Emerging Member of the

HuGBC

Házat PET palackból

2019. február 05., Sajtómegjelenés 141 újrahasznosítás PET palack közösségépítés

A világot lassan betemeti a műanyagszemét, újrahasznosítása viszont roppant energiaigényes. Nem egy olyan kísérlet zajlik azonban a világon, amely során nem csak masszív építőanyagot lehet szemétből előállítani, de a nehézségekkel élő csoportokat bevonva a közösségformáló ereje is számottevő lehet.
2

Akár zöld hippi szövegnek hangzik, akár nem, kétségtelen tény, hogy az emberiség — nem beszélve a teljes ökoszisztémáról — kezd belefulladni a saját maga termelte szemétbe. Ha most nem is tekinthetjük át mai léptékben a végletetekbe fokozott termelés, fogyasztás, szállítás és építkezés környezeti, gazdasági, társadalmi fenntarthatatlanságának — vagy éppen fenntarthatatlanságának — kérdését, fókuszáljunk egyedül a hulladékra. Arra a hulladékra, amit már egyszer megtermeltünk és amitől valamilyen módon igyekszünk, de igazából nem tudunk megszabadulni. 

Létezik az ENSZ-nek, egy Magyarország által is aláírt – egyébként sok ponton kritizálható – fenntarthatósági fejlesztési terve (Fenntartható Fejlődési Célok – azaz Agenda 2030: Sustainable Development Goals, rövidítve: SDG), amelyben 17, egymással szoros kapcsolatban levő célterületen szeretnének látványos javulást elérni a következő bő évtizedben. Ennek egyik eleme a fenntartható városok és közösségek arányainak látványos növelése, amely kölcsönhatásban van az óceánok és a szárazföldek környezetével, az éghajlatváltozással, valamint a különböző, a társadalmi jólétet és esélyegyenlőséget elősegítő céllal.

A szelektív hulladékgyűjtés gondolata lassan-lassan kezd mindennapossá válni a hazai gyakorlatban is, de annak az ismerete, hogy mi történik a sárga kukákba kidobott műanyagokkal és a PET palackok millióival, már kevésbé köztudott. Amerikai kutatók 2017-ben megjelent számítása szerint a műanyag flakonok megjelenése óta nagyjából 8,3 milliárd tonnát gyártottak ebből a termékből. Ennek 9%-át hasznosították újra, 79 % pedig különböző legális vagy illegális szemétlerakókban, esetleg a világtengerekben végezte. Azt is tudjuk, hogy az óceánokban legalább öt, alsó hangon 7,5 Magyarországnyi méretű (700.000 négyzetkilométer), de más számítások szerint jóformán Oroszország területét kitevő (15 millió négyzetkilométer) kiterjedésű műagyag szemétszigetek álltak össze. A küzdelem reménytelennek látszik, hiszen percenként egymillió műanyag flakont vásárolunk meg világszerte, azok nagy részét pár perc használat után a szemétbe dobjuk. A mai mennyiség nagyjából fele kerül újrahasznosításra és csupán 7%-ból lesz ismét palack. A PET palackok lebomlásai ideje hozzávetőlegesen 450 év, az újrahasznosításuk pedig igen sok energiával és vízzel jár, mire más csomagolóanyag, ipari alapanyag, vagy akár ruha lesz belőle.

Sokan próbálják tudatosítani, hogy az a leghatékonyabb megoldás, ha meg sem vásároljuk a terméket. Így nem kell legyártani, nem keletkezik belőle hulladék. Az Európai Unió által is elfogadott hulladékpiramis csúcsán a megelőzés – a meg nem vásárolt hulladék – áll, a következő lépés pedig az újrahasznosítás.

Ha már valami a szemétre kerül, előtte próbáljuk meg kitalálni, hogy mi másra lehetne átalakítás nélkül, vagy kisebb ráfordítással használni. Mivel a palackok világszerte óriási problémát okoznak, így számos kísérlet próbál valamit kezdeni a jelenséggel. Így bukkant fel az utóbbi időben például az építkezéseken is „tartós” építőanyagként. A hangsúly a kísérleten van, hiszen sokszor a kényszer, vagy a környezetvédelmi aktivisták lelkesedése szülte megoldások nem feltétlenül felelnek meg a mérnökök és a hatóságok szigorú elvárásainak. Mégis, mindenképpen érdemes megnézni, hogy milyen irányban zajlanak próbálkozások az építőipari újrahasznosításra.

A jelenség  jól összeköthető a társadalmi problémákkal, hiszen a legtöbb kísérlet olyan területeken zajlik, ahol probléma a lakhatás, nincs megfelelő, helyben fellelhető építőanyag, vagy éppen import moratóriumot rendeltek el, Utóbbira volt példa pár évvel ezelőtt Nigériában. A nyugat-afrikai olajnagyhatalom, amely  célul tűzte ki a szegénység minden formájának felszámolását célzó SDG (Sustainable Development Goals) mihamarabbi elérését, lelkesen kísérletezik a különböző hulladék anyagok felhasználásával az építőiparban. Azt már jó pár éve tartó próbálkozások igazolják, hogy mindez nem csak a környezetre, hanem a helyi gazdaságra, a közösségépítésre és a szociális lakhatásra is pozitív hatással lehet.

Nigéria mellett a világ számos más, meleg égövi országában kísérleteznek a PET palackok felhasználásával. A kidolgozott modell szerint nagyjából 8-14.000, homokkal megtöltött, majd a sár és cement keverékével egymáshoz tapasztott palackból igen masszív – akár golyóálló – házat lehet építeni. Rugalmassága miatt jól ellenállhat a környezeti kihívásoknak és még a földrengésnek is. Az eljárással már az ezredforduló óta kísérleteznek Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsiában, majd a tapasztalatokat felhasználva, civil szervezetek vitték el a módszert Afrikába is.

A nigériai Development Association for Renewable Energies nevű civil szervezet számításai szerint, a palackból készült házak építési költsége harmada a szokásos téglaházakénál, falai tartósak, energiafelhasználása is ideális: a nap forrósága ellen a homokréteg ugyanis jó szigetelést nyújt. A műanyag palackból történő építkezés egyben alkalmas eszköz a társadalmi felzárkóztatásra, közösségépítésre is, hiszen a folyamatba könnyen bevonhatók marginalizált csoportok, akiknek a közös munkával erősödhet az aktív polgári attitűdje. Ugandában, a menekülttáborok fiataljait vonják be a közösségi építkezés ezen formájába, s eközben a környezeti fenntarthatóságról is kaphatnak ismereteket.

Az újrahasznosított alapanyag  jelentősen csökkenti a környezeti terhelést és lényegesen kisebb a víz- és energiaigénye, valamint a CO2 kibocsátása, mint a hagyományos építőanyagoknak. Az ára is kedvező, alig harmada a szokványos technikáknak. 2015 óta több, az erőszak elől menekülő vidéki család számára építettek könnyen felállítható menedéket, amelyeket a kényszerű továbbköltözés alkalmával elemeire bontva vihettek tovább magukkal. 

A teljes cikk itt olvasható.
 

Forrás: http://epiteszforum.hu

<< Vissza a főoldalra