Established Member of the

HuGBC

Körré hajlítani az egyenest - Green Future Conference 2019, 2. rész

2019. december 02., Saját hír 58 körforgásos gazdaság körforgásos épületek Green Future Conference

A HuGBC nagykonferenciájának idei előadásai külföldi és hazai jó gyakorlatokat vonultattak fel, ötleteket és megvalósítható stratégiákat mutattak az építőiparban érdekelt szakemberek számára.
1

A kávészünet után Hans Hammink amszterdami építész a körforgásosság gyakorlati megvalósulását mutatta be a CIRCL épület segítségével. Az ABN-AMBRO bank a meglévő toronyháza mellé kívánt egy kiállító- és közösségi tereket, valamit tárgyalótermeket befogadó pavilont felállítani. 
A megrendelő háromszor dolgoztatta át a terveket, hogy a korábbi változatnál még zöldebbek legyenek, míg az építészek azt nem mondták, hogy az adott igényeket hagyományos szerkezetekkel már nem lehet kielégíteni. Ezért a bank egy időre visszalépett a projekttől.

De a tervezők nem adták fel: folyamatosan dolgoztak saját javaslatukon, amit végül a megbízó elfogadott, így jöhetett létre egy valóban körforgásos szemléletű épület. Az elvek több helyen tetten érhetők: hatalmas bicikligarázs, homlokzaton végigfutó napelem sáv, non-toxikus anyagok használata, alacsony energiaigény, közhasználatú park a lapostetőn. Törekedtek rá, hogy a különböző élettartamú anyagok ne legyenek összeépítve, fontos szempont volt szétszerelhetőségük, a gépészetet a fafödém gerendái között vezették, a helyiségek kialakítása a lehető legflexibilisebb, a válaszfalakat bontott nyílászárókkal oldották meg, a liftet nem megvették, hanem liftmozgás-alapú elszámolásban bérlik a gyártótól, és például váltóáram helyett egyenáramot használnak.

Maguk a tervezők a projekt során sajátították el a körforgásos szemléletet, de mikor a fenntartó/használó átvette az épületet, neki is meg kellett tanítani, hogyan használja helyesen. A pluszmunka elkerülésére dolgozták ki a tervezők a building passportot (épületútlevél), egy olyan programot, amely az épületben szereplő minden építőelemre vonatkozó információt, adatokat, műszaki paramétereket és tudnivalókat tartalmaz. A building passport sokkal egyszerűbb karbantartást, cserét és javítást, ezáltal  költséghatékonyabb megoldást tesz lehetővé. Sajnos a történet egyelőre nem happy end: jelenleg azért nem készít az iroda több útlevelet, mert a piac még nem képes követni őket, így kénytelenek azt bevárni.

A tervezőiroda egyéb munkáinak bemutatása kapcsán került szóba, hogy a körforgásosság, a bontott építőanyagok felhasználása nagyfokú rugalmasságot igényel, mivel nem tudhatja előre az építész, milyen építőelemek állnak majd rendelkezésére. Például egy most készülő 5000 férőhelyes bicikliparkoló esetén a fal valószínűleg vonatablakokból, a pillérek pedig sínekből készülnek majd, de biztosra semmi se mondható. Hammink előadása végén örömmel válaszolt a hallgatóság kérdéseire, többek között arra, hogyan lehet gyártói garanciát adni a körforgásos rendszerben egy régi építőelem újrahasználatára. Elmondta, hogy ez valóban problémát okoz, ők is menet közben, a többi körforgásos példából próbálják tanulni, hogyan kezelhető ez az elvárás.

Egy másik kérdés kapcsán, hogyan lehet meggyőzni a megrendelőt arról, hogy a komplexebb, így esetleg drágább módszert kövesse, kiderült, hogy erre több válasz lehetséges. A biciklitároló esetén például nem is magasabbak a költségek a megszokottnál, az önkormányzati megrendelőre vonatkozóan Hollandiában már kötelező a körforgásosság. Másik megbízójuk, a probiotikus termékek gyártója számára reklámétrékkel bír a környezettudatos székhely, hiszen vállalati identitásukat reprezentálja, míg az EDGE befektetőként magasabb bérleti díjakat tud elkérni a körforgásos szellemben épített irodaházért.

A következő előadó, Márta Irén, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) ügyvezető igazgatója Körkörös Gazdaság Platform céljairól és tevékenységéről beszélt a közönségnek. A HuGBC 2019 tavasza óta tagja a Platformnak. A tagságához tartozó 90 cég közös jellemzője, hogy a fenntarthatóságra nem problémaként, hanem lehetőségként tekint. A fragmentált kezdeményezések összefogására, az információs tudásátadás céljával jött létre a Körforgásos Gazdaság Platform. Az üzleti életben a körforgásosság alkalmazása problémát jelenthet, mert a jó minőségű termékeket gyártó vállalatok üzleti hátrányba kerülnek versenytársaikhoz képes – hiszen ami jó, az tovább tart, tehát kevesebbet lehet eladni belőle. Erre lehet megoldás az eladás helyett a bérbeadás, amire kiváló példa az amszterdami repülőtér, ahol a Philips nem a világítástechnikát, hanem felhasznált lument ad el, vagy az IKEA tesztprojektje, melyben a bútorokat bérelni lehet majd. 2019 szeptemberében ült össze a Körforgásos Gazdasági Munkacsoport, ahol a részt vevő 30 vállalat közösen gondolkodott azon, hogyan lehet a gyakorlatban beindítani a körforgásosságot. Elsőként felmérés készül arról, hol és milyen igények, elvárások jelentkeznek. Nagyon fontos második lépés az ismeretterjesztés, a tudás átadása. Harmadszor pedig szükség van egy „marketplace” létrehozására, hogy bárki láthassa, mikor, hol és mi érhető el.

