Emerging Member of the

HuGBC

„Közel nulla” alapismeretek szakértőktől a HuGBC képzésén

2018. április 11., Saját hír 323 HuGBC képzés KNE

Március 27-én zajlott a HuGBC Környezettudatos Építés A-tól Z-ig képzés-sorozatának idei első két modulja, melyen a 2018. január elsejétől hatályba lépő közel nulla energiaigényű (KNE) épületekkel kapcsolatos alapismereteket osztották meg az előadók a hallgatósággal. 
4

A 8 modulból álló képzés-sorozat a beruházástól a kivitelezésig járta körül a témát. Az első két modul az építőipari szakemberek szélesebb körének nyújtott tájékoztatást a 7/2006 TNM rendelet előírásairól, a 2010/31 EU-irányelv megvalósításával kapcsolatos nemzetközi példákról, hazai jó gyakorlatokról.

Bevezető előadásában Dr. Szalay Zsuzsa, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építőanyagok és Magasépítési Tanszék docense a KNE épületek definícióját és jogszabályi hátterét, a 7/2006 TNM rendelet követelményszintjeit mutatta be. A hatályos épületenergetikai szabályozás áttekintése után az adjunktus kitért a követelményrendszerre elemi, épület és épület+épületgépészet szinten. Beszélt a meglévő épületállomány felújítását, bővítését övező szabályozásról, a különböző követeleményszintekről új és meglévő épületek esetén is.

Dr. Csoknyai Tamás, a BME Gépészeti Eljárástechnika Tanszék docense az EU más tagállamaiban érvényes előírásokon keresztül vázolta a KNE követelményeket, és javaslatot mutatott a hazai szabályozás kiigazítására. Ismertette a hazai energetikai rendeletek felülvizsgálati módszereit, céljait és a szabályozásba bevonni javasolt újdonságokat.

Dr. Horváth Miklós, a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék adjunktusa az angliai épületenergetikai körképről beszélt. Három kutatási projekten keresztül mutatta be az önkéntes új épületekre vonatkozó szabványokat, az okos, fenntartható beszerzési láncot, illetve a szociális lakások finanszírozási lehetőségeit. Az előadás második felében, a holland Energiespong projekt keretében Angliában (Nottingham) megvalósult épületfelújítási munkálatok gyakorlati tapasztalatait osztotta meg.

Dr. Medgyasszay Péter, a BME Építőanyagok és a Magasépítési Tanszék docense a hazai megvalósult példákról beszélt kis épületek esetében, kiemelve a tervezési alapelveket, a kihívásokat és a megoldásokat. Szó volt a kis házak nehézségeiről, előnyeiről és lehetőségeiről, amit két példán keresztül mutatott be az előadó. Végül a fenntartható lakásépítés jövőképét vázolta fel a hallgatóságnak.

Dr. ifj. Kistelegdi István, a Pécsi Tudományi Egyetem professzora a TNM rendeletről és az aktívházakról beszélt, tudományos szemszögből. Elsősorban azt járta körbe, hogy a rendelet szerint megfelel-e egy aktívház a közel nulla energiamérleggel rendelkező épületeknek. Bemutatásra került az ország első felújítással átalakított aktívháza. Az előadás a TNM rendelet és az aktívház „szabvány” összevetésével zárult.

Pólus Károly építész (HuGBC tag), az Archikon Építész Stúdió vezető tervezője a passzívházakról beszélt a TNM rendelet tükrében. Különböző projekteken keresztül felvázolta az energiahatékony tervezés lehetőségeit. A példák segítségével bepillanthattunk a tervezői gondolkodás folyamatába, illetve megismerhettük a szakember tapasztalatait a passzívházak TNM rendeletbe illesztéséről. 

Zagorácz Márk BIM kutató, a PTE MIK Mérnöki Ismeretek Tanszékének tanársegédje, a Magyar BIM Szövetség elnökségi tagja - a BIM modell felhasználási lehetőségeit értékelte. Betekintést nyerhettünk a tervezési folyamat technológiai oldalába, illetve megismerhettük hogyan lehet a különböző energetikai szimulációkat a BIM modellek segítségével támogatni.

Szollár András szenior fenntarthatósági tanácsadó és Deme Kornél Döme energiaszimulációs tanácsadó, energetikai szakreferens és létesítményenergetikai szakmérnök a TNM rendelet és a zöld minősítő rendszerek kapcsolatát mutatták be. Először a minősítő rendszereket ismerhettük meg a fenntarthatóság tágabb témaköréből elindulva. A második részben pedig a legismertebb BREEAM és LEED rendszerekre fókuszálva elemezték a számítások és a dinamikus energetikai szimulációk szerepét a minősítésben.

Kurucz Regina építészmérnök, épületenergetikus szakmérnök és épületenergetikai szakértő (HuGBC tag) a közel nulla energiaigényű középületek témáját járta körbe. A backcasting tervezési módszer bemutatásával és alkalmazásával az előadó a munkáin keresztül adott útmutatást az energiahatékony tervezési folyamatról. Szó volt annak a fontosságáról is, hogy miért inkább az épületek felújítását kellene előnyben részesíteni. Az előadás végén felhívta a figyelmet a természetes megvilágításra és a passzív megoldásokra, amik sajnálatos módon a TNM rendeletből kimaradtak.

A képzés többek között a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósult meg.

Forrás: http://

<< Vissza a főoldalra