Emerging Member of the

HuGBC

Már nem opció, hanem az egyetlen járható út a fenntarthatóság – 2. rész

2018. november 21., Saját hír 142 Green Future Conference panelbeszélgetés fenntartható városok környezettudatos otthonok lakás

Folytatjuk beszámolónkat a november 8-án, Budapesten megrendezett HuGBC éves nagykonferenciáról, a Green Future Conference-ről. A délelőtti plenáris előadásokat délután négy tematikus panelbeszélgetés követte a klímaváltozás mielőbbi megfékezésének gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásairól.
1

A fenntartható lakóterek trendjei

Kovács Gábor, a Cordia főépítésze, a beszélgetés vezetője az ingatlan hirdetések tartalmával indította a kérdésköröket. Az látszik, hogy a hirdetők 90%-a fel sem tünteti a kötelező energiatanúsítványt, illetve a hirdetett ingatlanoknak csupán 1%-a felel meg a nulla CO2 kibocsátás követelményének, holott 2020-ra minden új lakásnak teljesítenie kellene ezt.

Kiss Gábor, a Metrodom műszaki igazgatója szerint a vásárlókat a zöld szempontok közül még mindig leginkább csak a rezsi érdekli.

Dr. Abou Abdo Tamás passzívház tervező építész (HuGBC tag) viszont árnyalta a képet, mivel szerinte az emberek lehetőségei e tekintetben elég korlátozottak. Azaz, ha egy adott lokációban keresnek lakást, energiahatékonyság szempontjából nem túl széles a paletta, amiről válogathatnának. Sokkal nagyobb a lehetősége az ingatlanfejlesztőnek, aki tudatos döntéssel tudná beépíteni a fenntartható megoldásokat.

Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület projektvezetője szerint a zöldítést nehezíti, hogy az energiahatékonysági szempontok kikerültek az állami támogatás (szocpol) feltételei közül, így jelenleg az alacsonyabb fogyasztású otthonokat csak a módosabb réteg tudja megfizetni – azaz éppen a rászorulók kénytelenek magasabb rezsijű lakásokban élni. Családi házak esetében erősebb tendencia mutat a környezetbarát megoldások irányába, hiszen aki egy építkezésbe bele tud vágni, gyakrabban engedheti meg magának korszerűbb anyagokat, technológiákat is.

Medveczky András, a Siemens Building Technologies ágazati igazgatója hozzátette, hogy az épületek hatékonysága nem kizárólag a beépített megoldásokon, hanem a használat módján is múlik, nagy szerepe van tehát az ismeretterjesztésnek, a szemléletformálásnak abban, hogy az üzemeltetés valóban optimálisan működjön.

A beszélgetőpartnerek egyhangú véleménye szerint az ipar fel van készülve az aktuális vagy akár a jövőbeni követelmények kielégítésére, csak a piac nem tart még itt. Mivel a vásárló a folyamatba csak a végén kerül be szereplőként, nincs ráhatása például az épületgépészeti kialakításra – jó lenne, ha a befektetők proaktív módon, nagy mennyiségben kínálnának zöld lakásokat, megadva a választás lehetőségét.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az ingatlanpiacon már lezajlott a zöld forradalom, ami annak is köszönhető, hogy ott sokszor ugyanaz a fejlesztő és az üzembentartó. Lakások esetében segíthet még a digitalizáció, hiszen ha pontosan látják a kiadásaik változását az adott használati mód függvényében, az emberek jobban elköteleződnek majd a zöld személet mellett. Az e-mobilitás és digitalizáció kapcsán a résztvevők szögesen ellentétes véleményt is megfogalmaztak, ám abban mindannyian egyetértettek, hogy a minőség kulcsfontosságú mind a tervezésben, mind a kivitelezésben. Mindemellett új kihívásként jelentkezik az adatvédelem („az adat az új olaj”), de kit illethetnek a fogyasztással kapcsolatos adatok? Az izgalmas beszélgetést a vendégek azzal zárták, hogy ismét kihangsúlyozták az oktatás, valamint a jogszabályi háttér és állami támogatás kiemelt jelentőségét a zöldítés terén.

Zöld-fenntartható-smart-regeneratív fogalmak városi léptékben

A privát szférából városi létékre váltott a nézőpont a következő beszélgetésben, melyet Beleznay Éva építész, városépítész, a HuGBC alelnöke vezetett.

Dr. habil. Alföldi György DLA, építész szerint egy városi léptékű fejlesztés akkor lesz energiahatékony, ha összhangban van az önkormányzat fenntartói képességeivel és a helyi vállalkozások/lakosok igényeivel. Sajnos azonban ma Magyarországon a legtöbb település nem a fenntarthatósággal, hanem a fennmaradással küzd.

