Emerging Member of the

HuGBC

Már nem opció, hanem az egyetlen járható út a fenntarthatóság – 3. rész

2018. november 27., Saját hír 66 Green Future Conference panelbeszélgetés beszállítók beruházók fenntartható építés

Beszámolónk utolsó részében a november 8-i Green Future Conference 2018 eseményünkön zajlott két délutáni panelbeszélgetés lényegét emeljük ki.
2

A fenntartható munkahelyek trendjei a fejlesztők, kivitelezők szemszögéből

A kérdéskört Kalmár Zoltán, az ingatlan.com értékesítési vezetőjének moderálása mellett járták körül a résztvevők. Négy alapkérdésre osztották a fő témát. Mit jelent a zöld munkahely? Mit szeretnének a bérlők? Hogyan és miben látják a jövőt a résztvevők? Hogyan hat majd a digitális forradalom a fenntarthatóságra?

Az első BREEAM minősítést 2006-ban osztották ki Magyarországon, tehát már több mint 10 éves tapasztalat áll rendelkezésre a zöld irodaházakkal kapcsolatban. Az előzetes várakozások a fenntartási költségek csökkenését, a kiszabható bérleti díjak és az ingatlan későbbi eladási árának emelkedését prognosztizálták – ehhez kapcsolódott a beszélgetés első körkérdése: mi az elmúlt tíz év valós tapasztalata, beigazolódtak-e ezek a remények?

Radványi Gábor, a Futureal főépítésze, a HuGBC alelnöke felidézte, hogy a HuGBC 2009-es megalapításakor zajló viták során ő azon a véleményen volt, hogy a fejlesztőket csak külső szabályozók szoríthatják rá a fenntartható szempontok követésére. Viszont ennek éppen az ellenkezője történt: mára nem opcionális plusz, hanem elvárható minimum egy irodaház minősítése. A környezettudatosság alapelvárássá vált, ezt követi napjainkban a WELL minősítési rendszer, amelyben az ember kerül a középpontba.

Schmidt András, a Skanska Hungary fenntarthatósági vezetője szerint egyértelmű, hogy megéri a befektetőknek a tanúsítvány megszerzése – különben nem emelkedett volna a LEED minősítések száma a duplájára, a BREEAM pedig a triplájára. A zöldépítés hatása érzékelhető az üzemeltetési költségekben is, hiszen az energia egy iroda teljes fenntartásának kb. 20%-át teszi ki, így annak 50%-os csökkentésével jelentős megtakarítás érhető el.

Hornok Edina, a DVM group fenntarthatósági vezetője és Pados Gábor, a Wing Zrt. projektigazgatója azzal egészítette ki az előbbieket, hogy sem a bérlő, sem a befektető nem fizet többet a minősítés megléte miatt, ugyanakkor nagyon fontos kapaszkodóként, egyfajta mutatóként szolgálhat a külföldi beruházók számára, mivel egy LEED vagy BREEAM fokozat hasonló műszaki tartalommal bír a világ minden részén. Érdekes, egyben szomorú viszont, hogy amennyire hozzátartozik a „vállalati hiúsághoz” a bérelt iroda zöld tanúsítványa, olyan ritkán jelenik meg a fenntartható szemlélet maguknak a cégeknek az üzletpolitikájában – és szinte egyáltalán nem terjedt el a lakáspiacon. Az irodafejlesztésekre ma a spekulatív tervezés a jellemző, azaz mivel elég későn kapcsolódik a folyamatba a bérlő, a lehető legrugalmasabb műszaki és építészeti kialakításra kell törekedni, melyet később szabnak a tényleges profilra.

A következő kérdés arra vonatkozott, mi a véleményük az ingatlanfejlesztőknek egy újabb válság lehetőségéről a közeljövőben, főleg annak fényében, milyen élénk építkezés folyik ma az irodaházak terén. Elhangzott, hogy valóban várható válság – csak azt nem tudjuk, mikor, milyen jellegű és mekkora. A mostani fejlesztések aránya jóval magasabb a reális keresletnél, azaz mindenképpen lesznek majd üresen maradt irodaházak. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy sok meglévő épület válik elavulttá akár műszakilag, akár funkcionálisan vagy lokációjában – ezeket váltják fel a most épülő, korszerű házak. Nagy tehát a verseny a bérlőkért, mely során egyre nagyobb hangsúlyt kap a digitalizáció, a különböző alkalmazások és smart megoldások. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy az egyre okosabb üzemeltetéshez egyre képzettebb üzembentartóra, azaz a gondnok helyett IT mérnökre lesz szükség.

Nagyon izgalmas beszélgetést generált a hallgatóság által felvetett kérdés, hogy mit kezdünk majd 50 év múlva azzal a rengeteg parkolóval, amelyeket ma bebetonozunk a föld alá. Nagy felelőssége lenne a törvényhozóknak is abban, hogy csökkenjen az autóhasználat, ám sajnos az ellenkezője tapasztalható mind az építési előírások, mind a bérlői igények terén. Megoldást nyújthatna például, ha a lakás- vagy kereskedelmi célú épületek parkolóit nappal (amikor kevesen használják az eredeti funkcióhoz kötődően) a közeli irodaházak igénybe tudnák venni – ehhez pedig kiválóan alkalmas egy megfelelően fejlesztett applikáció.

A fenntartható közösségi terek a beszállítók szemszögéből

A teremben tartott uolsó beszélgetést Radványi Gábor vezette.

