Hogyan hűthetjük le az európai városokat hőhullámok idején?

Európa nagy része szenved a Charon hőhullám perzselő hatásaitól. Ezek a szélsőséges időjárási események az éghajlatváltozás következtében egyre hevesebbé és gyakoribbá válnak, és – főleg a nyugati nemzetek számára – ijesztő jövőképet tartogatnak.

1

A rekordhőmérsékletű napok rávilágítottak arra, hogy városaink mennyire nincsenek felkészülve a 40°C-os hőmérséklet kezelésére. Ezzel ellentétben viszont még inkább megbecsültük azokat a részeket, amelyek enyhülést nyújtanak: a fákkal szegélyezett utcákat, a lombos parkokat, a partszakaszokat és a légkondicionált nyilvános helyeket – írja az Euronews.

Az úgynevezett „városi hősziget” hatás miatt a városokban sokkal melegebb van, mint az ország más részein, mivel a hő a magas épületek között reked, az aszfalt és a beton pedig magába szívja. Ezért innovatív intézkedésekre van szükség a városok lehűtéséhez.

Londontól Lisszabonig nem minden város egyformán élte meg a hőhullámot. Mit tanulhatunk tehát azoktól, amelyek élen járnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban?

Bécs hűvös utcái

Bécs a világ legélhetőbb városa az Economist Intelligence Unit globális élhetőségi indexe szerint. Az éghajlatváltozás mérséklése terén is magas pontszámot ért el, mivel az osztrák főváros először 1999-ben készített klímatervet, 2018-ban pedig Európa egyik első városa lett, amely stratégiát dolgozott ki a városi hőség felismerésére és leküzdésére. Amikor a hőség túlságosan nyomasztóvá válik, a lakosok olyan utcákon sétálhatnak, amelyek párakapukkal hűsítik őket.

Ezek a „hűvös utcák” (cool straßen) csak egy részét képezik az önkormányzat közinfrastruktúra-tervének. A város új kerékpárút-hálózatot is bevezetett, hogy vonzóbbá tegye a hőt termelő (és szennyező) autók elhagyását, és ígéretet tett arra, hogy évente 4500 új fát ültet.

Amellett, hogy új elemekkel bővíti a várost, Bécs ragaszkodik ahhoz, ami működik. Még mindig több mint 1000 nyilvános ivókút van, és megőrizte az 1920-as években épült városi uszodák kiterjedt hálózatát.

Dubrovnik is gyönyörű ivókutakkal rendelkezik, és mivel a tengerparton fekszik, a nagy falakon átjárókat épített, hogy a lakosok és a turisták gyorsan hozzáférjenek, ha hűsölni szeretnének.

Szellőzőfolyosók Frankfurtban

Frankfurt, a korábbi „Fák európai városa” győztes város, már most is jól teljesít a zöldfelületi lefedettség terén. Egy nemrégiben készült műholdas tanulmány szerint a fák nyáron akár 12°C-kal is csökkenthetik a felszíni hőmérsékletet, így a közterületeken található mintegy 200 000 fa határozottan jót tesz a pénzügyi fővárosnak.

Mivel Németország egyik legmelegebb városa, szükség volt néhány jelentős átalakításra is. Frankfurtban szellőzőfolyosók, azaz „Luftleitbahnen”-ek vannak: olyan területrészek, ahol nincsenek magas épületek, illetve nagy kiterjedésű fák, hogy a környező területekről hűvösebb levegőt szívjanak be.

A Nidda folyón átvezető Luftleitbahn például nyári éjszakákon másodpercenként akár 40 000 m3 hideg levegőt is beenged a városba.

Ezen túlmenően Frankfurt megköveteli, hogy bizonyos új épületek „zöld”, növényekkel borított tetővel rendelkezzenek. Ezek a napsütéses napokon akár 40 °C-kal is hűvösebbek lehetnek, mint a hagyományos tetők.

„A zöld tetőknek számos pozitív hatása van. Védik az épületet, szigetelnek és hűtenek. Ezzel költségeket is megtakarítanak. A növények a zajt elnyelik, a finom port megszűrik, a heves esőzések hatásait pedig tompítják azzal, hogy az esőt az aljzat elnyeli” – magyarázza Lara-Maria Mohr, a frankfurti környezetvédelmi hivatal munkatársa.

Éghajlatvédelmi menedékek Madridban

Spanyolországban egy bizonyos pontig forró nyári napok várhatók. Tavaly Madrid belvárosában megdőlt az eddigi 40,7 °C-os melegrekord – amelyet csak egy évvel korábban állítottak fel. Az időjárás-állomás, amely ezt feljegyezte, több mint 100 éves. És bár a mediterránok már régóta a hőséghez igazítják a munkájukat és a társadalmi életüket, így korábban kezdik a napot és délutáni sziesztát tartanak, ez a szabadság nem mindenkinek adatik meg. Egy 60 éves madridi utcaseprő tavaly tragikus módon hőgutában halt meg, miután előző nap összeesett munka közben. 

A hőhullámokat nem minden polgár éli meg egyformán. Az alacsonyabb jövedelmű területeken élők sokkal kisebb valószínűséggel rendelkeznek megfelelően szigetelt lakásokkal és hozzáféréssel hűvös, zöld területekhez. Madrid a jelenlegi hőhullám idején légkondicionált közterületeken, például könyvtárakban és közösségi központokban nyitott klímabunkereket, hogy megpróbáljon javítani a helyzeten, és létrehozott egy alkalmazást, amely felgyorsítja a belépést a város uszodáiba.

A város lehűtésére hosszú távú stratégia is létezik. A 2019-es „Színes madridi sziget” terv keretében 75 km hosszú „zöldövezetet” építenek a főváros körül. A közeli területekről készült termográfiai felvételek azt mutatják, hogy a talajhőmérséklet két év alatt máris 2°C-kal csökkent – írja a Politico.

Mik a legjobb módszerek a városok lehűtésére?

A városok számos más módon is védekezhetnek a túl forró napokon. Nürnbergben például a villamosvonalakat fűvel borították be, hogy lehűtsék őket.

Norwich építészmérnökei 100 szociális bérlakást építettek észak-déli tájolással, a déli ablakokon vízszintes árnyékolóval, hogy távol tartsák a legnagyobb hőséget. A Goldsmith Street ritka példa az Egyesült Királyságban a nyári és téli időszakra egyaránt hatékonyan kialakított házakra.

Jobb lakhatás és humánusabb épített környezet, zöld közlekedés, fák és vízfelületek: ezek az éghajlathoz alkalmazkodó városok legfontosabb alapelvei. De eltérő éghajlat és történelmi adottságok mellett honnan tudják az európai vezetők és várostervezők, hogy pontosan mit is kell tenniük?

A teljes cikk itt olvasható.

Kép forrása: Canva

Forrás: http://nrgreport.hu

<< Vissza a főoldalra