A konferencia következő szegmensét a jó gyakorlatok - Körforgásos innovációk, megoldások bemutatása jelentette. Elsőként Tornóczky Mónika, a konferencia főtámogatója, az Alukönigstahl Kft. termékmenedzsere beszélt arról, milyen szerepet játszhatnak a nyílászárók és függönyfalak a körforgásos építőipari folyamatokban. Ehhez számos hazai példát hozott a felújítás, átépítés, illetve az új építések területéről. Megemlítette, hogy az általuk forgalmazott termékek C2C (cradle to cradle, azaz bölcsőtől bölcsőig) minősítéssel bírnak.

Szentesi Mária, a Saint-Gobain műszaki és termékfejlesztési vezetője előadása kezdetén örömmel számolt be a cég közelmúltban bejelentett vállalásáról, mely szerint 2050-re teljesen karbonsemlegesek lesznek mind működésükben, mind termékeikben. A korábbi előadókhoz hasonlóan Szentesi Mária is hangsúlyozta, hogy a bontási anyagra nem hulladékként, hanem építőanyag-bankként kell tekinteni. Ezt nagyban segíti a Hans Hammink által is említett épület útlevél, melyből minden alkotóelemre vonatkozóan kiderül, mire lehet még használni bontás után. Ha nem áll rendelkezésre a building pass, akkor épület auditot kell végezni. Három szinten kell cselekedni, illetve mérni a progressziót: 1. az ellátási láncban például kisebb tömegű termékek előállítása olcsóbb szállítást és kevesebb nyersanyag-felhasználást eredményez. A 2. szint a piac, az igények és a szabályozók változásainak követése. A 3. szint a forrásintenzitás csökkentése.

A következő körforgásos példa a turizmus területéről érkezett. Az Irota EcoLodge bemutatásával Lennard de Klerk tulajdonos jól illusztrálta, hogyan lehet a szemléletet és elveket karbonsemleges luxusnyaraló formájában megvalósítani. A projekt egyik elsődleges célja éppen a turizmus és fenntarthatóság összekapcsolásának demonstrálása, illetve mások inspirálása volt. A három épületegység egy esetleges bontáskor újra felhasználható faszerkezet, a hőszigetelés használt újságpapírból származó befújt cellulóz, a szennyvíztisztítás biológiai úton történik, míg az öblítést esővízzel végzik. A klímasemleges üzemetetés azt jelenti, hogy a nyaralóházak annyi szén-dioxid kibocsátással működnek, mint amennyit környezetükből kivesznek. A medence természetes vízzel, biológiai szűréssel, vegyszerek nélkül működik, a fotovoltatikus rendszer és napelemek magától értetődő megoldásnak számítanak, mosáshoz csapadékvizet és mosódiót használnak, de például egyes bútorok is bolhapiacról vagy garázsvásárból kerültek a házakba.

A Skanska által a nettó nulla karbonkibocsátás eléréséért indított programjait Schmidt András fenntarthatósági vezető ismertette. Elmondta, hogy cégük csatlakozott az embodied carbon (életciklusra vetített összevont karbon) 2030-ra 50%-kal való csökkentésének céljához – a kérdés csak az, mihez képest? A karbonlábnyomban a bontás maga 0,5%, míg az üzemeltetés 20%-ot tesz ki. Több innováció és kezdeményezés is létezik már erre vonatkozóan, Svédországban például használják a karbonsemleges acélt, és a piacon a Portland cement helyett megjelent az acélgyártás melléktermékéből és eco-polimerből készített zöldbeton is.

Lépéskényszerből valódi értéket, avagy a Daikin vállalatcsoport válasza a fenntartható fejlődés kihívásaira címmel beszélt a cég terveiről, a problémákról és lehetőségekről Zuggó Balázs ügyvezető igazgató. Vajon mit hoz a jövő? Nagy valószínűséggel városaink és közlekedésünk nem szén-dioxidon fog alapulni, hiszen a jelenlegi és várható igények mértéke többé nem lesz kielégíthető. Világszerte tapasztalható tendencia, hogy életünk nagyobb részét falak között töltjük, és mára már az ázsiai országok (különösen Kína) erősödő középosztálya is ugyanolyan komfortra, belső klimatikus viszonyokra vágyik, mint ami a nyugati országokban megszokott. Ez fokozatosan növekedő gépészeti és energiaigénnyel jár együtt, amiből egyedül az elektromosságot tudjuk megújuló energiaforrásból fedezni. Paradigmaváltásra van hát szükség ebben a szektorban is, ilyen például a klímaberendezéseknél a kevert hűtőközeg (régi, visszanyert + új, „szűz”) alkalmazása.

A konferenciának is helyet adó Kinnarps Hungary képviseletében Sebestyén Diána üzletfejlesztési vezető beszélt cégpolitikájukról. Azt vallják, hogy egy cég teljes mértékben felelős terméke egész értékláncáért, teljes élettartamáért. A Kinnarps-nál a termékfejlesztés célja nem az, hogy minden évben új székkel jelenjenek meg a piacon, hanem hogy az minél tovább gyártásban maradjon, minél hosszabb ideig használható legyen. Annak érdekében, hogy segítsék vásárlóikat a döntésben, melyik termék mennyire környezettudatos megoldás, egy értékelési rendszert dolgoztak ki a különböző paraméterek összehasonlítására. A zöld szemlélet nem csak a termékek anyagválasztásában, minőségében és kialakításában, de akár szállításában is megjelenik: a Kinnarps nem csomagolóanyagba, hanem lentakarókba burkolva szállítja a bútorokat a megrendelőkhöz, amit aztán 40-50-szer újra lehet használni.

<< Vissza a főoldalra