Hosszú Távú Felújítási Stratégia 2021–2027

A Stratégia egyik fő célja, hogy a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya, felújítás révén, 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá válhasson.

1

Az Európai Parlament és a Tanács 2018. május 30-án megjelent - épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról rendelkező - 2018/844 Irányelvének 2a. cikke, az uniós tagállamok részére kötelezettségként írja elő a Hosszú Távú Felújítási Stratégia elkészítését. Ennek hazai implementációját Magyarország Kormánya által 2020. január 8-án elfogadott Nemzeti Energia- és Klímaterv is rögzíti.

A fentiek eredményeként került elkészítésre a „Hosszú Távú Felújítási Stratégia az (EU) 2018/844 számú irányelve alapján a 2021–2027 közötti kohéziós célú támogatások kifizetését lehetővé tevő feljogosító feltételek teljesítése céljából” című dokumentum. A Stratégia egyik fő célja, hogy a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya, felújítás révén, 2050-renagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá válhasson.

A Stratégia kidolgozása során a jogszabályi megfelelőségen és tagállami kötelezettségen túl Magyarország azon stratégiai céljainak érvényesítése kapott kiemelt figyelmet, amelyek a hazai épületállomány megújítását a fenntartható, energia- és költséghatékony üzemeltetést lehetővé tevő mélyfelújításokra, az energiaimport csökkentésére, és az intelligens rendszerek alkalmazására alapozzák, fenntartva a közszolgáltatások végfogyasztói árainak jogszabályok által megszabott mértékű csökkentését.

Magyarország kiemelt jelentőséget szán továbbá az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) bevezetésének és magas szakmai színvonalon történő működtetésének. Az EKR bevezetésével számos energiahatékonysági felújítást ösztönző intézkedés tud megvalósulni, melyek bemutatását jelen Stratégia részletesen tartalmazza.

Az intézkedések kialakításánál fontos szempont az ún. támogatandó háztartások számának jelentős mértékű csökkentése, mely cél elérése közvetlenül és közvetve is hozzájárulna energiahatékonysági, környezetvédelmi, egészségügyi, gazdasági és szociodemográfiai mutatók javulásához.

Operatív célok és célkitűzések

1. 2030-ra 20%-os megtakarítás a hazai lakóépület-állomány energiafelhasználásában,

2. 2040-re 60%-os csökkenés az épületek energetikai célú felhasználásához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásban a 2018-2020-as átlagos szintről,

3. 2050-re a közel nulla energiaigény-szintnek megfelelő épületek százalékos aránya elérje a 90%-ot.

 

Forrás: https://ec.europa.eu/

<< Vissza a főoldalra