Nagy érdeklődés kísérte a HuGBC képzés második, tavaszi modulját

A képzés résztvevői a smart city koncepciókról hallhattak előadást az épület szintű megoldásokon át a település szintű koncepciókig.

1

A résztvevők a Kinnarps House-ban tartott képzésen négy meghívott szakértő előadását hallgathatták meg, akik a négyalkalmas HuGBC képzés-sorozat idei második modulján a smart city koncepciókról és okos épületek megoldásiról adtak átfogó képet.

A félnapos programon elsőként Kulcsár Sándor, a Digitális Jólét Program okos város szakértője (Infotér) "Okos Város víziók vs. valóság" címmel tartott sok kérdést felvető előadást a smart city fogalmáról, keretrendszeréről, szereplőiről. 

Alapvetés, hogy a jövő városairól alkotott elképzelések különböznek a technológiai vállalatok, a városüzemeltetők cégek és a városlakók fejében. Egy élhetően okos város akkor működik jól, ha az államigazgatás, a technológia szállítók, a helyi szereplők és az önkormányzatok szimbiózisban tudnak együttműködni. Ebben még sok kihívás áll a hazai települések előtt. A forrásteremtés tekintetében nem csupán a főként EU forrásból érkező támogatásokra kellene hagyatkozni, hanem piaci forrásokat is bevonni, hiszen csak így alakulhatnak ki hosszú távon önmagukat fenntartani képes és versenyképes települések.

Második előadóként Gáspár Mátyás, Budaörs város közigazgatás-szervezési tanácsadója és Tétényi Éva okl. építészmérnök, településtervező együtt mutattak be smart city koncepciókat. A technológiai megközelítés fókuszában az eszköz, a digitalizáció áll, mely szerint okosítani kell mindent, alkalmazni (vagyis eladni) az új technológiákat, ahol csak lehet. A városmenedzsment a működésre és a hatékonyságra helyezi a hangsúlyt, vagyis fokozni szeretné a város fejlesztési és működési teljesítményét, hatékonyságát és gazdaságosságát. A társadalmi nézőpont szerint az ember, a közösség és az élhetőség kell, hogy középpontban legyen. A cél pedig felkelteni az igényt, megteremteni a feltételeket a digitális jövő egyéni, szervezeti, közösségi befogadására.

A képzés szünetében a Kinnarps House-ban a tevékenység alapú munkavégzés koncepcióját ismerhették meg a résztvevők Sebestyén Diánától, a Kinnarps üzletfejlesztési vezetőjétől.

A képzés témája ezután rákanyarodott a smart building témakörére. Magyar Zoltán, a BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszékének vezetője, egyetemi docens épületenergetikai szempontból taglalta az okos épületek tervezésének kérdéseit. A szakember kiemelte az integrált tervezési folyamat fontosságát, mely nem más, mint a komplexitás megértése és ennek kezelése. Komplex kapcsolatrendszert jelent a környezet, az épület, a technológia, a gépészet és az épületben tartózkodók között. A tervezés során különböző szakterületek művelői dolgoznak együtt: a megbízó, az építész, a szakági mérnökök, stb., így a komplexitás és ennek összefüggéséi következtében holisztikus és optimális megoldást kell keresni.

A programot Kántor Zoltán, Siemens Zrt. értékesítési mérnöke, terméktámogatója zárta „Épületek energiafelhasználása, EN15232, avagy miért kell a jó automatika” című előadásával. Kiemelte, hogy az automatika a nagyobb biztonság, a kevesebb energiafelhasználás és a nagyobb komfort hármasának függvényében nyer értelmet. Ha az energiafogyasztást nézzük, a globális fogyasztás 41%-áért az épületek felelősek. A költségek 80%-a az üzemeltetéskor jelentkezik az épület életciklusa alatt, melynek legnagyobb hányada (40%) az energiafelhasználás. Az szakembert beszélt arról, hogy az EN 15232:2012 szabvány megmutatja, hogy egy épületben alkalmazott automatika megoldás milyen szorzó tényezővel befolyásolja az épület energiafogyasztását. maga a Siemens is készített egy tanulmányt az épületautomatika hatásáról az energiafogysztásra.

A program a Kinnarps és az ABUD támogatásával valósult meg.

A MÉK 2 kreditpontttal jutalmazta a képzés résztvevőit.

<< Vissza a főoldalra