Established Member of the

HuGBC

Helyileg termelni, tárolni, és kiegyensúlyozva kell kiosztani a villamos energiát

Második alkalommal rendezte meg a HuGBC december 1-jén a Green Brunch névre keresztelt exkluzív tematikus üzleti reggelijét. Forró téma került terítékre: hogyan tudjuk az egyes szakmákat összefogva csökkenteni az épületeink energiafüggőségét és kiszolgáltatottságát, milyen feladatok várnak a piaci szereplőkre.
1

A kérdés égető voltát mutatja, hogy már az esemény meghirdetésének másnapján betelt a 36 fős létszámkeret az összejövetelre, amely kapcsolódási és egyben közös gondolkodási, együttműködési alkalmat kínált az Egyesület tagjai számára.

A témát felvezető beszélgetésben Novotny Dénes, az ALTEO Group e-mobilitás üzletága, az ALTE-GO Kft. ügyvezető igazgatója, illetve a HuGBC társult tagja, a LEO FM Energetikai munkacsoportjának vezetője adott átfogó helyzetképet és vázolta a kilátásokat az energiapiac helyzetéről Ditróy Gergely, a Portfolio Ingatlan divizióvezetőjének kérdéseire.

Jelenlegi súlyponti dilemma, hogy noha az ingatlanfejlesztéseknél már több évtizede az energiahatékonyságra kellett volna törekedni, most egy mindenkinek fájdalmas árrobbanás kellett, hogy ez a kérdés megoldódjon. Az eddig olcsó energia hirtelen drága lett, és természetesen minden piaci szereplő gyorsan akarja megoldani a helyzetet. Milyen lehetőségek vannak? Előállítói, nyersanyag vagy felhasználói oldalról közelítsük meg a kérdést? Zöld energia kell, kevesebb felhasználás vagy szemléletváltás?

Novotny Dénes szerint először a jelenlegi szituáció pozitív hatásait érdemes szemügyre venni. Egyrészt, ha az energiaár-robbanás nem következik be, akkor a kitűzött – egyébként a realitástól messze lévő – EU klímacélok felét sem értük volna el a megújuló energiatermelésre vonatkozóan (nap, szél, víz). Másrészt a történelmi tapasztalatok alapján mindig egy válság, krízis hozza el az innovációs folyamatok újabb lendületét. Olyan innovációk kerültek a prioritási sor elejére, amelyek korábban nem voltak ott, átalakultak a preferenciák. Példaként említette, hogy a villamosenergia rendszerszintű szabályozásába bekapcsolódó energiatárolók megépítésének a megtérülése még a közelmúltig is a végtelenbe nyúlt. Most azonban belátható időn belül behozhatja a beruházási költségeket.

Ditróy Gergely megkérdőjelezte a mögöttes klímatudatosságot: ha az a helyzet állna elő, hogy megújulók nélkül is lehetne olcsón és biztonságosan energiát előállítani, akkor talán megint nem lenne fontos a zöldülés? Átmeneti-e vagy valóban elindult érdemben a tudatos tervezés, és a cégvezetők szemléletét átbillentette az energiakrízis?

Novotny Dénes az autóipari gyártási átállásokat például már visszafordíthatatlannak látja. Az elektromos autók gyors elterjedése minden korábbi előrejelzésre rácáfol. A prognózisok szerint 2025-26-ra visszaesnek az energiaárak; az olcsóbb villamos energiaárak mellett pedig a nagy tömeg számára is reális opció lesz elektromos autóra váltani a fosszilis üzemanyagú gépjárművek helyett.   Az energiatárolásban és szabályozásban hatalmas lehetőségek rejlenek, mert a villamos energia nem egész nap, folyamatosan drága, csak a termelést és a fogyasztást ki kell egyensúlyozni. Ugyanakkor felsőbb döntési és szabályozási szinteken kell generálni a változást, hogy az alsóbb szinteken kiszámíthatóbbak legyenek az árak.

Arra a kérdésre, hogy az ingatlanok területén az átmeneti megoldások mellett milyen hosszú távú átalakítási lehetőségeket lát energetikai oldalról, a szakember három területet emelt ki, hangsúlyozva, hogy a tőkeintenzív beruházásokat a legtöbb beruházó jelenleg elhalasztja. Egyrészt a nyersanyagokat jobban meg kell becsülniük az üzemeltetőknek és a bérlőknek egyaránt. Mindegy, milyen energiáról beszélünk, kevesebbet és okosabban kell felhasználni, valamint felértékelődik a mérések szerepe. Fontos a felhasználók, a bérlők munkatársainak tájékoztatása, oktatása, a kommunikációs csatornák fejlesztése. Az üzemeltetők részéről a műszaki személyzet oktatása, ösztönzése és számonkérése kulcsterület, valamint az innovatív javaslatok és ötletek megvalósítása is.

