Emerging Member of the

HuGBC

Járatlan utakon - környezetbarát nyaraló a Hargitán

2018. szeptember 17., Sajtómegjelenés 173 környezetbarát nyaraló Benedek István Blipsz Hargita

Fény, fa, fű és föld voltak a hívószavak annál a megrendelésnél, amelynek keretében Benedek István (blipsz!) környezetbarát technológiával készült nyaralót tervezett a Hargita dombjaira. Az épület igazi járatlan utakon való kísérletezés: a legmodernebb alternatív megoldások itt nem egy metropolisz közepén, hanem a gyönyörű „semmiben” érvényesülnek.
3

„Ebben a házban semmi sem szokványos” – panaszolta az építő, de ami a megvalósítás kemény munkafázisában nehézségnek bizonyult, az a végeredmény különleges karakterét jelenti. Az egyik építészeti kihívás a tervezési fázisban a faszerkezetre helyezett füvesített terasztető helyes kialakítása volt: mivel Benedek Istvánék nem találtak hasonló helyi példát rá, végül egy szakkönyvből tervezték, átszellőztetett rétegrenddel. Az olvasósarok ablaka elé helyezett gabion árnyékolás vita tárgya volt a megrendelők között, de végül megvalósult, érdekes fényhatásokat képezve napközben és este is. A szalmabálás fal rétegrendje is kísérletezés: míg a tapasztott külső agyagvakolatot általában széles ereszkilógás védi az esőtől, ezt most átszellőztetett, rögzített gabionfallal oldották meg.

Az épület egyik legizgalmasabb vetülete az az anyaghasználat, amely egyszerre tud sokféle és homogén is maradni. Benedek István így nyilatkozik a témáról: Az alapok, talajon fekvő födém és a földfeltöltések támfalai betonból készültek, a háznak fa vázszerkezete van, vályogtégla kitöltéssel, részben ragasztott gerendákon fekvő, helyi fűfajtákkal ültetett zöldtetős terasztető, részben zsindelyborítású sátortető födéssel. Továbbá a házba az alábbi anyagok lettek beépítve: formaldehidmentes OSB 4 lemezek, páraáteresztő farostlemezek, szalmabála hőszigetelések a falakban, újrafelhasznált cellulóz hőszigetelések a falakban és tetőkben, farostlemez padlószigetelés, beltéri mészvakolatok, vízzáró hidraulikus mészvakolatok a fürdőkben. A faházban a szükséges hőtároló tömeget a csiszolt betonpadló és a falak vályogtégla kitöltése (az emeleten is) biztosítja. Az emeleti szárny égetett deszkaborítást kapott, úgy a falakon mint a tetőn is (a hagyományos japán Shoui Sugi Ban favédelmi technikát próbáltuk ki). A bádogos munkákat Cor-ten acéllal oldottuk meg, melynek patinája szépen idomul a természetes anyagokhoz.

Bár a tulajdonosok szerették volna, a ház nem teljesen önfenntartó. Romániában még kialakulóban van a megtermelt villamosenergia hálózati visszatáplálásának jogi kerete, egyelőre akkumulátorokban tárolják a felesleges áramot. A déli homlokzaton található fotovoltaikus panelek a tárolórendszerrel együtt közel 90%-ban kielégítik a ház energiaigényét. Biztonsági okokból (majd később a visszatáplálás miatt) villamoshálózati csatlakozás is van a nagyon hűvös és ködös napokra. A padlófűtést és a használati melegvíz előállítását egy talaj/víz hőszivattyú látja el. Az esővizet egy a mesterséges dombba beásott tartályba gyűjtik, majd automatizált öntözésre használják.

A blipsz! építészeti megoldásai és keretei nem egyszerűen „alternatívak”: a környezeti adottságokra reflektálnak és abból nyerik a létezést. A napelem begyűjti a ragyogó sugarakat, a tartályba nem cseppenként érkezik, hanem zubog az esővíz. A zöldtető nem egy befüvesített városi terasz, hanem a Hargita mezeinek felfutása egy építészeti ívre. Ez az ív még kétszer ismétlődik a ház mögött: a fenyőerdő koronájaként és a hegyvonulat kékes gerincén. A járatlan úton való elinduláshoz kétségkívül kell a bátorság, itt, a Hargita vadvirágos tisztása közepén pedig minden, egymás mellé tett kísérletezés sokszorosan hat.

A teljes cikk további képekkel itt olvasható.

 

Forrás: http://epiteszforum.hu/jaratlan-utakon

<< Vissza a főoldalra