Established Member of the

HuGBC

Készülhet az építőipar - Megdrágítja az EU az olcsó és környezetkárosító termékek behozatalát

Ideiglenes megállapodás született az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról (CBAM) Brüsszelben, az úgynevezett uniós karbonvám 2023 októberétől lép életbe, eleinte egyszerűsített követelményekkel.
1

A karbonvám lényege, hogy egyes termékek - vas, acél, cement, alumínium, műtrágya, stb. - unión kívüli behozatala során egy illetékkel ösztönözzék a magas szintű éghajlatvédelmi előírásokat - áll az Európai Tanács közleményében. Egyszerűbben szólva, hogy ne rontsák a belső piacok versenyhelyzetét az EU területére beérkező olcsó, de magas szén-dioxid-kibocsátással járó termékekkel.

A Tanács és az Európai Parlament ideiglenes és feltételes megállapodásra jutottak az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról (CBAM). A megállapodást az uniós tagállamok nagyköveteinek és az Európai Parlamentnek még meg kell erősítenie, illetve a két intézménynek még el kell fogadnia, hogy véglegessé válhasson.

A CBAM - azaz uniós karbonvám - lényege, hogy illeték formájában ösztönözze, hogy a nem uniós vállalatok csak olyan árut importáljanak az EU-ba, amelyek megfelelnek a 27 uniós tagállamban alkalmazandó magas szintű éghajlatvédelmi előírásoknak. Ezzel elősegítenék, hogy ne romoljon az uniós vállalatok versenyhelyzete csak azért, mert komolyabb környezetvédelmi előírásoknak felelnek meg, - ezáltal drágább termékeket kínálnak - miközben az unión kívülről behozott termékek magasabb szén-dioxid-kibocsátás mellett, de olcsóbbak lehetnek.

A szabályozás a leginkább szén-dioxid-intenzív ágazatok - vas és acél, cement, műtrágya, alumínium, villamos energia és hidrogén - néhány konkrét termékére fog vonatkozni.

Ezen termékek karbonlábnyoma alapján vetnék ki a vámot, amelynek mértékét az határozná meg, hogy mennyi károsanyag-kibocsátással jár a termékek előállítása (szén-dioxid tonna), és ennek a károsanyag-kibocsátásnak mi az aktuális ára az európai emissziókereskedelmi piacon (euró/szén-dioxid tonna). Ahogy korábban már beszámoltunk róla, fontos kitétel, hogy az illetékfizetés alól mentesülhetnek vagy csökkentett vámot fizetnek azon vállalatok, akik a gyártási országban az EU-hoz hasonló szigorú klímavédelmi szabályozásokkal néznek szembe.

Az ideiglenes megállapodás értelmében az uniós karbonvám 2023 októberétől kezdi meg működését. 

Kezdetben egy egyszerűsített CBAM-et alkalmaznának, amely lényegében csak jelentéstételi kötelezettséget tartalmazna, ennek célja az adat-, illetve tapasztalatgyűjtés a végleges szabályozói keretrendszer megalkotására. Ugyanakkor már ez is komoly adminisztratív terheket jelenthet azon vállalkozások számára, amelyek unión kívüli beszállítókkal is dolgoznak.

A rendszer fokozatosan, az ingyenes kibocsátási egységek fokozatos megszüntetésével kerülne bevezetésre, amint az a felülvizsgált uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében az érintett ágazatokban megkezdődik. Az ingyenes kibocsátási egységek fokozatos megszüntetéséről a CBAM-ágazatok esetében még meg kell állapodni a folyamatban lévő EU ETS-tárgyalások keretében.

Előzmények

A Bizottság 2021. július 14-én terjesztette elő a karbonvámról szóló rendeletjavaslatát. A CBAM célja - a nemzetközi kereskedelmi szabályoknak teljes mértékben megfelelve az úgynevezett "szénszivárgás" megállítása, ami arra a jelenségre utal, hogy az európai gyártók szívesen költöztetik a gyáraikat a harmadik országokba, ahol a környezet- és klímavédelmi szabályozás híján sokkal olcsóbban tudnak termelni, előállítani. Ez klímavédelmi és gazdasági szempontból is káros, hiszen a globális kibocsátás nem csökken, míg Európa munkahelyektől és jövőbeli beruházásoktól esik el. A szénszivárgástól való félelem az oka annak, hogy az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszerében a nemzetközi versenynek kitett ipari vállalatok többnyire ingyenesen jutnak hozzá a kibocsátásukhoz szükséges kvótamennyiséghez. Így viszont hiányzik a valódi ösztönző a kibocsátások csökkentésére, illetve a zöld technológiákba való befektetésekre.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: http://portfolio.hu

<< Vissza a főoldalra