Dr. Schranz Mihály (HuGBc tag) a Property Market Kft. fejlesztési igazgatója egyetértett abban, hogy a legoptimálisabb, bár legvalószínűtlenebb forgatókönyv az, amikor egy fejlesztés, akár egy városrész üzemeltetése a megvalósítás után is egyetlen kézben marad.

Petrovszki Krisztián, a Clean-Way Környezetvédelmi és Közbeszerzési Kft. ügyvezetője a hulladékgazdálkodás témakörével új zöld szempontot emelt be a beszélgetésbe. Elmondta, hogy a régen épült házakat sokkal egyszerűbb újrahasznosítani, a 40 évnél korábbi épületek szinte 100%-ban feldolgozhatók. Viszont ez sajnos nem igaz az általunk környezetbarátnak hitt korszerű termékekre, pedig nyersanyag-gazdálkodás szempontjából a beépített anyagok újrahasznosíthatósága kulcsfontosságú.

Dr. Reith András, a HuGBC korábbi elnöke, a Paulinyi-Reith & Partners Zrt. fenntarthatóságért felelős igazgatója a restoratív és regeneratív építészet fogalmáról, annak jelentőségéről beszélt. Ez a szemlélet már nem csupán megkíméli a természeti környezetet vagy csökkenti az általa okozott kárt, hanem vissza is ad. Ebben is komoly feladata van az edukációnak, mert az érintett felek, jogalkotók, befektetők egyelőre nem ismerik, így nincsenek is felkészülve erre az hozzáállásra.

Beleznay Évának arra a kérdésére, hogy hol tartunk most, milyen javaslatok tehetők, hogy valóban nulla-hatású társadalomban élhessünk, különböző válaszok születtek.

Petrovszki Krisztián szerint bármilyen nehéz az építőipar szén-dioxid-kibocsátását kompenzálni, törekedni kell rá. Az ő cégük a hulladékfeldolgozás révén eleve csökkenti az építőanyagok gyártásához kitermelt nyersanyagok mennyiségét, de ezen is túlmennek: egy megállapodás alapján a számított éves CO2-kibocsátásukkal arányos növénytelepítést végeznek Gyula városában.

Schranz Mihály úgy véli, hogy mivel a piaci szereplők mindig a jelentkező igényeknek igyekeznek megfelelni (máskülönben saját érdekeikkel mennének szembe), a megrendelőn kívül az EU lehet csak képes arra, hogy kikényszerítse a változást.

Alföldi György egyetértett a korábban elhangzottakkal, miszerint az oktatásnak kiemelt felelőssége van a zöldítésben. Éppen ezért a célra a BME-n belül egy kísérleti labort hoznak létre, illetve a campust mint mikro-városrészt használják kísérleti terepként. Ugyanakkor hangsúlyozta a kormányzati háttér és szándék fontosságát, mivel az állam segítsége nélkül az elmaradottabb régiókban nehezebb a fenntarthatósági célokat megvalósítani.

Beszámolónk 3. része hamarosan...

A lakássokkal kapcsolatos beszélgetéssel párhuzamosan zajlott Kalmár Zoltán, az ingatlan.com értékesítési vezetőjének moderálásával A fenntartható munkahelyek trendjei a fejlesztők, kivitelezők szemszögéből című beszélgetés. A résztvevők Hornok Edina, a DVM group fenntarthatósági vezetője, Pados Gábor, a Wing Zrt. projektigazgatója, Radványi Gábor, a Futureal főépítésze, valamint Schmidt András, a Skanska Hungary fenntarthatósági vezetője voltak.

A követkető, A fenntartható közösségi terek a beszállítók szemszögéből címmel indított beszélgetést Radványi Gábor, a Futureal főépítésze vezette. Partnerei Buzna Kristóf, az Anteus értékesítési vezetője, Eiles Károly, az Alukönigstahl key account menedzsere, Paukovics Gábor, a Kinnarps Hungary CEE régió stratégiai projekt menedzsere és Szentesi Mária, a Saint-Gobain Rigips Divízió műszaki és termékfejlesztési vezetője voltak.

Tekintse meg a konferencán készült fotókat Galériánkban.

A konferencia megvalósításához nyújtott anyagi támogatást ezúton is köszönjük az alábbi vállalatoknak:

A konferencia főtámogatója:

Támogatóink:

                  

Forrás: http://

<< Vissza a főoldalra