Megoldások az energiaszegénység enyhítésére Közép- és Kelet-Európában

Az Európai Uniónak fel kell ismernie, hogy a közös európai klímacélok elérése veszélybe kerül, ha az energiaszegénység nem csökken ebben a régióban. A Habitat for Humanity Magyarország és a kolozsvári Center for the Study of Democracy (CSD) nemzetközi sajtótájékoztatójukon 13 pontból álló javaslatcsomagot mutattak be arról, hogyan kellene az Európai Uniónak kezelnie a kelet-közép-európai energiaszegénységet.

1

Az Európai Unióban több mint 50 millió ember nem képes biztosítani otthona megfelelő energiaellátást, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa posztszocialista országaiban pedig különösen magas az energiaszegénység aránya. Magyarországon ez a probléma legalább a lakosság 10 százalékát, több mint 1 millió embert érint.

A közép-, kelet-európai országok alacsonyabb GDP-je, a lakosság alacsonyabb átlagjövedelme, a magántulajdon dominanciája, az alulszabályozott bérleti piac, valamint a szociális bérlakások alacsony száma mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az energiaszegénység jelentősen nagyobb mértékű a régióban, mint Nyugat-Európában.

Emellett a közép- és kelet-európai régió országaiban továbbra is széles körben használnak háztartási fűtésre szilárd tüzelőanyagokat, például fát vagy szenet, különösen az alacsony jövedelmű háztartásokban, elavult fűtőberendezésekben. Ez a régió legnagyobb részében jelentős légszennyezést okoz; Magyarországon a háztartási szilárdtüzelés felelős a súlyosan egészségkárosító PM2,5 szállópor-kibocsátás 80 százalékáért. A jelenleg is zajló koronavírus válság pedig felerősítette az energiaszegénység okozta problémákat.

A szervezetek ezért arra szólítják fel a politikai döntéshozókat, hogy vegyék figyelembe a régióspecifikus ajánlásokat, és maximalizálják a Felújítási Hullám (Renovation Wave) nyújtotta lehetőségeket, hogy segítsenek azokon, akiket jelenleg érint az energiaszegénység vagy annak kockázata. Az alacsony jövedelmű háztartások ugyanis külső segítség nélkül nem engedhetik meg maguknak az elengedhetetlen energetikai beavatkozásokat. Így a leginkább rászoruló rétegeket is elérő támogatások nélkül az uniós klímacélok elérése veszélybe kerül. Mindez különösen aktuális az Európai Unió Fit for 55 csomagjának 2021. július 14-re várható publikálása előtt. Ez a jogszabálycsomag lenne hivatott ugyanis biztosítani az új, megemelt 55 százalékos kibocsátás-csökkentés elérését, amit az unió 2030-ra tűzött ki.

A Habitat és a CSD által összeállított 13 pontos javaslatcsomag az alábbi három témakörben fogalmaz meg ajánlásokat:

1.) Irányuljon fokozott figyelem az energiaszegénység problémájára. Az európai uniós támogatások – például a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) – elosztásakor a tagállamok vállaljanak kötelezettséget arra, hogy ezek egy részét az energiaszegénység kezelésére fordítják, olyan kulcsterületekre is koncentrálva, mint a vidéki régiók, vagy a marginalizált, szegregált közösségek.

2.) Megfelelő finanszírozási eszközök biztosítása. A legalacsonyabb jövedelmű és a leginkább rászoruló háztartásokat is elérő támogatási formákat kell kialakítani. Ezek eszközei lehetnek például a személyre szabható támogatások; a mikrohitelezés; az alacsony jövedelmű háztartások energiahatékonyságára szolgáló uniós alap létrehozása; a fűtőberendezések és kazánok korszerűsítése – a legkevésbé hatékony és leginkább szennyező eszközök fokozatos megszüntetésével; vagy az energetikai tanácsadás.

3.) Az energiaszegénység csökkentése kapjon helyet az uniós intézkedések és irányelvek között. Ehhez az adatgyűjtési gyakorlatok fejlesztésére és az energiaszegénység nemzeti szinten való kutatására is nagyobb figyelmet kell fordítani. Mindemellett az EU-nak fel kell ismernie, hogy a helyi döntéshozók (például helyi önkormányzatok) is kulcsszerepet játszanak az energiaszegénység csökkentésében.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: http://igylakunk.hu

<< Vissza a főoldalra