Established Member of the

HuGBC

Halálos hellyé válhat Budapest

2019. szeptember 03., Sajtómegjelenés 177 hőhullámok árnyékolás hősziget hatás

A városi hőszigethatás 50 százalékkal növeli a halálozási arányt hőhullámok idején. Valamit tenni kell. Az Európát egyre gyakrabban, hosszabb ideig és magasabb értékekkel sújtó hőhullámok a globális éghajlatváltozás eredményei, a különböző forgatókönyvek abban megegyeznek, hogy a jövőben még rosszabb lesz a helyzet.
1

Mindez már nem arról szól, hogy kicsit megizzadunk, a tartósan magas hőmérséklet szó szerint életveszélyes, a 2015-ös öt hőhullám hazánkban 1800 ember életét követelte. Testünk hűtése ugyanis megfeszített munkára készteti a szervezetet, amelyben a szervek – főleg a szív – károsodnak, kimerülnek. 

 

Városokban a legrosszabb

A várhatóan mind extrémebb hőhullámok a városokban válnak igazán komoly fenyegetéssé, hiszen közismert, hogy a „sok beton”, a sötét felületek többszörösen okádják vissza a hőt, éjjel sem engedik lehűlni a levegőt. A szakszerű megfogalmazás nyilván pontosabb, és talán érzékletesebb is:

Városainkra főként az épületek sugárzásos hőleadása következtében kialakult mikroklíma miatt valóságos hőszigetként tekinthetünk, a hőhullámok egészségügyi hatása is ebben a környezetben a legdrasztikusabb – mondja a 24.hu-nak Szagri Dóra, a BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének doktorandusza. Csak egy apró példa: a növénytakaróval borított parkok felszíne 12-14 fokkal lehet hűvösebb még a házak között is, mint az aszfaltozott, burkolt tereké.

Regionális klímamodellek Magyarországra az átlaghőmérséklet 3-4 Celsius-fokos emelkedését jósolják az évszázad végéig, amihez tegyük hozzá: a városi hőszigethatás 50 százalékban járulhat hozzá a hővel kapcsolatos halálozások számához.

Ki kell zárni a forróságot

Egészen nyilvánvaló, hogy valamit tenni kell, és ezen dolgozik a tanszék Klímaváltozás és Épületenergetikai Kutatócsoportja, amelynek szakértőnk is a tagja. Céljuk kettős. Egyrészt épületeink hőterhelésének csökkentése építészeti megoldásokkal, másrészt a lakosság viselkedésének tudatossá tétele.

Jelenleg egy országos, úgynevezett sérülékenységi térkép kidolgozása a következő lépés, amelyhez segítséget nyújt a hazai épületállomány és a lakók szokásainak felmérése. A munka sikeréhez – közvetve pedig a hőség okozta mortalitás visszaszorításához – bárki hozzájárulhat ennek az anonim kérdőívnek a kitöltésével.

Új építkezéseknél és már meglévő házak felújításánál a jövőben nemcsak a meleg benntartására kell törekednünk a télre gondolva, hanem a nyári túlmelegedést is figyelembe kell vennünk. Aktuális feladat, hiszen dübörögnek a lakásépítések, illetve a felmérések szerint a hazai ingatlanállomány 70 százaléka, mintegy kétmillió épület szorul felújításra.

Tervezés és megszokások

A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány példát, kezdjük rögtön a tervezéssel, nem mindegy ugyanis az épület tájolása, úgynevezett benapozása az ablakok elhelyezésénél. Nyilván mindenki üvegfalú teraszt szeretne, hogy a lakás napfényben fürödjön, ám ez nyáron iszonyú túlmelegedéssel járhat. Sokat számít a megfelelően megválasztott és elhelyezett növényzet, és bizony az épület színe is: egy sötét fal intenzív napsugárzás hatására akár 30 fokkal lehet melegebb a világosnál.

Fix árnyékvetőket érdemes alkalmazni, és a külső árnyékolás, például a redőny vagy a zsaluzia nagyságrendekkel hatékonyabb, mint a belső (sötétítő függöny) – tér rá Szagri Dóra a lakossági szokásokra. Jó, ha legalább két szemközti homlokzaton van ablak a huzat kialakítására, és szellőztetni csak éjszaka szabad, vagy ha a külső hőmérséklet alacsonyabb a belsőnél.

A cikk itt folytatódik.

Kép forrása: Bielik István / 24.hu

Forrás: http://24.hu

<< Vissza a főoldalra