni vétek lenne.

Az ebédszünet után Hégli Imre, Újbuda önkormányzatának környezetvédelmi osztályvezetője a kerületben zajló fejlesztéseket mutatta be, mint amilyen a panelprogram, amely nemcsak energetikai, hanem esztétikai felújítás is. Érintette a kerületben található gyógyvizek témáját is, továbbá a szelektív hulladékgyűjtést, amelyhez 2013-ig a társasházak 50%-a csatlakozott önkéntesen. További fontos kezdeményezések Újbudán a környezeti nevelés, a komposztálás és a madárbarát kert program. Nagyon népszerűen a közösségi kertek, amelyekből hamarosan egy újabb nyílik. Azt is elmondta: a kerület célja a zöldfelületi állomány megtartása, növelése is.

Dr. Bart István, az Energiaklub elnökségi tagja egy sikeres kistérségi energiaprojekt tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. A szakember a kistérségi összefogás fontosságát hangsúlyozta, hiszen szerinte önmagukban egyes települések nem elegendőek egy SEAP-hoz (Fenntartható Energia Cselekvési Terv), és a pályázás is nehéz egyedül. A bemutatott program magában foglalt nyílászárócserét, napelemek telepítését, központi fűtés és hőszigetelés létesítését. „A SEAP nemcsak egy gondolatkísérlet, nagyon fontos kiinduló pontja lehet egy beruházásnak. Segítségével össze lehet hozni azokat az önkormányzatokat, akik érdekeltek lehetnek a programban. Kistelepüléseknél pedig nagyon fontos, hogy legyen egy olyan szakmai szervezet, aki előreviszi, segíti a projektet” – tette hozzá.

Rácz Zoltán Útkeresés a kisvárosok energiaracionalizálásában című előadásában elmondta: saját érdekünk, hogy csökkentsük az ország irdatlan energiafelhasználását, mert az a zsebünkre megy. Ez az energiafelhasználás pedig nagyon nagy arányban fűtési energiamennyiség. Konkrét példának a szekszárdi polgármesteri hivatal felújítását hozta, statisztikai adatokkal kísért elemzés formájában, aminek a végén feltette a kérdést: „Jól döntünk-e, ha presztízsépületre nagyon sok pénzt költünk?”. Felhívta a figyelmet az értelmetlen költések (pl. terek felújítása) kerülésére is, „ezeket a következő ciklusban nem kéne folytatni”, javasolta.

Végül olyan gyakorlati példák ismertetése következett, amelyek megvalósításában az Egyesület építészei részt vettek. Nagy Csaba építész a 13. kerületben épült 100 lakásos passzívházat mutatta be, amelynek során már használói tapasztalatokról is beszámolhatott, illetve a kerületbe tervezett óvodát ismertette. Szekér László DLA, építész a pesterzsébeti iskolafelújításról beszélt, amelynek során passzívházas épületszárnnyal bővült a 70-es években épült általános iskola (az épület bekerült az ERN Leadership Award 2013 rövidlistájára is). „Olyan aspektusok miatt is szeretik az épületet, amire előre nem is gondoltunk, például a jó levegő miatt vagy amiatt, hogy akár le is lehet heveredni a padlóra” –számolt be róla a tervező, aki azt is elmondta: a passzívház szintű megvalósításra nem volt plusz anyagi keret, azt a tervezés optimalizálásával sikerült megvalósítani. A szakember azt is kifejtette: a meglévő intézményrendszer szerinte nem alkalmas a változások elősegítésére.

Kovács Andrea, a Green Fortune Kft. ügyvezetője kifejtette: szívügye a beltéri zöldítés, ami elengedhetetlen urbanizált világunk lakhatóvá tételében, hiszen az emberek egyre több időt töltenek a falak között, így egyre kevesebbet tudunk a növényekről. Felhívta a figyelmet a városi beltéri levegő szennyezettségére, és beszélt a beteg épület szindrómáról. Azt is elmondta: a növényfal a beltéri zöld leglátványosabb formája, és ismertette az erre legalkalmasabb növényfajokat és a beltéri növények jótékony hatásait is.

A kérdések során Komlós Ferenc épületgépész felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar hőszivattyúk a legjobbak, és érdeklődött, hogy azok bekerülhetnek-e a passzívházakba. Szekér László válaszában elmondta: a hőszivattyú nagyon jól működik a passzívházban, a felvetés kapcsán pedig felhívta a figyelmet a minősítés lehetőségére.

A konferencia után rapid randi keretében lehetősége nyílt a támogató partnerek képviselőivel konzultálni és kérdéseket feltenni.

A konferencia támogatói az ABUD Mérnökiroda Kft., a GoodWill Consulting Kft., a Green Fortune Kft., a Pannon Építőműhely Kft., a T-Systems Magyarország Zrt., a MESDI Magyarország Kft., az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és a Nemzeti Kulturális Alap, szakmai támogató a Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Magyar Urbanisztikai Társaság Tudásközpont voltak.

Képgaléria a rendezvényről itt.

Fotók © Katona Csilla
 

Forrás: http://hugbc.hu

<< Vissza a főoldalra