Szentesi Mária, a Saint-Gobain Rigips Divízió műszaki és termékfejlesztési vezetője, Buzna Kristóf, az Anteus értékesítési vezetője, Eiles Károly, az Alukönigstahl Key Account Managere és Paukovics Gábor, a Kinnarps Hungary CEE régió stratégiai projekt menedzsere arról beszéltek, hogy jelenlegi ermékpalettájukon mi a legérdekesebb termék környezettudatos szempontból, mire a legbüszkébbek.

Elies Károly elmondta, hogy bár a termékfejlesztők sok tekintetben nem jósok, és néha óhatatlanul futnak mellékvágányra (talán az antibakteriális kilincsekkel az Alukönigstahl kicsit megelőzte a piac igényeit), de a Schüco és Jansen termékekre vonatkoztatva elmondható, hogy egyre fontosabb lesz az akusztika és a levegő minősége.

Buzna Kristóf arról beszélt, mennyire felértékelődött a ma embere számára az idő. Nem mindegy például, meddig tart, milyen bonyolult egy adott céghez megérkezni: parkolóhelyet keresni, a recepción regisztrálni, végül bejutni – ebben segítenek a beléptetőrendszereik. De hasonló támogatást tudnak nyújtani az alkalmazottak jelenlétét vagy aktivitását mérő office control szoftverek, vagy nagy megtakarítást jelenthetnek azok az épületfelügyeleti rendszerek, melyek a digitális eszközöknek egy épületen belül történő használata alapján érzékelik, melyik helyiségben hány ember lehet, és ez alapján szabályozzák a hűtést, fűtést, világítást.

Szentesi Mária a korszerű üveghomokzatokat említette meg: ezeknél 5-100% között állítható a beengedett fény, azaz a hőenergia mennyisége. Szintén hasznos innováció az öntisztuló üveg, melynek bevonata nem engedi a vízcseppképződést, azaz száradáskor nem lesz a homlokzat poros és foltos. A Rigips-nek pedig van olyan gipszkarton építőlemeze, melybe már befúrható a bútor anélkül, hogy teherhordó falra lenne szükség.

Paukovics Gábor elismerte, hogy a bútoripar előnyösebb helyzetben van az aktuális trendek lekövetése tekintetében, mint az építőipar, mivel gyorsabban tud reagálni a változó igényekre. Ennek is akadnak azonban hátulütői, hiszen ők a folyamat végén kerülnek csak képbe. Éppen ezért a Kinnarps régóta kereste annak a módját, hogyan tudna nagyobb hatással lenni a tervezési szakaszra, így hozták létre bő egy évtizede a Next Office Concept szolgáltatásukat. Bútortól teljesen függetlenül, a térhasználatra fókuszálva segítik az alkalmazottakat és a vállalkozásokat hatékonyságuk fokozásában. Alapelvük, hogy az iroda több mint egy asztal és egy szék, sokkal inkább egy komplex környezet, ahol ember, technológia és a fizikai tér találkozik, és ami nagyon erős pszichológiai hatással van a dolgozói élményre.

Radványi Gábor feltette a jelenlévőknek a kérdést, hogyan ülteti át az általuk képviselt cég a fenntarthatóság szempontjait a gyakorlatba.

Szentesi Mária két fő terméküket említette, az üveggyapot hőszigetelést, mely újrahasznosított (akár háztartási, akár építőipari) üvegből készül, valamint a gipszkartont, ahol a gipsz az energiatermelés melléktermékeként jön létre.

Buzna Kristóf arról beszélt, hogy bár a beléptetőrendszerek elenyészően kis részét teszik ki a teljes építési költségnek, termékeik hatékonyságát úgy igyekeznek fokozni, hogy csökkentik a karbantartási igényt, kevesebb kopó-forgó alkatrészt terveznek a berendezésbe. Ezáltal nő a termék élettartama, és nem csak a gyártás, hanem az üzemeltetés költségei is alacsonyabbak.

Eiles Károly felhívta a figyelmet arra, milyen fontos a zöldépítés kérdését holisztikusan megközelíteni: bár az egyre vastagabb hőszigeteléssel csökkentjük az épület energiaigényét, a rengeteg beépített műanyag jövőbeni újrahasznosíthatósága sok kérdést vet fel. Ugyanígy hiába kergetjük a jó U-értéket, ha elmarad az árnyékolás, és a napvédelmet utólag kell barkács módon megoldani.

A Kinnarps nem csupán a gyártás során törekszik a fenntarthatóságra (pl. a keletkező hulladék kb. 95%-át használják fel brikett formájában vagy az akusztikai paravánok töltelékeként) - mondta Paukovics Gábor, de gondot fordít a szállításra is. Nem használnak csomagolóanyagot, helyette lennel borítják a termékeket, amit többször újra felhasználnak, ezzel globálisan napi 6,5 tonna csomagolóanyagot takarítva meg.

A nap végén a konferencia résztvevői sok információval, az aktuális fenntarthatósági projektek, jogalkotói szándékok, egyetemi kezdeményezések és tendenciák ismeretében távozhattak. Az elmondottak azonban egyáltalán nem adnak okot a nyugalomra, nem dőlhetünk elégedetten hátra, csak remélhetjük, hogy a rengeteg erőfeszítés meghozza gyümölcsét – és nem teljesül be az egyik előadó baljóslatú mondata: „Csak az a kérdés, 150-nel vagy 148-cal hajtunk a szakadék felé”.

 

 

Forrás: http://

<< Vissza a főoldalra