Established Member of the

HuGBC

Koppenhága teljesen karbonsemleges lehet 2025-re

2019. szeptember 17., Sajtómegjelenés 71 Koppenhága karbonsemleges energiafelhasználás

Koppenhága városvezetése 2013-ban jelentette be, hogy ők kívánnak lenni a világ első karbonsemleges fővárosa. Elég ambiciózus céldátumot is kitűztek ehhez: mindössze 12 évet adtak maguknak, 2025-re ígérve az átállást. A karbonsemlegesség lényege, hogy egy város nemcsak a lehető legnagyobb mértékben csökkenti a kibocsátását, de mellé a megmaradó kibocsátást még ellentételezi is megújuló energiaforrások révén. 
1

A városvezetés friss jelentése szerint az elmúlt hat évben Koppenhága 42 százalékkal csökkentette a kibocsátást, és a megfelelő pályán áll a város ahhoz, hogy 2025-re elérjék a céljukat. Az átállás egyik legfőbb eszköze a tömegközlekedés fejlesztése volt. Ez nemcsak elektromos buszokat, illetve egy 2020-ban megnyíló új metróvonalat jelent, hanem a meglévő rendszer újrahangolását is, hogy minél kényelmesebben és kevesebb várakozással lehessen a városban tömegközlekedéssel utazni, ezzel is eltántorítva az autózáson gondolkodókat. 

A város polgármestere, Frank Jensen ezen kívül szeretné kiszorítani a szennyező autókat legalább a város egyes kerületeiből. 2017-ben össze is állított egy javaslatot, amely alapján új dízelautókkal már nem lehetett volna behajtani a belvárosba, de a kormány akkor még nem támogatta a szigorítást. Idén nyáron viszont egy progresszívabb kormánya lett Dániának, így most sokan abban bíznak, hogy már megvalósulhat az autótilalom. A baloldali kormány kifejezetten zöld programmal vette át a mandátumát, felmerült ötletként már az is, hogy a nagyobb városokban ingyenessé tennék a tömegközlekedést. 

Emellett pedig nagyban építenek a meglévő biciklis infrastruktúrára: Koppenhága már eddig is Európa egyik leginkább kerékpárbarát városa volt, de további előrelépéseket terveznek. A város életében a komoly váltást a hetvenes évek olajválsága hozta el, amikor az akkori városvezetés belátta, hogy nem szerencsés egy város közlekedést az autóforgalom felől megtervezni. Komoly kerékpáros infrastruktúra-fejlesztésbe kezdtek, melynek köszönhetően sokan váltottak biciklire: míg a hetvenes években a lakosság 10 százaléka, addig ma már 62 százaléka használ közlekedéséhez kerékpárt. A városban nemcsak új kerékpáros felüljárok épülnek folyamatosan, hanem gyorsforgalmi utakat is építenek a bicikliseknek, szerelőállomásokkal, illetve a gyorsabb haladást elősegítő közlekedési renddel. 

Ezenkívül nagy hangsúly jut a város által felhasznált energiaforrások kizöldítésére: eddig 62 nagyteljesítményű szélturbinát telepített a város, 2025-re pedig a jelenlegi kapacitások megduplázását tervezik. Emellett fontos szerep jut a nemrég átadott, 660 millió dollárból megvalósuló Amager Bakke erőműnek, melyben évente 400 ezer tonnányi lakossági hulladékot égetnek el, 62 ezer háztartást árammal ellátva, egy olyan világelső technológiát alkalmazva, amely szinte teljesen kiküszöböli a károsanyag-kibocsátást. Mivel a helyi lakosok áramellátását is az erőmű biztosítja, ezért a belvároshoz közel építtették fel, mert így vész el a legkevesebb energia, és hogy ne legyen nagyon tájidegen az épület, nemcsak futurisztikus külsőt, de az oldalába egy sípályát és mászófalakat is kapott. Párhuzamosan megújul a közvetlenül mellette található régi, közel 50 éve működő erőmű is, melyben eddig szenet is használtak, de 2020-tól átállnak kizárólagosan a biomasszára. 

Koppenhágában eközben folyamatosan zajlik az épületek energiahatékonyságának javítása: a régi épületek újraszigetelése mellett az új épületeknél eleve figyelembe veszik ezeket a szempontokat. Nordhavn városnegyedében például az új épületeket szenzorokkal szerelik fel, hogy jobban megérthessék, hogyan használják az energiát az épületek, és ennek megfelelően alakíthassanak az energetikai rendszereken. 

Az átállás nem olcsó, a városvezetés 2025-ig a becslések szerint 400 millió dollárt költhet el a kapcsolódó projektekre, de az előrejelzések szerint ez mégis megéri: az összeg közel fele például az épületek fejlesztésére, szigetelésére megy el, ami hosszabb távon hatékonyabb energiafelhasználást és kisebb rezsiköltségeket jelent majd. 

A városvezetés ezenkívül odafigyel arra is, hogy a városon kívül is csökkentsék a karbonlábnyomukat: a város által üzemeltetett óvodákban, kórházakban és a többi közintézményben például már kevesebb húst szolgálnak fel. 

A teljes cikk itt olvasható.

 

Forrás: http://444.hu

<< Vissza a főoldalra