Established Member of the

HuGBC

Ha nem kezdjük el energetikailag is felújítani az otthonainkat, esélytelenek a 2050-es klímacélok

Ha nem foglalkozunk azzal, hogy a CO2-kibocsátásunk nagyjából 40 százalékát adó lakóépületeinket felújítsuk, akkor teljesen esélytelen, hogy a klímasemlegességet 2050-re elérjük, mivel a jelenleg használatban lévő épületek nagy részét még akkor is használni fogjuk.
1

Hiába gondoljuk azt, hogy 2050 még messze van, már most el kell kezdeni a magyarországi épületállományt felújítani. Évente nagyjából 100-130 ezer lakás mélyfelújítására lenne szükség – mondta Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója a G7 Podcastban.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet nemrég megjelent Hazai Felújítási Hullám című tanulmánya szerint az elmúlt öt évben 2500-3000 milliárd forintot költött a magyar lakosság energetikai felújításra, ennek viszont csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással. Ez egyrészt a lakosságnak is rossz, mert a magasabb energiahatékonyságú otthonok rezsijén spórolni lehet, másrészt viszont így nem fogjuk elérni 2050-re a törvénybe foglalt klímasemlegességet. A tanulmányból készült összefoglaló cikket a Másfélfok.hu-n ide kattintva lehet elolvasni.

Egy tipikus magyar lakóépület, például egy Kádár-kocka, ami a legjobban elterjedt Magyarországon, az energiafogyasztásának háromnegyedét a fűtés teszi ki. Emellett 10-10 százalékot ad a meleg víz előállítás és a világítás. Mivel a fűtés ekkora arányt tesz ki, ezért ennek CO2-kibocsátását kell leginkább csökkenteni. Az első lépés az energiaigény csökkentése: az épület hőígényét elsősorban tető- és födémszigeteléssel és nyílászáró cserével lehet csökkenteni. A második lépés a fűtési rendszer korszerűsítése lehet, ami például  gázfűtés esetén energiahatékonyabb kondenzációs kazán beszerzését jelentheti, amit a radiátorok cseréje, hőmérsékletszabályozók beszerzése egészítheti ki.

A magyarországi lakóépületek átlagos energiahatékonysága FF-es, ami a skála közepétől lejjebb szerepel, azaz viszonylag rossz fogyasztást jelez. Ezek az épületek 2-4-szer nagyobb mennyiségű energiát is fogyaszthatnak, mint egy korszerűnek tekinthető ház. Ha egy ilyen FF-es energiafogyasztású házat alaposan felújítunk, akkor el lehet jutni a CC besorolásig, amellyel a felére lehet csökkenteni a ház energiafogyasztását.

A kormány idén 150-170 milliárd forintot tervez felújítások támogatására fordítani – energetikai feltételek nélkül. A tanulmányból viszont az is kiderült, hogy a következő 5 évben is jelentős összeget tervez a magyar lakosság ilyesmire költeni.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: http://www.mehi.hu

<< Vissza a főoldalra