Dénes a gépészeti fejlesztéseknél is több lehetőséget lát: a hulladékhő-hasznosításban nagy potenciál rejlik, csakúgy, mint a hűtés és ventilátor-optimalizálásban, a benapozás-függő szabályozásban, a hőszivattyúk alkalmazásában, a csővezetékek hőszigetelésében, de akár az esővíz-kezelés megoldásában. Emellett a nagyteljesítményű gépek fokozatos indítása is kiegyenlítheti az energiafogyasztást.

Összességben átalakuló energiamix-szel, pl. a földgázhasználat lenullázásával a villamosenergia-fogyasztás nagyon meg fog növekedni, amit kezelni kell, mert az egyidejű használat okán a hálózati teljesítménykorláttal lesz probléma. Az ingatlanoknak decentralizált mini erőművekké kell válniuk és tárolókapacitásra lesz szükségük. Emellett hatékony energiamenedzsment rendszerrel ki kell osztani a fogyasztók között a villamos energiát, közben kezelve az egyidejű felhasználást. A villamos rendszerek terhelés- és lefutásoptimalizálása, a világítás-korszerűsítés, a saját (napelemes) energiatermelő-rendszer használata, az épületfelügyelet-optimalizálás vagy a gépjárműtöltés összehangolása az épület fogyasztásával mind-mind eszköz lehet erre.

Abban a szakember viszont meg tudta erősíteni Ditróy Gergelyt, hogy a fenti területek kezelése munkaerőpiaci oldalról nagy bajban van: hirtelen nincs megfelelő mennyiségű fizikai, szellemi kapacitás. Hiány mutatkozik villanyszerelő, villamosmérnök szakemberekből még a lényegi működés fenntartására is, amit nem lehet azonnal orvosolni, ezért a tudatosságban látja a legnagyobb fejlődési lehetőséget.

A tanulságos beszélgetés után a részt vevő HuGBC tagokkal – fejlesztő, építész, tanácsadó, üzemeltető, gyártó és szolgáltató szakemberekkel – továbbvittük a gondolkodást. Meghatároztuk azokat a területeket, ahol reaktív, illetve preventív beavatkozási lehetőségeket látunk az épületek energetikai függetlenítésére és a tervezési, üzemeltetési tudatosság növelésére.

E megállapításokat a HuGBC ajánlásaként osztjuk meg:

Reaktív beavatkozási lehetőségek

  • A jelenlegi energetikai állapot felmérése (adatrögzítés és monitoring), veszteségfeltárás
  • Az energiafelhasználás optimalizálása az adatok elemzésével
  • Összfogyasztás-csökkentés és az egyidejű energiafelhasználások csökkentése, valamint a flexibilitás megoldása
  • A felhasználói viselkedés megismerése (pl. almérőkkel), majd a bérlők érzékenyítése konkrét eszközökkel, kétirányú kommunikációval (pl. a fogyasztás és a költségek vizualizálása), tudatosság növeléssel és edukációval (nem csak az energiaár az egyetlen szempont)
  • Az energiafelhasználás központosítása, közben az üzemeltetői és a bérlői érdekek összehangolása
  • Átgondolt home office politika a bérlők részéről és felelős területgazdálkodás, mely lehetővé teszi az épülethasználattól függő üzemeltetést
  • Energetikai felújítások, a földgáztól való függetlenedés, villamos alapú gépészeti rendszerek alkalmazása feltételekkel
  • Diverzifikált energiabeszerzés
  • Az internet, üzemanyag és ellátásbiztonság megteremtése

 

Proaktív, preventív lehetőségek

  • Konszenzuson alapuló energiapolitikai vízió megalkotása
  • A jogszabályi környezet megfeleltetése
  • A tudatosság növelése mérésen alapuló adatokkal, a bérlők programszerű edukációja
  • A nemzeti energetikusi hálózaton keresztül (MMK – lakosság, MEKH – középületek) széleskörű ismeretterjesztés megvalósítása
  • Üzemeltetési költség vezérelte tervezés (pl. dinamikus szimuláció, az energetikai felültervezés megszűntetése, szoláris nyereség kihasználása, sziget üzemmódok kialakítása, intelligens épületfelügyelet, stb.)
  • Energiaközösségek, mikrohálózatok létrehozása
  • Energetikai tanácsadás a projekt elejétől
  • A hulladékhő hasznosításának megtervezése
  • A meglévő épületállomány hasznosítása és a már meglévő épületek gépészeti fejlesztése

<< Vissza a főoldalra