Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük, itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Rendhagyó témaválasztással várta az érdeklődőket az RICS és a HuGBC havi rendszerességű sorozata9
Barta Zsombor, a HuGBC elnökségi tagja már nem először mesél extrém kalandokról az előadás-sorozat keretében. Míg korábban egy laoszi napelemes víztisztító rendszer létrehozását mutatta be, most ismét egy egzotikus, ám lenyűgöző, és szinte elérhetetlen tájra vitte magával a hallgatóságot: saját antarktiszi expedíciójának részleteiről mesélt.
Az előadó kitért a környezetvédelem és a klímaváltozás kérdéskörére, hiszen az Antarktisz felett továbbra is ott egy tízmillió négyzetmérföldnyi (Észak-Amerika méretű) ózonlyuk, mely a rendszeres mérések és feljegyzések óta kiterjedésének a csúcspontját 2015 októberében érte el. A kontinens jégrétege a Föld jégkészletének 90%-át, ezen belül a az édesvízkészlet 70%-át teszi ki. Ezért sem közömbös, hogy a jég keletkezése és olvadása milyen folyamatokat és összefüggéseket mutat. Ezeket radar és műholdfelvételek, valamint grafikonok jól szemléltették.
Az előadás során számos érdekes tényt és adatot tudhatott meg a hallgatóság. Így például míg az északi sarkör jégtakarója folyamatosan csökken addig az antarktiszi jég folyamatosan nőtt az utóbbi 35 év során (kb. tízévente 1%-al ). Ennek a pontos okát még kutatják, de valószínűsíthető, hogy ez is összefüggésben van a globális klímaváltozással. Az Ausztrália területének kétszeresével megegyező méretű földrész a szélsőségek kontinense, hisz itt mérték a földön a valaha feljegyzett leghidegebb hőmérsékletet (-89.6 °C), ez a terület földünk legszárazabb része (kb évi 20mm csapadék) és a kontinens a legszelesebb is egyben (akár 327 km/h szélsebességekkel). A kontinenst borító jégtakaró átlagos vastagsága mintegy 1.6 km, de mértek közel 4 km vastag részek is. A hatalmas úszó jéghegyek és jégtáblák közel 40m magasak és akár 10km szélesek is lehetnek, viszont ezek a kolosszusok rendkívül veszélyesek is egyben, hisz a hegy közel 90%-a a víz alatt található és instabilitásuk miatt bármikor oldalra dőlhetnek vagy átfordulhatnak.
Képzeletbeli látogatást tehettünk több kutatóállomáson, továbbá a kifejezetten erre a vidékre kifejlesztett jégtörő kutatóhajón is, és számos helyi állatfaj (például pingvinek és oroszlánfókák) képeit is megcsodálhattuk. Értesülhettünk továbbá olyan, részben környezetvédelemmel és az antarktiszi történelemmel kapcsolatos kérdésekről is, mint a korábban bálnavadászok által használt létesítmények részben rendezetlen sorsa is.
Az előadást a Green Talk rendezvények szokása szerint kérdezz-felelek szekció zárta.
Az expedícióról pár képet a képre kattintva láthatnak az olvasóink.
A márciusi eseményről részletek hamarosan, figyeljék honlapunkat és közösségi média felületeinket!
Forrás: http://hugbc.hu