Established Member of the

HuGBC

Meglepően felturbózhatja a megújuló energia használatát a koronavírus-járvány

Mivel egyre több ember dolgozik otthonról, a korábbi energiahotszpotokon sokkal kevesebb az igény – ez pedig azt is jelentheti, hogy a megújulók most esélyt kapnak az előretörésre. A legfrissebb adatok legalább is biztosan ezt mutatják.
1

A koronavírus 2019-ben Kínában jelent meg, a bolygó egyik legtöbb energiát használó országában, ahol hirtelen rengetegen kényszerültek otthoni munkavégzésre, az olyan energiahotszpotok pedig, mint a gyárak, vagy óriási irodaépületek, egyszer csak kiestek a merítésből, nem szívták el az energiát olyan mértékben, mint korábban. A tanulság elképesztő: az energiafogyasztásban megjelenő kiesés 2020-ban akár annyi is lehet, mint Chile egészének energiahasználata egy év alatt – írja az Euronews.

Európában a legszembetűnőbb Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban volt a változás, ahol az irodaépületek, gyárak, bárok és éttermek bezárása átlagosan 10 százalékos csökkenéshez vezetett az energiahasználatban. A legtöbb változást a fosszilis energiahordozókból érkező áramfogyasztásban lehet mérni: a Bloomberg statisztikái szerint a szén lett a legdrágább energiahordozó ebben az időszakban, de csak azért, mert a megújuló energia és a földgáz átvette a vezetést a centralizált energiahasználat eltűnése miatt.

Jó példa erre, hogy március 5-én az Egyesült Királyságban az elhasznált elektromosság 40 százaléka érkezett szélerőművekből, egyötöde pedig naperőművekből (az országban fellelhető körülményekhez képest ez egy kifejezetten napos vasárnap volt). Ez szakértők szerint azt jelentette, hogy a csökkent energiaigényeket tökéletesen kiszolgálták a megújulók, nem volt szükség fosszilis energiahordozókra.

A Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint azokban az országokban, ahol a koronavírus-járvány miatt jelentős szigorítások és korlátozások léptek érvénybe, átlagosan 15 százalékkal csökkent az áramigény, valószínűleg az olyan hotszpotok kiesése miatt, mint a gyárak vagy az irodaépületek. Az ügynökség szerint az igénycsökkenés egyes energiarendszereket 10 évvel előre repített az időben, olyan szél- és napenergia-mennyiséget generálva, amihez egyébként máskor sokkal nagyobb befektetésekre lett volna szükség.

A szakértők szerint abban is segíthet ez a változás az országok számára, hogy megbirkózzanak a megújulók kihívásaival – konkrétan azzal, hogy hogyan kezeljék a napmentes éjszakákat, illetve a szélcsendes napokat. Az ilyen fluktuáló energiaáramlás ugyanis igencsak megnehezíti a megújulók használatát, és ha nincs elég motiváció az országok számára (és fosszilis energiával ki tudják váltani a stabil energiatermelést), akkor nincs miért fejleszteniük a rendszerüket, nincs akkora fejlődés, mint amekkorára most lehet lehetőség.

Az eredmények előtérbe hozták az olyan, sokszor mellőzött megújulóenergia-forrásokat, mint amilyen például a vízenergia, ami sokkal stabilabb energiaellátást biztosít, mint a nap vagy a szél – ami, egy ilyen járványügyi vészhelyzetben elengedhetetlen minden ország számára.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: http://nrgreport.hu

<< Vissza a főoldalra